Bioritmus;őssejtek;tárolás;felhasználás;köldökzsinórvér;levétel;

2016-09-15 07:15:00

Megéri őssejtet tároltatni?

Ha az őssejtek felhasználására gondolunk, akkor sokunkat bizonytalaníthat el az eljárás. Járhat-e valamilyen egészségügyi komplikációval? Megéri-e az anyagi befektetést? Vannak-e olyan pozitív felhasználási példák, amelyek megerősíthetnek a döntésben? Az őssejtfelhasználásról ilyen és hasonló kérdések merülhetnek fel bennünk.

Az őssejtlevétel procedúrája körül több tévhit is kering a köztudatban: ilyen például, hogy a levett őssejtek csak „tulajdonosuknak” lehetnek hasznosak, illetve, hogy vérképző őssejt-transzplantációra ritkán kerül sor. Licskó Adrienn, a Czeizel Intézet biotechnológusa azonban másképp tájékoztat:

„A tárolt őssejtet nem csak a mintát adó, vagyis a gyermek, hanem adott esetben a közeli családtagok is felhasználhatják. A levett köldökzsinórvér és szövet sejtjei 100 százalékos genetikai egyezést mutatnak a gyermek szervezetével és a családtagok esetén is jelentős ezeknek az őssejteknek a befogadási valószínűsége. Minél közelebbi rokon a beteg családtag, annál nagyobb az immunológiai hasonlóság esélye, a minta felhasználhatóságának lehetősége”.

Transzplantációs szempontból a csontvelő értékes „felnőtt” vérképző őssejtforrás. Számos vizsgálat azonban azt igazolja, hogy ezeknek az őssejteknek a minősége életkoruk előrehaladtával romlik. Működőképesség szempontjából tehát nem mindegy, hogy egy újszülött vagy egy idősebb őssejtről beszélünk, hiszen az utóbbi tartalmazza az elmúlt évtizedek minden lenyomatát.

„A sejtjeink a startvonalnál vannak a legjobb formájukban, még nem érték őket környezeti ártalmak, ezért is nyilvánvaló, hogy ezeket a fiatal őssejteket gyűjtjük és őrizzük meg. Az eljárás nem jelent veszélyt sem a babára, sem az anyára nézve. Mindegy, hogy természetes szülésről, vagy császármetszésről van szó, a beavatkozás teljesen kockázat- és fájdalommentes és nem befolyásolja a szülés menetét” – tette hozzá a szakértő.

Az őssejteket jelenleg több mint nyolcvan betegség kezelésénél alkalmazzák – beleértve a leukémiát és számos hematológiai megbetegedést. Az orvostudomány fejlődésével a lista tovább gyarapodhat, a jövőben az őssejtek képezhetik majd olyan betegségek kezelésének az eszközeit, mint a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a szívinfarktus vagy az agyi bénulás.

A köldökzsinórvérben található vérképző őssejtek képesek újraépíteni immun- és vérképző rendszerünket. Ma az őssejteket több mint 70, elsősorban vérrel és vérképzéssel kapcsolatos betegség – mint például leukémiák, limfómák, bizonyos vérszegénységek, egyes immunhiányos betegségek, hemoglobinképzési problémák – kezelésében használják.

A világon eddig több mint 26 000 köldökzsinórvérőssejt transzplantációt végeztek.

Egyénileg kell mérlegelni
Az igazán jó megoldás orvosilag egyértelműen az volna, ha – a beteg szempontjából térítésmentesen(!) - minél több szülésnél levennénk és tárolnánk az egyébként a kukába kerülő őssejteket.
Ez nyilván anyagi befektetést jelent az állam/egészségbiztosító részéről (hiszen a tisztítás, tárolás valóban nem olcsó dolog), viszont így létrejönne egy olyan őssejtbank, ahová az adott betegség fellépte esetén, mindenki fordulhatna megfelelő donort keresni (hasonlóan a hazánkban igen jól működő Vérellátó Szolgálathoz, amikor is bárki Magyarországon biztos lehet abban, hogy ha vérvesztés miatt vérátömlesztésre van szüksége, kezelőorvosainak van hová fordulni). Ilyen őssejtbank hazánkban jelenleg nincsen.
A procedúrát - ha ez semmibe nem kerülne - nyilván mindenkinek csak ajánlani lehetne, hiszen orvosi szempontból veszteni vele nemigen lehet. Hogy a levett őssejtek tárolásáért kért százezreket megéri-e a dolog, egyénileg kell mérlegelni.