Sportcsarnokból iskola

Rio de Janeiro ezekben a napokban a paralimpia miatt kerül ismételten a sportvilág látókörébe, hamarosan azonban elmúlik a kitüntetett figyelem, s a brazil nagyvárosban minden visszatér a megszokott kerékvágásba. Az előrelátó szervezők nem szeretnék, hogy az XXXI. nyári játékokra épült versenyhelyszínek az enyészeté legyenek, így azok többségét eleve úgy alakították ki, hogy később könnyedén elbonthassák vagy átalakíthassák, hogy aztán a közösség szolgálatába állíthassák őket.

Jól emlékezhetünk azokra a képekre, amelyek a 2004-es athéni olimpia 10. évfordulóján készültek. Az egykor szurkolókkal teli létesítményekből szinte hírmondó sem maradt. Egyes pályákat monumentális szeméttelepként használtak, mások inkább növénytani intézethez hasonlítottak, mintsem stadionhoz.

Valljuk be, már csak emiatt is egészen riasztó volna, ha pusztán a játékok idejére töltötték volna meg élettel a mintegy egymillió négyzetméteren elterülő Barra Olimpiai Parkot a maga létesítményeivel.

Ennek megfelelően Eduardo Paes, Rio polgármestere már évekkel ezelőtt, az építkezések kezdetén nyomatékosította, hogy a majdani tervezőnek két állapotot kell figyelembe vennie: az olimpiai alatti, néhány hónapig működő létesítményközpontét, és az utána levő maradandót, amelyben az olimpiai park új városnegyedként épül be Rio szövetébe.

Paes az ötkarikás lobogóval FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/EZRA SHAW

Paes az ötkarikás lobogóval FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/EZRA SHAW

Edzőközpontok és iskolák létesülhetnek a fenntarthatóság jegyében. Oktatási célokra használnák az eredetileg egyaránt tíz-tízezer néző befogadására alkalmas Carioca kettes és hármas névre keresztelt létesítmény a Barra zónában; előbbi a cselgáncs- és birkózóversenyek, utóbbi a vívó- és tékvandós küzdelmek otthona volt. A Carioca 2 a súlyemelőknek, a cselgáncsozóknak, a birkózóknak és az asztaliteniszezőknek, a 3 tíz más sportág képviselői számára biztosíthat edzéslehetőséget, egyúttal több száz diák oktatásának lehet a helyszíne.

A Carioca 1 némileg kilógna a sorból: az olimpián a kosárlabda-meccseken akár 16 ezer embert is vendégül látó létesítményben közel tízezer hely megszűnik, így a majdnem Veszprém Aréna-méretűvé zsugorodó csarnokban a jövőbeni tervek szerint koncertek és vásárok lehetnek. A Carioca-sor mellett található Velodróm hiánypótló célzattal megmarad annak, ami, lévén, hogy korábban nem volt profi helyszíne a pályakerékpárosoknak Brazíliában.

Az Arena do Futuro – azaz a Jövő Arénája, ahol a kézilabdatorna mérkőzéseit rendezték – méltó lehet a nevéhez. A 12 ezer néző befogadására alkalmas, ideiglenesen megépített épületet négy részre osztják a jövőben, ezeken a területeken pedig állami iskolákat létesítenek: egy-egy ilyen létesítményben 500-500 fiatal tanulhat. A szintén alkalmi helyszínként megálmodott olimpiai uszodából közösségi uszodákat hoznának létre a világméretű sportőrület után. S hogy hol helyeznék el a várt diáksereget? Egyes információk szerint az újságírók birodalmából, azaz a médiaközpontból hamarosan kollégium lesz.

A több sportágnak versenyhelyszínül szolgáló Deodoro területén a szlalom- és kajak-kenu pálya helyén tavat alakítanának ki, melyben strandolni lehet. Az előzetes tervek alapján a környéket sportolási lehetőségeket kínáló parkká alakítják, és klinika kialakítását is tervezik ott. És ha már fürdőzés: a Copacabanán felhúzott strandröplabda aréna bár impozáns látványt nyújtott a világhírű partszakaszon, tiszavirág életűnek bizonyul: a tizenkétezres stadiont hamarosan lebontják. Az ennél valamivel nagyobb befogadóképességű, a futballdöntőknek otthont adó világhírű stadion, a foci vb-re felújított Maracana érintetlen marad: a jövőben is közel 80 ezer néző tombolhat a brazil válogatott egy-egy meccsén.

Athén, avagy a rossz példa
Görögország mindent elkövetett, hogy a centenáriumi, 1996-os ötkarikás seregszemle rendezője lehessen, akkor azonban – pénz beszél – Atlanta győzött a tradícióval szemben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy évvel később, 1997-ben odaítélte a 2004-es rendezés jogát Athénnak, így a görögök minden követ megmozgattak, hogy elkápráztassák a világot.
Mondhatni kissé túltolták a biciklit: a milliárdokat felemésztő stadionépítési láz mostanra ékes példája a soha meg nem térülő befektetésnek, hiszen a versenyhelyszínek többsége kietlen, ráadásul borzalmas állapotban van. Egyes vélekedések szerint a görög gazdaság koporsójába az utolsó szeg volt a világverseny megrendezése, melynek költségei az eredeti tervekhez képest közel tízszer magasabbra rúgtak.

Szerző

Magyar Ház: továbbra is válaszok nélkül

Továbbra is nagy a csend a Magyar Ház körül, ami minél tovább tart, annál kínosabb. Főleg azért, mert lapunk semmi olyat nem kérdezett, amire ne lehetne pár percen belül válaszolni. Feltéve, hogy minden rendben van, és nem kell semmit eltitkolni.

Folytattuk nyomozásunkat, és ahogy szerdán jeleztük, ezúttal az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Sport Államtitkárságát kerestük meg kérdéseinkkel. A magyar sportirányításban szintén komoly szerepet játszó – és szintén jelentős állami pénzért fenntartott – szervezet azonban nem reagált. Az okot nem tudjuk, talán majd kiderül.

A riói nyári olimpia alatt működtetett épülettel kapcsolatban augusztus 31-én küldtünk négy – véleményünk szerint egyszerű kérdést – a budapesti 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázatot előkészítő cégnek, a Budapest2024 ZRt-nek. Miután nem kaptunk választ, két nappal később(múlt pénteken) megírtuk, hogy hiába várunk. Cikkünk hatására az idén már több mint hatmilliárd állami forintot felélő cég sajtóosztályának munkatársai elkezdték keresni levelünket és szerencsére meg is találták számítógépükben.

Ezután felhívták lapunkat a jó hírrel, hogy megtalálták a kérdéseinket, majd jött a hideg zuhany: a Budapest2024 ZRt. csak felépítette az olimpiai és paralimpiai pályázatot is népszerűsítő Magyar Házat, a kérdéseinkre azonban a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tud választ adni. Megnyugtatta lapunkat a ZRt., hogy Siklós Erik, a MOB marketing- és kommunikációs igazgatója részére elküldték a kérdéseket. Ugyanezen a napon Siklós egy Facebookos üzenetváltás során megerősítette, hogy megkapta a kérdéseket. Azóta viszont nagy a csend, nem jön semmi válasz.

Kedden megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt, ahonnan egy sorban érkezett reakció, az MH nem illetékes ebben a témában. Tegnap az EMMI-nek írtunk, onnan nem jött válasz, az okot nem tudjuk: lehet, hogy nem látták a munkatársak még az e-mailünket és cikkünk megjelenése után kezdik el ma keresni, ahogy az is elképzelhető, hogy szintén nem illetékesek.

Mi pedig azon gondolkozunk, miért hallgat a MOB? Ki fog nekünk válaszolni? Érdeklődjünk a rendőrségnél?

A megválaszolatlan kérdések
  • Mennyibe került minden költség beszámításával a Magyar Ház a magyar államnak?
  • Miért csak napi két órát volt nyitva? (Az RTL Klub állított két órát, az Origo tizenkét óráról írt.)
  • Ha a paralimpiai pályázatot is népszerűsítették a Magyar Házban, akkor miért bontották le az olimpia után?
  • Pontosan hány látogatója volt az épületnek a riói játékok alatt?
Szerző

Szárnyalnak a brazilok

Valósággal szárnyakat adott a brazil labdarúgásnak az olimpián aratott történelmi siker. Azóta ugyanis Neymarék mindkét világbajnoki selejtezőjüket megnyerték, s máris a dél-amerikai selejtezők favoritjaivá léptek elő. Pedig nyár elején már olyan vélemények is megjelentek a brazil sajtóban, amelyek szerint még az sem biztos, hogy ez a csapat kijut az oroszországi vb-re. 

Aztán jött az olimpiai diadal, s láthatóan megtáltosodott a megfiatalított együttes: múlt héten Ecuadort verte idegenben 3-0-ra, a magyar idő szerint szerda hajnalban lejátszott összecsapáson Kolumbiát győzte le 2-1-re, ezzel már a második helyre lépett elő.

Dél-amerikai világbajnoki selejtezők
Uruguay-Paraguay 4-0
Chile-Bolívia 0-0
Venezuela-Argentína 2-2
Brazília-Kolumbia 2-1
Peru-Ecuador 2-1

Miranda második percben szerzett góljának köszönhetően a hazai, manausi szurkolók már az első félidőben elkezdhettek „hullámozni”. A karneváli hangulatnak azonban a 36. percben Marquinhos öngólja vetett véget. A második félidő derekán aztán Neymar villant egyet, s megszerezte együttese győztes találatát: Coutinho átadását értékesítette.

A brazilok egy ponttal állnak Uruguay mögött. A Celeste 4-0-ra verte Paraguayt. Cavani és Suárez is két-két találatot szerzett a montevideói Estadio Centenario Stadionban lejátszott találkozón. Harmadik helyre szorult viszont Argentína. Az együttes 2-2-es döntetlent ért el Venezuela vendégeként.

Meglehetősen változatos volt a találkozó, hiszen Juanpi a hazaiaknak szerzett vezetést, a második félidő elején pedig Martínez növelte az előnyt. Ezután magára talált Argentína. Az 58. percben Pratto szépített, majd a 83. percben Otamendi egyenlített (2-2).

Szerző