19-re húzott ászt a kormány Strasbourgban?

Súlyos tízmilliárdokat fizethet ki az állam az adófizetők pénzéből a jogsértő nyugdíjtörvényei miatt. Látszólag csak egy „önjáró” nyugdíjas nyert pert tavaly Strasbourgban, végül mégis komoly következményekkel járhat az ítélet. Az emberi jogi bíróság előtt folyó magánperbe ugyanis az utolsó pillanatban belépett az Európai Szakszervezetek Szövetsége is. Ezzel nem csupán hatalmas pofont kaphat Magyarország kormánya, de a legszélesebb munkavállalói körben megszégyenítő nyilvánosságot is.

Jogsértő az a magyar szabályozás, melynek alapján az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan közalkalmazottként munkát vállaló Fábián Gyulának 2013. július 2-ától felfüggesztették a nyugdíja folyósítását – döntött a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) tavaly decemberben - számolt be elsőként a Népszava.

A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjuk, és illetményük párhuzamos folyósításáról, holott mindkettőért megdolgoztak. Ez – szinte természetesen – a magyar politikusokra, miniszterekre vagy polgármesterekre ez nem vonatkozik.

A bíróság döntésének jogerőre emelkedése előtti napon azonban – idén márciusban - megtámadta a magyar kormány az elmarasztaló határozatot. Orbánék azonban csak időhúzásra játszottak, és ezzel – minden jel szerint - tizenkilencre húzhattak egy nagy ászt.

Magyarország ugyanis kérte annak megállapítását, hogy az első fokú ítéletben foglaltakkal szemben nem tekinthető diszkriminációnak, ha az országgyűlési képviselők, polgármesterek, politikusok fizetésük mellett felvehetik a nyugdíjukat is, szemben a közalkalmazottakkal és a köztisztviselőkkel.

Így a bíróság Nagytanácsa elé került az ügy. Csakhogy éppen ezzel a támadással a magyar kormány tisztességtelen eljárása a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette. Szinte példátlan módon az Európai Szakszervezetek Szövetsége beavatkozóként jelentkezett be az eljárásba Fábián Gyula oldalán, amit a Nagytanács be is fogadott. Ez pedig arra utal, hogy az ügy elbírálása európai szintű érdeklődésre számíthat.

Megírtuk: az EJEB - bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését - úgy látta, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan a különbségtételt. Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület egyhangúlag elfogadott ítélete szerint a magyar államnak ezért összesen 18 ezer euró kártérítést és perköltséget kell kifizetnie Fábiánnak.

Grád András jogászprofesszor, a panaszos jogi képviselője a Népszavának korábban úgy vélte, hogy a Nagytanácshoz a döntés jogerőre emelkedése előtti napon puszta időhúzásból fordulhatott a magyar állam. Felhívta a figyelmet: kizárt, hogy egy korábbi egyhangú döntést a Nagytanács megváltoztatna. Ráadásul a Fábián-ügy afféle pilot-döntésnek, precedensnek tekinthető a jövőbeli panaszosok számára. Sőt, ha az állam az ítélet hatására reparálja a vonatkozó jogsértést, azután is további fél év áll rendelkezésre további beadványok benyújtására. Ha minden érintett perre viszi az ügyét, az több ezer eljárásban tízmilliárd forintnyi kártérítést jelenthet.

Fábián Gyula, a precedensper elindítója a Népszavának az állam fellebbezése kapcsán lapunknak korábban így fogalmazott: „számomra a kormány kísérlete arra utal, hogy a jogsértés tudatos volt, és az állam jobban ragaszkodik a jogsértő helyzet fenntartásához, mint a törvényesség helyreállításához”.

Az EJEB Nagytanácsa november 9-én hozza meg végső döntését.