A népszavazás bojkottálására biztat az MSZP

Az MSZP azt kéri az emberektől, maradjanak otthon október 2-án, mert csak a nem leadott szavazatot nem lehet manipulálni - mondta Molnár Gyula, az ellenzéki párt elnöke.

A pártnak a népszavazás bojkottálására buzdító vándor plakátkiállítása előtt, a Nyugati téren beszélve az MSZP elnöke kiemelte: továbbra is azt mondják - és ebben az elmúlt napok eseményei is megerősítették őket -, hogy nincs jogi következménye annak a népszavazásnak, amelyet a kormány összehívott, nem következik semmilyen köztelezettség az október 2-i referendumból. Ezért ez a népszavazás nem a feltett kérdésről szól, hanem arról, hogy mi a megítélése a kormánynak Magyarországon - vélekedett. Hangsúlyozta: ezért a párt azt kéri az emberektől, hogy maradjanak otthon október 2-án, ne erősítsék a kormányt, a népszavazást.

Molnár Gyula közölte: "egy szavazatot nem lehet meghamisítani, ami nincs leadva", ez az egy lehetőség van arra, hogy senki semmilyen formában ne manipulálhassa a részvételt vagy magát a bedobott szavazócédulát.Október 2. után az MSZP készen áll arra, hogy beszéljenek arról: ténylegesen milyen európai megoldás van a menekültkérdés kezelésére - mondta. Megjegyezte: a párt minden választókörzetbe delegál választási megfigyelőt, és figyelik a szavazás tisztaságát.

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a párt XV. kerületi önkormányzati képviselője arról beszélt, hogy ellenzi a migránsok betelepítését, Molnár Gyula közölte: ez az ő magánvéleménye, és a pártelnök sajnálja, hogy "egy olyan játszmához adja a nevét és az arcát, amit valószínű, hogy nem ő talált ki". Ebben a pártban lehet más véleményt mondani, és az, hogy az elnökség politikailag hogyan kezeli az ügyet, az a következő napok kérdése, de a párt álláspontja nem változott - fogalmazott Molnár Gyula.

Szerző

Jávor Benedek: az EU elszakadt az állampolgárok többségétől

Az Európai Unióban az eddigi hibák oda vezettek, hogy már nem azokkal, hanem az intézménnyel szemben alakult ki ellenállás: populista, szélsőjobbos, euroszkeptikus nézetek terjednek Európában - hangsúlyozta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője egy hétfői budapesti nemzetközi konferencián.

Az Európa jövője - a jövő Európája? címmel az Európai Zöldek, a DiEM25 és a PM által létrehozott Megújuló Magyarországért Alapítvány szervezte fórumon az ellenzéki politikus kiemelte: a zöldek évtizedek óta beszélnek ezekről a problémákról, miközben Európa vezetői azt hirdették, alapvetően minden rendben van, kisebb hibák vannak, de azokat orvosolni lehet, ez pedig oda vezetett, hogy a közösség sokáig csak tüneti kezeléseket alkalmazott. A válságok csak összefüggéseikben kezelhetőek, csak azok a megoldások lehetnek eredményesek, amelyek a rendszer egészét jellemző hiányosságokra próbálnak választ adni - tette hozzá.

Jávor Benedek szerint a nemzetállam nem garancia az uniós szinten elkövetett hibák kivédésére, az igazi ellentét pedig nem az Európai Unió és a nemzetállamok között áll fenn, hanem "a közösség érdekét szolgáló, a közösség által elszámoltatható politikák és a korrupt elitek által megvalósított, a közösség érdeke ellen folytatott politikák között, tagállami és EU-s szinten egyaránt".

Korábban is ismertek voltak az Európai Unió problémái, de a 2008-ban kirobbant válság élesen mutatta meg, mi nem működik jól, miért nem tud a centrum és a periféria kiegyenlített viszonyba kerülni, hogyan reprodukálja a versenyhátrányokat az európai gazdaság- és pénzügypolitika - mondta.

Hozzátette: eközben biztonsági válsággal is meg kell küzdenie a közösségnek, amely nem tud hatékony és eredményes választ adni az új orosz geopolitika jelentette kihívásra, de intézményi és bizalmi válság is van, az utóbbi példájaként a Brexitet említve, amely szavai szerint azt bizonyítja, hogy az Európai Unió elszakadt az állampolgárok többségétől, és nem tudja meggyőzően, érdemben bemutatni az együttműködés előnyeit.

Van egy válság az alapértékek és azok betartásának területén; Magyarország és Lengyelország azt bizonyította, hogy bármilyen szép elvekre épül az Európai Unió, valójában nem tudja betarttatni azokat a tagállamokkal - fogalmazott Jávor Benedek, megjegyezve, hogy demokratikus deficit is sújtja a közösséget. Válsághelyzetben, sürgős cselekvési kényszerben pillanatok alatt definiálatlan legitimációjú, ad hoc szervezetek kezébe csúszik át a döntéshozatal - mondta, példaként említve az uniós trojka vagy az uniós pénzügyminiszterek tanácsának fellépését a görög válság ügyében. Mindezekhez a problémákhoz járul még a társadalmakon belüli kettészakadás és a menekültválság is - fűzte hozzá.

Az EP-képviselő kiemelte: ez az első olyan nagy nyilvános rendezvény, ahol a zöldek és az újbaloldali szervezetek tanácskoznak a kérdésről, hozzátéve, ha nem is értenek mindenben egyet, közös az elkötelezettségük abban, hogy mélyen gondolják újra az európai együttműködés szerveződését, és "olyan megoldásokat kínáljunk, amelyek Európát sikeressé tudják tenni, közelebb tudják vinni az emberekhez, demokratizálni tudják, egyenlőbbé, igazságosabbá tudják tenni".

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, a DiEM25 egyik kezdeményezője a tanácskozáson arról beszélt: az Európai Unió azért nem népszerű, mert a polgárai keveset tudnak róla, ráadásul nem egy elvont közösséget várnak, hanem olyat, amely munkát, biztonságot, fenntarthatóságot ad, olyan kézzelfogható előnyöket, mint a schengeni rendszer vagy a diákcsereprogramok.

A DiEM25-ről elmondta: a néhány hónapja Jánisz Varufakisz korábbi görög pénzügyminiszter által életre hívott kezdeményezés nem párt, nem civil szervezet, hanem olyan szellemi kör, amelyben zöldpárti, újbaloldali, liberális, de konzervatív személyiségek is együtt gondolkodhatnak Európa jövőjéről és demokratizálásáról.

Scheiring Gábor, a Megújuló Magyarországért Alapítvány elnöke szerint a mai magyarországi helyzet kísértetiesen hasonlít az 1930-as évek elején végnapjait élő weimari köztársaságéhoz: a válsággal, a létbizonytalanság terjedésével, a helyzethez alkalmazkodni képtelen baloldali és a teret nyerő populista, illiberális erőkkel. Ennek ellenére sokan elfelejtették a tanulságokat, köztük azt, hogy milyen könnyen összeomlanak a szabadság garanciái, és a szociális biztonság hiánya, a középosztály leszakadása, a munkanélküliség milyen erős táptalaja lehet az antidemokratikus, illiberális politikának - mondta.

Hozzátette: nem csupán a történelem ezen szeletéből lehet tanulni, de abból is, hogy mindeközben Svédországban a baloldali kormányzat képes volt olyan társadalmat berendezni, amelyik ellenállt minden fasiszta nyomásnak és megőrizte az erős demokráciát.

Szerző

Jávor Benedek: az EU elszakadt az állampolgárok többségétől

Az Európai Unióban az eddigi hibák oda vezettek, hogy már nem azokkal, hanem az intézménnyel szemben alakult ki ellenállás: populista, szélsőjobbos, euroszkeptikus nézetek terjednek Európában - hangsúlyozta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője egy hétfői budapesti nemzetközi konferencián.

Az Európa jövője - a jövő Európája? címmel az Európai Zöldek, a DiEM25 és a PM által létrehozott Megújuló Magyarországért Alapítvány szervezte fórumon az ellenzéki politikus kiemelte: a zöldek évtizedek óta beszélnek ezekről a problémákról, miközben Európa vezetői azt hirdették, alapvetően minden rendben van, kisebb hibák vannak, de azokat orvosolni lehet, ez pedig oda vezetett, hogy a közösség sokáig csak tüneti kezeléseket alkalmazott. A válságok csak összefüggéseikben kezelhetőek, csak azok a megoldások lehetnek eredményesek, amelyek a rendszer egészét jellemző hiányosságokra próbálnak választ adni - tette hozzá.

Jávor Benedek szerint a nemzetállam nem garancia az uniós szinten elkövetett hibák kivédésére, az igazi ellentét pedig nem az Európai Unió és a nemzetállamok között áll fenn, hanem "a közösség érdekét szolgáló, a közösség által elszámoltatható politikák és a korrupt elitek által megvalósított, a közösség érdeke ellen folytatott politikák között, tagállami és EU-s szinten egyaránt".

Korábban is ismertek voltak az Európai Unió problémái, de a 2008-ban kirobbant válság élesen mutatta meg, mi nem működik jól, miért nem tud a centrum és a periféria kiegyenlített viszonyba kerülni, hogyan reprodukálja a versenyhátrányokat az európai gazdaság- és pénzügypolitika - mondta.

Hozzátette: eközben biztonsági válsággal is meg kell küzdenie a közösségnek, amely nem tud hatékony és eredményes választ adni az új orosz geopolitika jelentette kihívásra, de intézményi és bizalmi válság is van, az utóbbi példájaként a Brexitet említve, amely szavai szerint azt bizonyítja, hogy az Európai Unió elszakadt az állampolgárok többségétől, és nem tudja meggyőzően, érdemben bemutatni az együttműködés előnyeit.

Van egy válság az alapértékek és azok betartásának területén; Magyarország és Lengyelország azt bizonyította, hogy bármilyen szép elvekre épül az Európai Unió, valójában nem tudja betarttatni azokat a tagállamokkal - fogalmazott Jávor Benedek, megjegyezve, hogy demokratikus deficit is sújtja a közösséget. Válsághelyzetben, sürgős cselekvési kényszerben pillanatok alatt definiálatlan legitimációjú, ad hoc szervezetek kezébe csúszik át a döntéshozatal - mondta, példaként említve az uniós trojka vagy az uniós pénzügyminiszterek tanácsának fellépését a görög válság ügyében. Mindezekhez a problémákhoz járul még a társadalmakon belüli kettészakadás és a menekültválság is - fűzte hozzá.

Az EP-képviselő kiemelte: ez az első olyan nagy nyilvános rendezvény, ahol a zöldek és az újbaloldali szervezetek tanácskoznak a kérdésről, hozzátéve, ha nem is értenek mindenben egyet, közös az elkötelezettségük abban, hogy mélyen gondolják újra az európai együttműködés szerveződését, és "olyan megoldásokat kínáljunk, amelyek Európát sikeressé tudják tenni, közelebb tudják vinni az emberekhez, demokratizálni tudják, egyenlőbbé, igazságosabbá tudják tenni".

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, a DiEM25 egyik kezdeményezője a tanácskozáson arról beszélt: az Európai Unió azért nem népszerű, mert a polgárai keveset tudnak róla, ráadásul nem egy elvont közösséget várnak, hanem olyat, amely munkát, biztonságot, fenntarthatóságot ad, olyan kézzelfogható előnyöket, mint a schengeni rendszer vagy a diákcsereprogramok.

A DiEM25-ről elmondta: a néhány hónapja Jánisz Varufakisz korábbi görög pénzügyminiszter által életre hívott kezdeményezés nem párt, nem civil szervezet, hanem olyan szellemi kör, amelyben zöldpárti, újbaloldali, liberális, de konzervatív személyiségek is együtt gondolkodhatnak Európa jövőjéről és demokratizálásáról.

Scheiring Gábor, a Megújuló Magyarországért Alapítvány elnöke szerint a mai magyarországi helyzet kísértetiesen hasonlít az 1930-as évek elején végnapjait élő weimari köztársaságéhoz: a válsággal, a létbizonytalanság terjedésével, a helyzethez alkalmazkodni képtelen baloldali és a teret nyerő populista, illiberális erőkkel. Ennek ellenére sokan elfelejtették a tanulságokat, köztük azt, hogy milyen könnyen összeomlanak a szabadság garanciái, és a szociális biztonság hiánya, a középosztály leszakadása, a munkanélküliség milyen erős táptalaja lehet az antidemokratikus, illiberális politikának - mondta.

Hozzátette: nem csupán a történelem ezen szeletéből lehet tanulni, de abból is, hogy mindeközben Svédországban a baloldali kormányzat képes volt olyan társadalmat berendezni, amelyik ellenállt minden fasiszta nyomásnak és megőrizte az erős demokráciát.

Szerző