Pácban a volt miniszterelnökök

Publikálás dátuma
2016.09.12. 07:33
Könnyített Ponta helyzetén a legfelsőbb bíróság: már nyilatkozhat a médiának FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ELISABETTA VILLA
Romániában december 11-én rendeznek parlamenti választásokat, de máris kampányüzemben van a román politika. És amint az utóbbi években megszokhattuk, az igazságszolgáltatás is. Már nincs is semmi rendkívüli abban, hogy az újabb kampány nyitányaként újabb nagy halak akadtak fenn a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hálóján. Nem akármilyen trófeáról van szó ezúttal – Victor Ponta és Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnökről van szó.

Az utóbbi években a korrupcióellenes harc rányomta bélyegét a román politikai életre. A politikai és közéleti korrupció megfékezésére létrehozott szerv, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) félelmetes szereplővé vált. Mára már akár bővített kormányülést is lehet tartani a börtönökben, annyi volt miniszter és vezető politikus van rácsok mögött, a politikai élvonalban pedig alig akad szereplő, aki ellen ne folyt volna, vagy ne lenne folyamatban eljárás.

Épülőben az ügyészállam?

A DNA kezdeti népszerűsége azonban igencsak megcsappant, mert egyre többen vélik úgy, hogy a korrupcióellenes fellépés tulajdonképpen politikai leszámolást jelent. Egyesek szerint Románia máris ügyészállammá vált, vagy közel áll ahhoz, hogy az legyen, mások szerint a DNA lelkiismeretesen végzi a dolgát.

Csakhogy a látványos eredmények ellenére a tényleges korrupciós ügyek elsikkadnak – máig nem tudni, miért nem épülnek az autópályák, hová tűntek az infrastrukturális beruházásokra szánt pénzek, hová szivárognak el az uniós támogatások és egyebek – az elítélt állami és önkormányzati vezetők elleni vádak pedig egyre nevetségesebbek.

Tony Blair tiszteletdíja betett Pontának

Múlt héten Victor Ponta volt szociáldemokrata (PSD) pártelnök és miniszterelnök ellen indított újabb eljárást a DNA. Az ügyészség szerint azért, mert Ponta a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként 2012-ben befutó parlamenti helyet ígért pártja egyik politikusának egy 220 ezer eurós illegális pártfinanszírozás fejében. A pénz állítólag Tony Blair volt brit miniszterelnök tiszteletdíja volt, aki 2012-ben előadói szerepet vállalt egy PSD-közeli alapítvány konferenciáján. (Blair jótékonysági célra fordította az összeget.)

A Ponta elleni vádiratában szó szerint a következő szerepel: „A jelöltlista összeállításának a módszere súlyos kárt okoz a demokráciának, mert a közméltóságokat a nép kell, hogy válassza, a képviseleti elvek és a szakmai kompetenciák alapján”. Ez az indoklás azonban elég nagy felháborodást keltett politikai berkekben, olyanoknál is, akik nincsenek közelebbi kapcsolatban sem a PSD-vel, sem Pontával.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára például Facebook oldalán a következőképpen reagált: „Micsoda?! A DNA már abba is beleszól, hogy egy párt kit tesz a listájára?! És a demokráciára való hivatkozással egy párt elnökét azért zárhatnak be, mert aláír egy jelöltlistát, amit aztán a nép megválaszt?! A decemberi választás kiemelkedő tétje, hogy sikerül ebben az országban megőrizni a parlamenti demokráciát, vagy a látszat-demokrácia leple alatt az erőszakszervezetek diktatúrája következik”.

Liviu Dragnea, aki Ponta tavalyi lemondása után lett a PSD elnöke abbéli aggodalmának adott hangot, hogy „egyesek" választási célra, a PSD ellen akarják felhasználni az állami intézményeket”.

Kivételeznek a volt kormányfővel

Ponta ellen ez már a második eljárás, márciusban ugyanis okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség gyanújával állította bíróság elé a DNA. (Többek között azzal vádolják, hogy még civilként túl nagy bért kapott egy állami vállalattól, amelynek vezetőjét később kabinetfőnökének, majd miniszterének tette meg.)

Az új eljárás során múlt héten 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte a DNA a fiatal szociáldemokrata politikust, majd a legfelsőbb bíróság enyhített annak mértékén. A szombaton közzétett jogerős döntés nyomán Pontának immár szabad ügyéről a nyilvánosság előtt nyilatkoznia, és az országot is elhagyhatja, de továbbra sem viselhet fegyvert, nem veheti fel a kapcsolatot az ügy tanúival, és hetente kell jelentkeznie a rendőrségen.

A történetnek azonban igencsak politikai leszámolás szaga van. A PSD tavaly elfogadott etikai kódexe szerint ugyanis a párt nem támogathat olyan politikust, aki ellen - bármilyen bűncselekmény gyanújával - valamilyen kényszerintézkedést foganatosított az igazságszolgáltatás. Ez igencsak kellemetlen helyzetbe hozza a választások legnagyobb esélyesének tűnő PSD-t. A jelenlegi pártelnök máris jelezte, Ponta ott lesz a listán. Vagyis kivételezni fognak az exelnökkel, ahhoz, hogy indulhasson újabb képviselői mandátumért a decemberi választásokon.

A lakosság másképp látja

Nem véletlenül, hiszen Ponta a párt és egyben az ország legnépszerűbb politikusa. A lakosságot már nem igen befolyásolják a DNA eljárásai. (A júniusi helyhatósági választáson például Nagybánya polgármestere a rácsok mögött várta az eredményhirdetést, mégis több mint 70 százalékkal nyerte meg a voksolást.)

Jelenleg is látványosan zuhan Klaus Johannis és vele együtt a jobboldal népszerűsége Romániában. A legutóbb, július 25- augusztus 2 között végzett és augusztus 9-én közzétett felmérés szerint, amelyet az Avangarde közvélemény-kutató végzett, Johannis elnök bizalmi indexe 26 százalékkal, a tavaly augusztusi 61-ről 35 százalékra csökkent. Az államfő tavaly ilyenkor még toronymagasan az élen állt.

Ez azért rossz hír a jobboldal számára, mert az egykori nagyszebeni német polgármester 2014 decemberi meglepetés győzelme egyben a mögötte álló pártok támogatottságát is jelentősen megdobta, s mivel nincs más népszerű politikus a liberálisnak mondott néppárti táborban, Johannis népszerűségének csökkenése igencsak nehéz helyzetbe hozza a választásra készülő pártokat is.

A politikusok között Victor Ponta áll az élen, aki a tavaly augusztusi 38 százalékos népszerűségét 42-re növelte a körülötte zajló újabb korrupciós botrány közepette. A második helyen ugyancsak szociáldemokrata politikus áll, Gabrila Firea, Bukarest júniusban megválasztott polgármestere 41 százalékos népszerűséggel. Harmadik a szenátus elnöke, Calin Popescu-Tariceanu volt miniszterelnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnöke, a PSD egyetlen megmaradt szövetségese.

A szakértői kormány nem futott be

A technokrata kormány miniszterelnöke, Dacian Ciolos a negyedik a lakossági preferenciákban, ő 34 százalékos támogatottságnak örvend. A jelenlegi kormányfőt szorosan követi két korábbi PSD-s miniszter - Ecaterina Andronescu oktatási és Nicolae Banicioiu volt egészségügyi tárcavezető 32 százalékkal. A román politikai mezőny fenegyereke, Traian Basescu ex-államfő és volt hajóskapitány – meglepetésre – csak a hetedik, de javuló népszerűségi mutatói azt jelzik, az örök harcos Basescut nem lehet leírni, vele még valószínűleg számolni kell Bukarestben. A volt államfő a tavalyi 21-ről 29 százalékra növelte támogatottságát.

A legrosszabb hír a tavaly még választási győzelemre készülő legnagyobb jobboldali erőnek, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), hogy két társelnöke, Vasile Blaga (22) és Alina Gorghiu (19) csupán a 8. illetve 9.

A pártok versenyében a júniusi helyhatósági választásokon is kirajzolódó erőviszonyok kezdenek megrögzülni. A PSD nagy fölénnyel vezet, 38 százalékkal, a PNL 29 százalékon áll. Harmadik Tariceanu formációja, az ALDE 7 százalékkal, és Basescu új pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) is egyelőre biztos befutónak látszik 6 százalékos támogatottságával.

Amennyiben nem változnak az erőviszonyok, az új román parlament lehet, hogy csupán 4 pártból fog állni, az RMDSZ helyzete ugyanis igencsak labilis. Az Avantgarde felmérés szerint ugyan még épp elérné az öt százalékos küszöböt, de ez nyilván nagymértékben függ majd a választási részvételtől.

A demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom szertefoszlását jelzi, hogy az intézmények között a legtöbben a tűzoltókban (89) és a hadseregben (83 százalék) bíznak.

Nem állt sorba, ráfázhat
Nem tudni egyelőre milyen kihatással volt Calin Popescu Tariceanu népszerűségére az a „jogosítvány botrány”, amely a jelzett felmérés után történt és napokon keresztül uralta a médiát és közbeszédet.
Augusztus közepén jelentette be a román belügyminisztérium, hogy kivizsgálás indul a gépkocsivezetői iratokat kiállító bukaresti hivatalnál, miután a sajtóban megjelent, hogy Tariceanu soron kívül újította meg jogosítványát.
A közlemény szerint a vizsgálat célja kideríteni: „ki vonható felelőségre azért, hogy a szenátus elnöke a hivatal előtt álló ezer várakozót megkerülve, alig húsz perc alatt kapta meg az új jogosítványát”.
A hír megosztotta a közvéleményt. Volt, aki nevetségesnek, mondvacsináltnak tartotta a volt kormányfő ellen felhozott „bűnt”, de akadtak olyanok is, akik jogosnak vélték a hatósági szigort. (Tariceanu jelenleg a szenátus elnöke, ami az ország második legfontosabb méltóságának számít.)
Ám egyre többen vannak azok is, akik úgy vélik, megindult a végső hadjárat a liberális politikus ellen, többek között azért, mert a néppártivá vált PNL-ből 2005-ben kiszakadt és új, ténylegesen liberális pártot (ALDE) alakító Tariceanu, azért került az igazságszolgáltatás és DNA látószögében, mert a szociáldemokraták egyetlen biztos szövetségesének tűnik. Az ALDE segítségével akár kormányt is alakíthat a választások után a PSD.
Tariceanu 2004 és 2008 között volt miniszterelnök, szembefordult Basescuval és akkori pártjával, a PD-vel, és az RMDSZ támogatásával végül kisebbségi kabinet élén vitte végig mandátumát. Az ALDE-t akkor alapította, amikor Johannis győzelme után a Nemzeti Liberális Párt, amelynek korábban elnöke volt, összeolvadt az akkor már Basescu nélküli PD-vel, kilépett a Liberális Internacionáléból és az Európai Néppárt tagja lett.
Mindeddig „nem talált rajta fogást” a DNA, de idén májusban, vagyis közvetlenül a helyhatósági választások előtt a DNA vádat emelt Tariceanu ellen is és közölte, a házelnököt hamis tanúzás és bűnpártolás gyanújával állítják bíróság elé.
A DNA szerint a házelnök eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott egy államosított telek vélhetően illegális visszaszolgáltatásának részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal, akik között volt tanácsadója is szerepel.
A volt miniszterelnök elleni vádak hitelét gyengíti, hogy ő az egyike azon kevés román politikusnak, aki nyíltan és rendszeresen bírálta a Korrupcióellenes Ügyészséget, már akkor is, amikor ő még nem volt annak célkeresztjében. A liberális politikus szerint a DNA titkosszolgálati és politikai megrendeléseket teljesít, „ügyészállammá” változtatta Romániát.
Szerző

Élesedő vita a CDU és a CSU között

A német uniópártok között egyre erőteljesebb vita kezd kialakulni arról, szükséges-e felső határt megszabni a menekültek számára, vagy sem. A keresztényszocialisták javaslata szerint ugyanis évente legfeljebb 200 ezer menedékkérőt szabad az országba engedni. 

Ezt a számot korábban Horst Seehoder, a keresztényszocialista CSU elnöke határozta meg, de kitart mellette párttársa, Joachim Herrmann bajor belügyminiszter is. Szerinte az eddigi németországi tapasztalatok alapján kell meghatározni ezt a számot. „Ha megállapodunk abban, hogy nem vehetünk fel többé egymillió menekültet, amint azt az előző évben tettük, akkor felmerül a kérdése annak, akkor mégis hány menekült számára nyújtunk menedéket” – fejtette ki a bajor belügyminiszter.

Herrmann arra is utalt, hogy a korlátozásokat szigorúan be kell tartani. „Ha a 200 001. menekült tenné a lábát Németország területére, s egy biztonságos harmadik országból érkezik, akkor nincs joga arra, hogy menedéket kapjon” – fejtette ki a keresztényszocialista politikus. Az idei évben már túllépték a CSU által meghatározott határt, hiszen januártól augusztus végéig a német belügyminisztérium szerint 256 567 személyt fogadtak be.

Peter Tauber, a kereszténydemokrata CDU főtitkára azonban hallani sem akar felső határról. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban kifejtette, ha valaki Németországban menedékjogot kér, akkor nem utasíthatják vissza ezt a kérelmet azzal az indokkal, hogy már túllépte a felső határt. „Komolyan vesszük az alkotmányt” – szögezte le Angela Merkel kancellár párttársa.

Az alaptörvény biztosítja a menedékjog megadását azok számára, akiket politikailag üldöznek. Erre azonban nem hivatkozhatnak azok, akik vagy az Európai Unió területéről, vagy egy biztonságosnak vélt harmadik országból érkeztek. Tauber utalt arra, hogy a CSU egyelőre nem állt elő olyan tervvel, amelyből kiderülne, hogyan írná elő törvényben a felső határt. Egyben elutasította a további vitákat is erről a kérdésről.

A vitának azonban aligha szakad vége. Horst Seehofer CSU-elnök a Bild am Sonntagban elmondta, az uniópártok népszerűségvesztése csak akkor érhet véget, ha világos választ adnak arra, hogyan lehet korlátozni a bevándorlók számát.

Szerző

Guterres lehet az ENSZ főtitkára

Publikálás dátuma
2016.09.12. 07:31
Guterresnek mindig túl kicsi volt Portugália FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JORDAN PIX
Ha az utolsó pillanatban nem bukkan fel új, kompromisszumos jelölt, nagyon úgy néz ki, hogy a portugál António Guterres lesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének következő, nyolcadik főtitkára, Ban Ki Mun utóda. A volt kormányfő négy egymást követő próbaszavazáson is az élen végzett, a harmadik körben kissé fogyatkozott, de a negyedikben ismét megerősödött a támogatottsága. Bár a főtitkárválasztást idén minden korábbinál átláthatóbb módon igyekeznek lebonyolítani, a jelek szerint a végső döntést ezúttal is a Biztonsági Tanács (BT) öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – hozza meg. Elvileg bármelyikük élhet vétójogával a főtitkárválasztásnál is.

Noha Ban Ki Mun, a január elsejével posztjáról leköszönő dél-koreai ENSZ-főtitkár többször kifejezte kívánságát, hogy azt szeretné, ha nőt állítanának a világszervezet élére, s a hírek szerint ezt szorgalmazta volna a jelenlegi, illetve legesélyesebb jövőbeni amerikai elnök, Barack Obama és Hillary Clinton is, a jelek szerint ez a szempont lekerült a napirendről. Ahogy arról is egyre kevesebb szó esik, hogy az új vezetőnek Kelet-Európából kellene kikerülni, mivel ez a térség még nem adott főtitkárt.

A BT utoljára múlt héten tartotta negyedik próbaszavazását, s a következő forduló várhatóan szeptember 26-án lesz. A testületnek a menetrend szerint október végéig kellene kialakítania álláspontját, amelyet a világszervezet közgyűlése elé terjeszt. Ban Ki Mun mandátuma december 31-vel jár le.

Guterres a kiszivárgott hírek szerint a negyedik fordulóban 12 támogató, s két eltanácsoló voksot kapott, egy szavazónak nem volt véleménye jelöltségéről. Ez javulás a harmadik fordulóhoz képest, amikor 11 bátorító, három lebeszélő szavazat mellett volt egy kvázi tartózkodás. Két kelet-európai jelölt végzett a második, illetve harmadik helyen: Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter tíz igenlő, négy lebeszélő voksot kapott, az előző fordulóhoz képest eggyel sikerült növelnie támogatói számát. Vuk Jeremic volt szerb külügyminiszter kilenc bátorító, négy lebeszélő voks, két tartózkodás mellett futott be mögötte.

A női jelöltek, köztük a bolgár Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója mind kiestek az élbolyból. Szintén lemaradt Srgjan Kerim volt macedón külügyminiszter, Susan Malcorra argentin külügyminiszter és Danilo Türk volt szlovén elnök. A kezdetben esélyesnek gondolt Helen Clark, az ENSZ fejlesztési ügynökségének, az UNDP-nek a vezetője, a Costa Rica-i Christina Figueres, a világszervezet korábbi klímatárgyalója, illetve Natalia Gherman volt moldáv külügyminiszter az utolsó három helyezett.

Az eredeti 12 indulóból egyébként már csak tízen maradtak, s Matthew Rycroft brit ENSZ-nagykövet már a harmadik fordulónál szorgalmazta, hogy lépjenek vissza azok, akiknek csekély a támogatottságuk, hogy így könnyebb legyen kialakítani a végső sorrendet.

Guterres hiába nyert negyedszer, még mindig nem vehető biztosra, hogy ő lesz a befutó, mivel a hírek szerint a két „eltanácsoló” voks közül az egyiket Oroszország adta le. Ez pedig arra utalhat, hogy az utolsó pillanatban Moszkva még mindig vétót emelhet kinevezésével szemben. Az oroszok ragaszkodnának leginkább ahhoz, hogy ezúttal Kelet-Európa sora jött el, e térségnek kell adnia az ENSZ-főtitkárt, s egyelőre nincs jele annak, hogy le akarnának mondani e követelésről.

De ahogy más ügyekben, így a szíriai tűzszünet ügyében is közeledett az amerikai és az orosz álláspont, nem kizárható, hogy – valamilyen kompromisszumos alku keretében – Guterres jelöléséről is konszenzusra tudnak jutni. Franciaország és Nagy-Britannia esetében a megfigyelők kevéssé valószínűnek tartják, hogy vétót emelnének, Kína pedig a mostani főtitkárválasztáskor meglehetősen visszafogott, igaz, legutóbb körömszakadtáig – és sikerrel – küzdöttek, hogy ázsiai jelölt legyen a befutó.

A világszervezet eddigi vezetői
Trygve Lie, Norvégia 1946-1952
Dag Hammarskjöld, Svédország 1953-1961
U Thant, Mianmar (Burma) 1961-1971
Kurt Waldheim, Ausztria 1972-1981
Javier Pérez de Cuellar, Peru 1982-1991
Butrosz Butrosz Gáli, Egyiptom 1992-1996
Kofi Annan, Ghana 1997-2006
Ban Ki Mun, Dél-Korea 2007-

Oroszország egyik titkos favoritja Bokova lett volna, az UNESCO főigazgatója NATO-ösztöndíjas volt, az Egyesült Államokban és Oroszországban is tanult, ismeretségei vannak Hillary Clinton belső körében, s jó munkakapcsolatban áll Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is – írta róla a Financial Times.

Washingtonban azonban nem pártolják Bokovát, ahogy Helen Clark volt új-zélandi kormányfőt sem, aki ellen az a kifogás, hogy többször is tiltakozott az amerikaiak csendes-óceáni atomkísérletei ellen. Helen Clark Moszkva támogatását sem bírja.

Jelenleg Lajcák szlovák külügyminiszterről gondolják legtöbben, hogy – ha Guterrest tényleg megvétózzák az oroszok – esélye lehet Ban Ki Mun posztjának elnyerésére. A szlovák diplomácia vezetője a harmadik szavazáson meglepetésre a 11. helyről a másodikra ugrott előre, s a negyedik fordulóban is sikerült pozícióját megtartania.

Az 53 éves diplomatának van nemzetközi tapasztalata, 2007-2009 között Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselőjeként dolgozott, s öt nyelven beszél, igaz, franciául nem. A harmadik helyezett Jeremic ugyan Cambridge-ben és a Harvardon diplomázott, mégis leginkább az amerikai támogatással akad gondja, a volt szerb külügyminiszter ugyanis ellenezte Koszovó függetlenségét, s a NATO-val szemben is bíráló álláspontot foglalt el. A 41 éves politikus 2012-2013-ban az ENSZ-közgyűlés elnökeként szolgált, a legfiatalabb diplomata volt, aki ezt a fontos posztot betöltötte.

Szerző