"Németország nem omlott össze a migráció súlya alatt"

 A migrációs politikáról folytatott vitákban eltűnik a klasszikus bal-jobb politikai tengely, helyét az európai vagy multilaterális, és a nemzeti megközelítés eltérése váltja fel - mondta a német belügyminiszter kedden Berlinben, a Migráció és integráció - kongresszus a jövőről című konferencián.

Thomas de Maiziere a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte: hozzá kell szokni ahhoz, hogy a politika egy sor területén egyre inkább feloldódik a baloldali és jobboldali megközelítés szembenállása, és megjelenik az "egoista nemzeti-globális európai" választóvonal, a nemzeti érdekeken alapuló és a szélesebb összefüggésekre kitekintő gondolkodás eltérése.
Egyik oldal erőltetése sem visz előre, a leghasznosabb a két megközelítés egymást kiegészítő alkalmazása, de Németországnak az európai megoldást kell előnyben részesítenie, legalábbis az olyan határokon átívelő ügyekben, mint a migráció, a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés - mondta.

A "jó európai megoldás Németország nemzeti érdeke", különben sem hinné el senki Németországnak, hogy nem a saját érdekét tartja szem előtt, amikor Európáról beszél - jelentette ki a miniszter.

A migrációról és a menekültek integrációjáról szóló diskurzusban elsőrendű fontosságú a ragaszkodás a tényekhez, a túlzások és "a nyelv hiszterizálásának" kerülése - hangsúlyozta Thomas de Maizire, visszautasítva és a valóságtól elrugaszkodottnak nevezve azt a vélekedést, hogy a német állam összeomlott volna a tavalyi menekülthullám súlya alatt.

Az integrációval kapcsolatban nemcsak az eszközökről, hanem a célokról is beszélni kell, végig kell gondolni, hogy a befogadó társadalom a munkavégzés, a nyelvtudás és a törvénytisztelet hármas alapkövetelményén túl mit vár el a beilleszkedőktől. Azt a kérdést kell megvitatni, hogy "hogyan akarunk együtt élni" - mondta a miniszter.

Nem sikeres az integráció, ha valaki dolgozik és nem szorul segélyre, megtanul németül és betartja a törvényeket, de nem mozdul ki honfitársai köréből. Az integrációnak azt kell céloznia, hogy a beilleszkedő emberek a maguknak érezzék a befogadó társadalmat hagyományaival, életmódjával együtt, és felelősséget vállaljanak érte - tette hozzá Thomas de Maiziere.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kiemelte: tudomásul kell venni, hogy a vallásnak fontos szerepe van, és a vallási közösségeknek nagy felelősségük van az integrációban. Mint mondta, nem ártana, ha a németek tudnák, hogy mi a különbség szunniták és síiták között, és el tudnák magyarázni egy szíriai menekültnek, hogy mi a különbség katolikusok és reformátusok között.

A félelem az "állítólagos iszlamizációtól" szorosan összefügg a hittel, vallással kapcsolatban a német lakosságban mutatkozó bizonytalansággal - tette hozzá. Aláhúzta, hogy a németországi muzulmán közösségnek "hatalmas esély, feladat és kockázat" a muszlim menekültek integrációja, hiszen megmutathatják, hogy lehet sikeres a beilleszkedés, de ha nem tesznek érte, akkor sokkal nehezebb lesz biztosítani a muzulmán vallás elfogadottságát.

Thomas de Maiziere hangsúlyozta, hogy "nem lehet mindent tolerálni" és "nem lehet minden érték nálunk, ami érték egy más kultúrában". Ezért ki kell kijelölni a határokat, "nem kicsinyesen, beszűkülten, nyárspolgár módjára", de egyértelműen. Így a többi között szükséges rögzíteni, hogy Németországban elfogadhatatlan a gyermekházasság és a "becsület összekapcsolása az erőszakkal", vagy éppen a kézfogás megtagadása és az arc eltakarása. Ezeknek a határoknak a kijelölése a német társadalom egyik legfontosabb feladata a következő években - mondta a szövetségi belügyminiszter.

Hozzátette: az eddiginél több elutasított menedékkérőt kell hazatelepíteni, önkéntes távozásra ösztönözni vagy szükség esetén kitoloncolni, mert "az integráció csak akkor sikerülhet, ha világos, hogy kire vonatkozik". Németország nem fogadhat be mindenkit, csak azokat a menedékkérőket integrálhatja, akik rá is szorulnak a védelemre. Az összes többi kérelmezőnek el kell hagynia az országot - jelentette ki Thomas de Maiziere.

Szerző

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.

Eljött Szoboszlai ideje

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:45

Fotó: AFP/ FRISO GENTSCH
Készen áll arra, hogy a kezdőcsapat tagjaként debütáljon a szlovákok és a horvátok elleni Európa-bajnoki selejtezőkre készülő nemzeti tizenegyben is.
Remek hetet tudhat maga mögött a magyar labdarúgás kiemelkedő tehetségének tartott Szoboszlai Dominik, aki csütörtökön 74 percet játszott, gólpasszt is adott a Salzburg színeiben az Európa-ligában, vasárnap pedig megszerezte első találatát az osztrák ligában. A 18 éves, válogatott kerettag játékos kijelentette: készen áll arra, hogy a kezdőcsapat tagjaként debütáljon a szlovákok és a horvátok elleni Európa-bajnoki selejtezőkre készülő nemzeti tizenegyben is. Ennek kapcsán hétfőn Telkiben Marco Rossi szövetségi kapitányt kérdeztük.
„Korábban valahányszor megkérdezték tőlem, hogy Szoboszlai miért nem kerettag, mindig azt válaszoltam, hogy még nem érkezett el a megfelelő pillanat. Most azért van velünk, mert úgy érzem, elérkezett” – kezdte a lapunk kérdésére válaszoló Rossi. – Tudom, hogy Magyarországon a legtöbben tiszteletben tartják a munkámat, noha korábban volt, aki megkérdőjelezte, hogy mit is csináltam novembertől márciusig. Ebben az időszakban minden olyan játékost megfigyeltünk, aki szóba jöhet a válogatottnál, így nyugodt szívvel állíthatom: azokat hívtuk meg a keretbe, akik a legnagyobb garanciát jelentik a sikerre. A napokban fogom eldönteni, hogy kik lépnek pályára Szlovákiában. Örülök, hogy Szoboszlai Dominik úgy érzi, hogy készen áll.”