G.M.;

Publicisztika;tűzszünet;Frank-Walter Steinmeier;Kelet-Ukrajna;Pavlo Klimkin;Donyec-medence;

2016-09-16 07:32:00

Minszk újratöltve

Újabb tűzszüneti megállapodás lépett életbe Kelet-Ukrajnában a német-francia diplomácia segítségével. Az viszont még kérdéses, sikerül-e kimozdítani a holtpontról a befagyott konfliktust, lesz-e értékelhető előrelépés a politikai rendezés terén is.

Újabb tűzszünet lépett életbe csütörtökre virradóra a Donyec-medencében az ukrán hadsereg és a kelet-ukrajnai szakadárok között. Ezt Frank Walter-Steinmeier német külügyminiszter jelentette be szerdán. A német diplomácia vezetője és francia kollégája, Jean-Marc Ayrault Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel tárgyalt Kijevben, csütörtökön együtt Kramatorszkba látogattak.

A 2014 tavaszán kirobbant fegyveres konfliktust lezárni hivatott minszki békefolyamatot a német-francia diplomácia hozta tető alá, a minszki fegyverszüneti egyezmények - 2014. szeptember 5-én, illetve 2015. február 12-én - azonban eddig nem váltották be a reményeket.

Az első egyezmény tiszavirág életű volt, a második, amely már a normandiai négyeknek nevezett kvartett (Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök) megállapodása nyomán született, relatív békét hozott, de teljes mértékben nem tudta megszüntetni a harcokat sem, a politikai rendezés terén pedig végképp csődöt mondott.

Gyakorlatilag egy újabb befagyott konfliktus jelent meg Európa térképén, ennek feloldásán dolgozik a német-francia diplomácia, mivel az érintett felek mindeddig nem jeleskedtek a kompromisszumkészségben.

Steinmeier kijevi sajtótájékoztatóján ezúttal arról beszélt, hogy ígéretet kapott Moszkvától a fegyvernyugvás életbelépésére és arra, hogy az legalább egy hétig fog tartani, ugyanakkor Petro Porosenko ukrán elnök is biztosította őt afelől, hogy az ukrán fél betartja a tűzszünetet. A „hogyan tovább?”- ról pedig a minszki kontaktcsoport hivatott dönteni, amelynek ülésére jövő héten, szeptember 20-án kerül sor.

Az viszont továbbra is kétséges, sikerül-e kimozdítani a holtpontról a befagyott konfliktust. Az eddig hangoztatott érvek ugyanis változatlanul jelen vannak mindkét oldalon. Kijev szerint addig nem lehet lépni, míg az orosz csapatok el nem hagyják Ukrajna területét, ám Moszkva kitart azon álláspontja mellett, hogy nincsenek csapatai a Donyec-medencében, Oroszország pedig nem érintett fél a konfliktusban.

Az is igencsak kérdéses, hogy a kijevi parlamentben el lehet fogadtatni a szakadár területek „különleges státusának” törvényét, amely a minszki megállapodás szerint Kijev kötelessége. A vonatkozó törvényt az érintettek bevonásával kellene kidolgozni, csakhogy a kijevi vezetés nem ismeri el e területek képviselőit, nem hajlandó közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni velük. Moszkva eközben folyamatosan sürgeti a donyecki választások megrendezését, a terület különleges státusának biztosítását.

A nemzetközi közösség és a német-francia diplomácia elvárja Moszkvától, hasson oda, hogy a szakadárok valóban letegyék a fegyvert. Moszkva bármennyire hangoztatja kívülállóságát és „ártatlanságát” a kelet-ukrajnai helyzetben, a nemzetközi közösség számára egyértelmű – a Kreml utasítása nélkül képtelenség eredményt felmutatni a rendezésben. Éppen ezért az Európai Unió tegnap hivatalossá tette, ami már tudott volt, hogy meghosszabbítja az Oroszország elleni szankciókat, amelyeket a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktusban való orosz szerepjátszás miatt rendelt el.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) többszöri halasztás után, tegnap bejelentette az újabb 1 milliárd dolláros hitelrészlet folyósítását Ukrajna számára. Enélkül igencsak nehéz helyzetbe került volna az első félévben máris 35 milliárd hrivnyás hiányt elért ukrán büdzsé. Amennyiben Kijev teljesíti a továbbiakban is vállalásait, akkor Ukrajna novemberben 1,3 milliárd dollár, jövő februárban további 2 milliárd dollárnyi támogatást kaphat az IMF-től. (Az IMF 2015 márciusában 17,5 milliárd dolláros, négy évre szóló hitelkeretet hagyott jóvá Ukrajna számára.) Oroszország máris tiltakozik az IMF-döntés miatt, ami azt sugallja, hogy a kelet-ukrajnai politikai rendezés a német-francia diplomáciai erőfeszítések dacára sem lesz egyszerű.