Tudta? - A szegénységben élő magyar családok tömege veszti el a gyerekeit

Publikálás dátuma
2016.09.08. 07:15

A nagy szegénységben élő magyar családok tömegei veszítik el a gyermekeiket rossz anyagi körülményeik, illetve a diszkriminatív gyermekkiemelési gyakorlat miatt - mutatott rá a Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédő szervezet kampányt indított az ilyen akciók ellen. Országjárással, szakmai eseményekkel, a nyilvánosság különböző fórumait használva keresik a magyar polgárok figyelmét, illetve petíció indításával gyakorolnának nyomást a döntéshozókra, hogy egyetlen gyermeket se szakíthassanak el a családjától a szegénység miatt.

Rengeteg gyereket szakítanak el a hatóságok családjuktól ma Magyarországon csak azért, mert szegények. Persze sosem ez az elsődleges hivatkozási alap, mivel az jogellenes lenne, hiszen a gyermekek védelméről szóló törvény már húsz éve rögzíti, hogy a gyermekeknek alapvető joguk saját családjukban felnövekedni, függetlenül anyagi helyzetüktől.

Viszont gyakran lehet olyan indokokkal találkozni, hogy az anya terhessége alatt nem szedett magzatvédő vitamint, vagy nem járt rendszeresen orvosi ellenőrzésre, illetve gyakran előkerülnek a lakhatási problémák is. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az ilyen kiemelések sértik a gyermekek és a szülők jogait, ezért kampányt indítottak Hiányzó emlékek címmel a törvénytelen gyakorlat ellen.

Súlyos lelki károk

A jogvédők szerint persze nem minden esetben helytelen döntés a gyerek kiemelése egy családból. Az állami beavatkozás kifejezetten szükséges azokban az esetekben, amikor fizikai, lelki, szexuális, bántalmazástól kell megvédeni az érintetteket. A TASZ kampányában azonban olyan esetekről van szó, melyekben a család nagy szegénységben, létbizonytalanságban, de alapvetően szerető, támogató közegben nevelte a gyermekeit. A jogvédők szerint ilyen esetekben mind a szülő, mind a gyermek számára visszafordíthatatlan lelki károkat okoz a kiemelés traumája.

"Kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt senkit nem szabad családjától elválasztani, a gyakorlatban mégsem ezt tapasztaljuk. A jogellenes kiemelésekkel feleslegesen tönkretett életek, szétszakított családok, örökre hiányzó emlékek. A mélyszegénységet embertelenséggel tetéző hatósági eljárások azt mutatják, hogy azonnal változtatni kell!" - fogalmazott Boros Ilona, a TASZ Romaprogramjának jogásza. A szegénység miatt szüleiktől elszakított gyerekek nagy része ugyanis roma, a társadalom perifériáján élők körében messze felülreprezentáltak a roma családok.

A jogvédők tapasztalatai szerint ráadásul a gyermekvédelemben dolgozók munkáját esetenként a romákkal szembeni előítéleteik is befolyásolják, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a cigány származású gyermekeket aránytalanul sokszor veszik el jogellenesen a szüleiktől. A TASZ munkatársai találkoztak olyan esettel, hogy a hatóság egyenesen a szülőszobáról vitt el csecsemőket úgy, hogy az anyjuk még szoptatni sem tudta őket, később pedig havonta egy-két órát tölthettek el gyermekeikkel a láthatásokon. A nagyon korai életkorban bekövetkező elszakítási trauma az egyik legsúlyosabb, hiszen az első életévek a korai kötődés kialakulásának korszaka - ha ez sérül, annak nagyon komoly (romboló) hatása van a személyiségfejlődésre.

Nincs együttműködés

A TASZ szakértői egy javaslatcsomagot készítettek a kormánynak, mert a probléma rendszerszintű, a jelenlegi szisztéma nem megoldja a gondokat, hanem folyamatosan újratermeli saját áldozatait. Az anyagban sok minden más mellett rámutattak arra, hogy évről évre több az állami gondoskodásban, családjaiktól távol nevelkedő gyerek, az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) kutatása pedig már 2007-ben felhívta a figyelmet a roma gyerekek feltűnően magas arányára a gyermekvédelmi intézményekben. Akkor ez az arány 58 százalék volt, 2010-re pedig 66 százalékra nőtt. Az ERRC tavalyi, Nógrád megyei kutatása pedig a roma gyermekek 80 százalék körüli arányáról számol be a szakellátásban.

Az alapellátás jól működésének egyik legfontosabb feltétele az lenne, hogy a szakmai jelzőrendszer hatékonyan, a gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően működjön. A törvényen kívül számtalan szakmai útmutató, ombudsmani jelentés, tanulmány is megállapította, milyen alapvető fontosságú a jelzőrendszer tagjainak együttműködése egy-egy családgondozásnál.

A jogvédők szerint mégis újra és újra felmerül az együttműködés hiánya. Legutóbb a nagy port kavart szigetszentmiklósi ügyben készült ombudsmani jelentés is kimondta: "a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között a jelzéseken túlmutató érdemi és hatékony együttműködés nem volt. (…) Mindez a jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, valamint az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogával összefüggésben okozott visszásságot, egyúttal sértette a gyermekek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvét is."

A TASZ szerint a rendszerszintű problémák megoldását elsősorban a költségvetési átcsoportosítás, a családban maradás segítése, a szemléletmód, illetve az eljáró hatóságok gyakorlatának megváltoztatása jelentené. Mint írták, a jogszabályi rendelkezések és tilalmak érvényesülésére, gyermekközpontú, rendszerszemléletű és preventív szociális munkára, felkészült szakemberekre, továbbképzésre, esélyegyenlőséget megvalósító szociálpolitikára, hatékony jelzőrendszeri együttműködésre, jól kidolgozott protokollra és utánkövetésre is szükség lenne egy jól működő gyermekvédelmi rendszerben.

A javaslatcsomagot egy petícióval egyetemben szeptember 20-án, a gyermekjogi világnapon adják át Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek. A jogvédők azonban remélik, hogy a kormány már előtte is hajlandó lesz szakmai egyeztetésre.

Újra együtt

A TASZ munkatársai több településen dolgoznak, ahol segítenek visszaszerezni a családoknak gyermekeiket: a folyamatos munka eredményeképpen már több gyermeket sikerült hazajuttatni, az elszakított családokat egyesíteni. Az egyik ilyen történetet filmre is vitték: egy borsodi család három év után kapta vissza gyermekét. Az édesanya 2013-ban szülte meg negyedik gyermekét, akit viszont már a kórházban elszakítottak tőle.

A család nagy szegénységben, de békében nevelgette a gyerekeket, ám amikor az anya negyedszerre is terhes lett, a helyi védőnő először jelzett a családról a gyermekjóléti szolgálatnak: "az anya közölte velem (!), hogy újra várandós. Az anya alacsony intellektusú, alulszociálizált." A védőnő szerint viszont nem kellene gyermeket vállalniuk, hiszen "megélhetési gondjaik vannak, annak ellenére, hogy a szülők ezt nem érzékelik."

Ekkor kezdődött el a család folyamatos fenyegetése, ellenőrzése és zaklatása a szakemberek részéről. Az egész helyzet odáig fajult, hogy a szülők három nagyobb gyereke is nevelőszülőkhöz került, csak ritkán láthatták őket. Legalább nyári szünetre, karácsonyra szerették volna őket legalább néhány napra hazakérni, de minden próbálkozásukat elutasították.

A TASZ munkatársainak közbenjárásával javult a helyzet: sikerült elérni hogy a gyerekek nyáron és karácsonykor is otthon, családi körben ünnepelhessenek. A soros felülvizsgálaton ugyan elismerte a hatóság, hogy a szülők rendszeresen tartják a kapcsolatot a gyerekekkel, albérletbe költöztek, mindketten dolgoznak közmunkaprogramban, és minden rendben van, de megállapította, "anyagi helyzetük továbbra is labilis", így nem mehetnek haza a gyerekek.

2016 januárjától új családgondozókat kapott a család, akikkel rendszeres esetmegbeszéléseket, konzultációkat kezdeményeztek a jogvédők is. Végül 2016 tavaszára minden kompetens szereplőt sikerült meggyőzniük arról, nincs semmilyen jogszerű ok, hogy a gyermekek szüleiktől távol nevelkedjenek, és semmire nem vágynak úgy a gyerekek és a szülők, mint újra együtt élni. Végül a gyámhivatal is úgy döntött, hogy a gyerekek hazamehetnek.

Az viszont továbbra is kérdés: mi szükség volt az elmúlt három év gyötrelmeire? Miért nem érti meg a döntéshozó, hogy ugyanolyan súlyú trauma és legalább olyan megengedhetetlen tragédia a szerető szüleikhez ragaszkodó gyerekek elszakítása a családjuktól, mint a valóban veszélyeztetett gyermekek kimentésének elmulasztása a bántalmazó környezetből?

A család történetéről szóló film, a TASZ petíciója valamint más, a kampánnyal kapcsolatos anyagok elérhetőek a hianyzoemlekek.tasz.hu weboldalon.

Az állam lemondott a szegény családokról
A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság 44 százaléka él anyagi deprivációban, a szegénységgel összefüggő okokból történő gyermekkiemelés kutatásokkal és statisztikákkal is alátámasztott országos tendencia, és ezt jelzik a TASZ jogsegélyszolgálatához érkező panaszok is.
Budapesten például 2008 és 2013 között a legtöbb esetben a "szülők lakásproblémáival" indokolták gyerekek állami gondozásba vételét. Nem csak a főváros vonatkozásában igaz ez, az országos adatok alapján is elmondható, hogy a gyermekek többsége szegénység miatt kerül gyermekvédelmi gondoskodásba. Tehát kijelenthető, hogy valóban tömegesen veszik el a szüleiktől a gyermekeiket csupán azért, mert a szülők nem tudják biztosítani a kellő anyagi biztonságot.
A TASZ hangsúlyozza: a magyar társadalom egy részének súlyos elszegényedéséért, az oktatás alacsony színvonaláért, a munkahelyek hiányáért, a generációkon átívelő munkanélküliségért pedig elsősorban az állam felelős a szegényeket sújtó állami intézkedések, a hibás szociálpolitika, a szegények állami megbélyegzése, kriminalizálása révén.
Szerző

Két elismerést is kapott Mága Zoltán

Publikálás dátuma
2016.09.07. 16:07

Több évtizedes munkásságáért a Magyar Termék Nagydíj Kárpát-medencéért Nívódíjat; a hagyományteremtő, 2009 óta megrendezett budapesti újévi koncertjéért pedig Magyar Termék Nagydíjat vehetett át Mága Zoltán hegedűművész kedden a parlamentben.

A kultúra területéről Mága Zoltán az egyedüli, akinek két díjjal méltatták munkásságát - közölte a művész kommunikációs ügynöksége.

A Magyar Termék Nagydíjra idén 38 kategóriában lehetett pályázni, a bírált pályaművek 92 százaléka nyerte el a címet.

A Mága Zoltán által 2009-ben életre hívott újévi koncertet több mint százezren láthattak már a Papp László Budapest Sportarénában, több tíz millióan pedig a televíziók képernyőjén keresztül határainkon innen és túl. Mága Zoltán műsorát Európa egyik legnagyobb és legnívósabb újévköszöntő gálaestjeként tartják számon. Az elmúlt nyolc évben Kossuth-díjas és világhírű művészek mellett a nemzet színészei és a hazai könnyűzenei élet kiválóságai is színpadra léptek a gálán.
Mága Zoltánt a külhoni magyarságért végzett kulturális missziójáért is kitüntették.

A hegedűművész a díjátadót követően úgy fogalmazott: "majd' két évtizede személyes indíttatásból dolgozom határon túli honfitársaimért, ezért megtisztelő hogy a külhoni magyarságért végzett kulturális missziómat, karitatív tevékenységeimet elismerik".

"A Kárpát-medencében élő magyarság az országhatárok ellenére hűen őrzi a magyar hagyományokat, a nyelvet, a népzenét, a kultúrát, amit nekünk, anyaországiaknak is ugyanolyan tisztelettel kell tennünk. Minden évben meghívom határainkon túl élő honfitársaimat is a budapesti újévi koncertemre, hogy együtt köszönthessük az új esztendőt" - idézi a közlemény Mága Zoltánt, aki azt ígérte, hogy a 2017. január 1-jei újévi koncerten is világsztárokat hallhat majd a közönség.

Szerző
Témák
Mága Zoltán

Oscar-díj - Almodóvar filmjét jelöli Spanyolország

Perdo Almodóvar Julieta című filmjét jelöli Spanyolország idén a legjobb idegen nyelvű film kategóriában az Oscar-díjra - közölte a spanyol filmakadémia szerdán Madridban.

Az irodalmi Nobel-díjas Alice Munro két novelláján alapuló filmes alkotás anya és lánya kapcsolatának drámáját mutatja be, miután a családfő halála, a gyász miatt fokozatosan eltávolodnak egymástól.

Az ötvenes éveiben járó főhős (Emma Suárez) fiatalkori visszaemlékezései szövik át az alaptörténetet. Fiatalkori önmagát és lányát is Adriana Ugarte alakítja.

A világ jelenlegi legismertebb és legsikeresebb spanyol filmrendezőjeként számon tartott Pedro Almodóvar életművének 20. alkotása a Julieta.

A film áprilisban debütált Spanyolországban, azonban a tervezett sajtóbemutatót el kellett halasztani, mivel nem sokkal előtte pattant ki a panamai offshore-botrány, amelyben a rendező és testvére, Augustín is érintett.

A botrány elterelte a figyelmet az új filmről; még a Julieta nemzetközi bemutatóján, a cannes-i filmfesztiválon is inkább erről faggatták a rendezőt az újságírók, pedig alkotása versenyben volt a legjobb filmnek járó Arany Pálmáért is.

Almodóvar eddig kétszer vehetett át Oscar-díjat: 2000-ben Mindent anyámról című filmjével megnyerte a legjobb idegen nyelvű film kategóriáját, 2003-ban pedig a Beszélj hozzá! című alkotásával elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó aranyszobrot.

Szerző