A vártnál is nagyobb győzelmet aratott a Putyin elnök mögött álló Egységes Oroszország párt. Nem lesz változás a parlament összetételében, az elnöki formáció mellett ugyanaz a három párt szerzett mandátumot, mint öt évvel ezelőtt. A parlamenten kívüli ellenzék a végleges felmorzsolódás szélére került. A 2011-eshez mérhető választási csalásról a vesztesek sem beszélnek.
A vasárnapi oroszországi választások után megnyugodva dőlhet hátra Vlagyimir Putyin elnök. A 2018-as elnökválasztás főpróbájának tekinthető parlamenti választás igencsak jól sikerült számára, azt jelzi, nyugodtan indulhat a következő mandátumáért. Noha abban senki sem kételkedett eddig sem, hogy Putyin elnökként folytatná, elemzők azonban úgy vélték, hogy ezt annak függvényében fogja bejelenteni, milyen támogatottságot ér el ezen a voksoláson a mögötte álló, 2001-ben alakult és 2003 óta kormányzó erő.
Putyin népszerűsége ugyan törés nélkül szárnyal a Krím elcsatolása óta, de az Oroszországban is egyre komolyabban gyűrűző gazdasági válság, életszínvonal csökkenés, az immár 18 hónapja tartó folyamatos recesszió előbb-utóbb a politikai szimpátiákra is nyilván kihatással lehet. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy utóbb. A vasárnapi megmérettetés azt mutatta, hogy a putyini rezsim, a jelenlegi politikai berendezkedés mindenek ellenére stabil, apátia van ugyan az országban, de az elsősorban az ellenzéket, nem pedig a hatalmat sújtja.
Ezt támasztja alá a botránymentes kampány és választás is. A viszonylag alacsony – 2011-ben 60, ezúttal 47,84 százalékos - választási részvétel és a vegyes választási rendszer újrabevezetése egyaránt a Kreml pártjának kedvezett. Sokkal jobban teljesített az Egységes Oroszország mint 2011-ben, amikor a voksok 49 százalékával a mandátumok 53 százalékát szerezte meg. Ezúttal pártlistán 54,21 százalékot ért el, az egyéni körzetekben viszont egyenesen tarolt. A 450 fős dumában 140 mandátumot nyert pártlistán és 203-at az egyéni körzetekben. Ez több mint háromnegyedes többséget, 76 százalékot jelent az elnöki párt számára.
A duma összetétele nem változott, ugyanaz a négy párt alakíthat frakciót, mint az előző ciklusban, csupán az ellenzékinek mondott, de valójában a hatalmat támogató kispártok támogatottságának mértéke változott némiképp. Talán az sem véletlen, hogy közülük legrosszabbul a Méltányos Oroszország szociáldemokrata formáció szerepelt, 6,19 százalékot ért el. 2011-ben meglepetésre 13,24 százalékot gyűjtött és harmadik erő volt. Akkori jó szereplését annak tulajdonították, hogy megpróbált függetlenedni a hatalomtól és önálló szociáldemokrata arculatot kialakítani. Most vélhetően ugyanez a szándék ütött vissza.
Második helyre Zjuganov Kommunista Pártja futott be 13,53 százalékkal (2011-ben 19,19 százalékos volt), harmadikra pedig Zsirinovszkij jobboldali populista, szélsőséges Liberális Demokrata Pártja 13,28 százalékkal.
A tényleges ellenzék felmorzsolódott – egyéni körzetből sem tudtak képviselőt delegálni a törvényhozásba. A liberális Parnasz (amelynek társelnöke a meggyilkolt Borisz Nyemcov volt) 0,66 százalékot tejesített, a szociáldemokrata Jabloko, amely igencsak reménykedett egy egyéni képviselői helyben, szintén mandátum nélkül maradt. Összességében 14 párt indult, de a parlamentbe jutottakon túl egyik sem érte el az állami támogatásra feljogosító 3 százalékos küszöböt sem.
A kampány során a zömében állami vagy hatalom közeli kézben lévő média nem adott lehetőséget az ellenzéknek a tényleges kampányra, az egymással is vetélkedő formációk egymást oltották ki.
Nagyméretű csalásról ezúttal nem érkeztek hírek. A 2011-es botrány miatt leváltott Vlagyimir Csurov helyére lépett, korábban ombudsmanként is tevékenykedő jogvédő, Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke, előre jelezte, lemond, ha ezúttal is tömeges csalás történik. Hétfői bejelentése szerint azonban – egyelőre - választási csalások miatt három körzetben fogják megismételtetni a szavazást. Panasz ugyan több helyről érkezett az ellenzék részéről, de Pamfilova szerint ezt egyelőre nem támasztották alá bizonyítékokkal a panaszosok.
