Brüsszel ismét befagyasztotta egy több százmilliárd forintos uniós forrás kifizetését. A szankciónak az volt az oka, hogy magyarországi közbeszerzési előírások szerint az útépítéseknél kizárólag az aszfaltszállításnál keletkező széndioxid-kibocsátást veszik figyelembe a pályázatok elbírálásánál. Így az a pályázó kerül a legelőnyösebb helyzetbe, amelynek az adott beruházásról a legközelebb van az aszfaltkeverő üzeme.
A pályázati kiírást szabályait ugyanis nálunk úgy módosították, hogy az ár az elbírálásakor a pontszámnak csak az 50 százalékát éri, az aszfalt szállító jármű szén-dioxid kibocsátása 20 százalékot, és ez utóbbi el is döntheti a pályázat eredményességét. (A többi pontszám egyéb tényezőktől függ.)
A sajtóban megjelent egyes hírekkel ellentétben, a Népszavának nyilatkozó ágazati szakember szerint nem a Simicska Lajos nagyvállalkozó érdekeltségi körébe tartozó Közgép "dobta fel" a vitatható pályázati rendszert Brüsszelben, hanem az uniós ellenőröknek az aszfaltkeverők kiemelt szerepével kapcsolatos jogorvoslati eljárások, vitarendezési kérelmek és az ezekkel kapcsolatos sajtó hírek szúrhattak szemet, vagyis a környezet terhelés furcsa beemelését a szabályzatba. .
Nem ez az első aszfaltügye Magyarországnak. Az előző, 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus időszakában ugyanis a magyarországi útépítéseknél lényeges szempontként szerepelt, hogy a pályázó cégnek 50 kilométeren belül legyen aszfaltkeverője, az indoklás szerint ennek technológiai okai voltak. Akkor Brüsszel nagyjából 500 milliárd forint kifizetését függesztette fel.
Ezt követően történt az, hogy a tagországok beleegyeztek, hogy az Európai Bizottság (EB) feloldja a 2007–2013 közötti útépítésekhez nyújtott uniós támogatások kifizetésének felfüggesztését, ám a kifizetés elakadt - tudta meg a Világgazdaság brüsszeli forrásból A regionális uniós biztos, Corina Cretu leállította az utalást, és részletes indoklást kért a magyar Miniszterelnökségtől, és a 2014–2020 közötti időszak közbeszerzési metódusáról. Ha az EB diszkriminatívnak találja a pályázati szabályokat, újabb, mintegy 210 milliárd forint fagyhat be.
Akad olyan vélekedés, hogy felfedezhető a kiírásban olyan összefüggés, is mivel az Orbán-család jelentős kőbányákkal rendelkezik, így őket hátrányosan érinthetné, ha például a kőszállításra is kiterjesztenék a szigorítást. Ágazati szakértőnk szerint a környezetterhelési pontozásba be lehetne illeszteni olyan vállalásokat, mint például az erdőtelepítés.
Emléketetőül, először a Győr-Moson-Sopron megyei 813-as út építésének pályázati kiírásában szerepelt az aszfalt szállításnál a szén-monoxid kibocsátás, mint fontos bírálati szempont. Idén augusztusban viszont kiderült a Közgép Zrt. 10,4 milliárdos ajánlattal sem tudta megelőzni a 14,8 milliárdért vállalkozó Strabag–Hódút párost - írta a vg.hu.
A lapunknak nyilatkozó ágazati szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nem ez a konkrét eset a fontos, hanem az, hogy rendszerszinten lehet manipulálni a környezetterhelési szempont alkalmazásával az útépítési pályázatokat. Bár önmagában az is furcsa, hogy a pontszámok értékelésével akár egy kétszer egy sávos út kilométerenként 3 milliárd forintból is épülhet.
Az országban rengeteg aszfaltkeverő üzem található kisebb nagyobb cégek tulajdonában. Ha valaki idejekorán értesül arról, hol tervez a kormány útépítést, felújítást, akkor bevonhatja a pályázatba legközelebbi aszfaltkeverő céget, és a többiek már csak távolabbról szállíthatják az aszfaltot, vagyis jelentős hátrányba kerülhetnek.
Az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti útszakaszára kiírt pályázat esetében, ahol a Közgép 25 milliárd forinttal alacsonyabb áron vállalta a a kivitelezést, mint az utána következő pályázó, még nem született döntés. Mivel uniós támogatással épülne az út, az aszfaltkeverők ügye miatt különösen kényes helyzetbe került a kormány, hogy milyen indokkal utasítsa el Simicska Lajos cégét és adja más pályázónak a megbízást.