védekezés;kibertámadások;Kaspersky Lab;trendek;

2016-09-16 07:16:00

Tudta? Megszűnt a magánszférája

A technológiai fejlesztések a biztonsági szakembereket is nap mint nap újabb kihívások elé állítják, napjainkban egyre több a célzott kibertámadás, a folyamatok a kutatók számára is majdhogynem követhetetlenek - hangzott el a Kaspersky Lab kiberbiztonsági cég rendezvényén, ahol a legújabb fenyegetettségeket, kiberbűnözési trendeket, védekezési lehetőségeket mutatták be.

A felmérések szerint a felhasználók személyes adataik 88 százalékát digitális eszközeiken tárolják, azzal viszont nincsenek tisztában, hogy a minél nagyobb digitális szabadság a digitális magánszféra zsugorodásával jár együtt - mondta Dragan Martinovic, a Kaspersky Lab Kelet-Európai régió igazgatója.

Hangsúlyozta: a kiberfenyegetések mindenkit érintenek, ám a biztonság nem csupán a védelmi megoldások hatékonyságán múlik, hanem a felhasználók kibertudatosságán is.

A rendezvényen Bernáth Boldizsár, a CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratórium Vírus Nyomozó csapatának vezetője arról beszélt, hogy az utóbbi időben az egyre több helyen - például banki ügyintézéseknél is - használatos digitális aláírások is a kiberbűnözők kiemelt célpontjaivá váltak. Beszámolt arról is, hogy a biztonsági szakemberek egyre több célzott támadással találkoznak, az újabb és újabb módszerek feltérképezése gyakran már a kutatók számára is követhetetlen.

- Míg 1994-ben egyetlen új vírus jelent meg minden órában, addig 2011-ben már minden másodpercben született egy. Az idei kutatások szerint 310 ezer új minta jelenik meg naponta - vázolta a trendeket Sergey Lozhkin.

A Kaspersky Lab Nemzetközi Adat és Kutatócsoportjának vezető elemzője beszélt arról is, hogy a fenyegetések 90 százaléka a "hagyományos" kiberbűnözés köréből kerül ki, a többi célzott, szervezetek, kormányok elleni támadások, valamint azok a kiberfegyverek, amelyek nemcsak digitális szinten, de a való világban is konkrét, fizikai rombolásra képesek (ilyenre eddig csak egy példa volt, a Stuxnet).

Felhívta a figyelmet arra is: zsarolóvírusokkal (ransomware) is egyre gyakrabban találkozni, a kiberbűnözők - miután zárolták áldozataik számítógépét - könnyen és sokszor eredményesen pénzt zsarolhatnak ki a felhasználóktól a blokkolt adatokért cserébe. Az áldozatok között nemcsak hétköznapi felhasználók, de kis- és középvállalatok is egyre gyakrabban megjelennek - a Kaspersky kutatása szerint tavaly a vállalkozók 34 százaléka fizetett váltságdíjat.

A digitális magánszféra megszűnéséről azt mondta: maguk a felhasználók tesznek közzé egyre több adatot saját magukról, ezekre nem vigyáznak eléggé, az internetes nyomkövető programok (trackerek) pedig szinte minden weboldalon jelen vannak.

A rendezvényen bemutatták a cég legújabb termékét, a Kaspersky Lab Internet Security 2017-et, amely már a mac-es és androidos felhasználók számára is kiemelt védelmet nyújt.

A biztonságosabb internetért
Összesítette a 2016. I. félévi tevékenységét az Európai Unió Safer Internet Programjának hazai konzorciuma. A program magyarországi koordinátora a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a konzorcium második tagja a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.
Oktatóik 63 budapesti és 62 vidéki helyszínen hívták fel a gyerekek, pedagógusok figyelmét az internethasználatból fakadó veszélyekre, azok kivédésének lehetőségeire.
A konzultációk során 450 esetben volt főszereplő az internetbiztonság, a Kék Vonaltól az első félévben 88 esetben kértek segítséget internetes zaklatás miatt.