"Németország nem omlott össze a migráció súlya alatt"

 A migrációs politikáról folytatott vitákban eltűnik a klasszikus bal-jobb politikai tengely, helyét az európai vagy multilaterális, és a nemzeti megközelítés eltérése váltja fel - mondta a német belügyminiszter kedden Berlinben, a Migráció és integráció - kongresszus a jövőről című konferencián.

Thomas de Maiziere a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte: hozzá kell szokni ahhoz, hogy a politika egy sor területén egyre inkább feloldódik a baloldali és jobboldali megközelítés szembenállása, és megjelenik az "egoista nemzeti-globális európai" választóvonal, a nemzeti érdekeken alapuló és a szélesebb összefüggésekre kitekintő gondolkodás eltérése.
Egyik oldal erőltetése sem visz előre, a leghasznosabb a két megközelítés egymást kiegészítő alkalmazása, de Németországnak az európai megoldást kell előnyben részesítenie, legalábbis az olyan határokon átívelő ügyekben, mint a migráció, a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés - mondta.

A "jó európai megoldás Németország nemzeti érdeke", különben sem hinné el senki Németországnak, hogy nem a saját érdekét tartja szem előtt, amikor Európáról beszél - jelentette ki a miniszter.

A migrációról és a menekültek integrációjáról szóló diskurzusban elsőrendű fontosságú a ragaszkodás a tényekhez, a túlzások és "a nyelv hiszterizálásának" kerülése - hangsúlyozta Thomas de Maizire, visszautasítva és a valóságtól elrugaszkodottnak nevezve azt a vélekedést, hogy a német állam összeomlott volna a tavalyi menekülthullám súlya alatt.

Az integrációval kapcsolatban nemcsak az eszközökről, hanem a célokról is beszélni kell, végig kell gondolni, hogy a befogadó társadalom a munkavégzés, a nyelvtudás és a törvénytisztelet hármas alapkövetelményén túl mit vár el a beilleszkedőktől. Azt a kérdést kell megvitatni, hogy "hogyan akarunk együtt élni" - mondta a miniszter.

Nem sikeres az integráció, ha valaki dolgozik és nem szorul segélyre, megtanul németül és betartja a törvényeket, de nem mozdul ki honfitársai köréből. Az integrációnak azt kell céloznia, hogy a beilleszkedő emberek a maguknak érezzék a befogadó társadalmat hagyományaival, életmódjával együtt, és felelősséget vállaljanak érte - tette hozzá Thomas de Maiziere.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kiemelte: tudomásul kell venni, hogy a vallásnak fontos szerepe van, és a vallási közösségeknek nagy felelősségük van az integrációban. Mint mondta, nem ártana, ha a németek tudnák, hogy mi a különbség szunniták és síiták között, és el tudnák magyarázni egy szíriai menekültnek, hogy mi a különbség katolikusok és reformátusok között.

A félelem az "állítólagos iszlamizációtól" szorosan összefügg a hittel, vallással kapcsolatban a német lakosságban mutatkozó bizonytalansággal - tette hozzá. Aláhúzta, hogy a németországi muzulmán közösségnek "hatalmas esély, feladat és kockázat" a muszlim menekültek integrációja, hiszen megmutathatják, hogy lehet sikeres a beilleszkedés, de ha nem tesznek érte, akkor sokkal nehezebb lesz biztosítani a muzulmán vallás elfogadottságát.

Thomas de Maiziere hangsúlyozta, hogy "nem lehet mindent tolerálni" és "nem lehet minden érték nálunk, ami érték egy más kultúrában". Ezért ki kell kijelölni a határokat, "nem kicsinyesen, beszűkülten, nyárspolgár módjára", de egyértelműen. Így a többi között szükséges rögzíteni, hogy Németországban elfogadhatatlan a gyermekházasság és a "becsület összekapcsolása az erőszakkal", vagy éppen a kézfogás megtagadása és az arc eltakarása. Ezeknek a határoknak a kijelölése a német társadalom egyik legfontosabb feladata a következő években - mondta a szövetségi belügyminiszter.

Hozzátette: az eddiginél több elutasított menedékkérőt kell hazatelepíteni, önkéntes távozásra ösztönözni vagy szükség esetén kitoloncolni, mert "az integráció csak akkor sikerülhet, ha világos, hogy kire vonatkozik". Németország nem fogadhat be mindenkit, csak azokat a menedékkérőket integrálhatja, akik rá is szorulnak a védelemre. Az összes többi kérelmezőnek el kell hagynia az országot - jelentette ki Thomas de Maiziere.

Szerző
2016.09.20 14:40

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21

Nyerésre állnak a spanyol taxisok, mégis tovább sztrájkolnak az Uber ellen

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:55

Fotó: AFP/ Josep LAGO
Nem teljesült minden egyes követelésük, így határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek.
Határozatlan idejű sztrájkba léptek péntek délután a barcelonai taxisok, miután a katalán kormány nem fogadta el az alternatív közösségi személyszállítás (Uber, Cabify) korlátozására vonatkozó összes követelésüket.
A taxisok azt szerették volna elérni a tárgyalások során, hogy kötelező legyen legkevesebb 12 órával korábbi előrendelést leadni az alternatív cégek szolgáltatásaira.
A helyi vezetés ezzel szemben 15 perces előrendelési idő meghatározását tartotta indokoltnak. A katalán kormány elfogadta viszont azt a szintén elképesztő követelést - mely az utak terheltségét és a légszennyezettség mértékét is fölöslegesen növeli -, hogy az Uber és a Cabify autóinak minden egyes fuvar után vissza kelljen térniük a bázisukra, mielőtt új utast vesznek fel. A taxis szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják elégségesnek, ezért azonnali tiltakozóakciót hirdettek, és kora délutántól több forgalmas barcelonai főút fogalmát kezdték akadályozni, továbbá lassítani a haladást például a repülőtérre vezető úton.
Madridban jövő hétfőtől lépnek határozatlan idejű sztrájkba a helyi taxisok, követelve az érvényes törvényi szabályozás betartását, amely 30 taxisonként 1 úgynevezett VTC-engedély kiadását teszi lehetővé. Ez az a hatósági dokumentum, amelyet a közösségi személyszállítást végző sofőröknek be kell szerezniük a munkavégzéshez Spanyolországban.
A spanyol fejlesztési minisztérium adatai szerint 2018 végén mintegy 66 ezer taxis-, és több mint 13 ezer VTC-engedély volt érvényben az országban. A spanyol fővárosban mintegy 15 ezer taxiengedélyre mintegy 6500 VTC-engedély jutott. Barcelonában közel 11 ezer taxis mellett több mint kétezer VTC-autó működhetett.
Spanyolországban tavaly július végén csaknem egy hétig tartó sztrájkot tartottak a taxisok több spanyol városban, követelve, hogy az illetékes fejlesztési minisztérium garantálja a törvényi előírások betartását, mert a megengedettnél több Uber és Cabify autó működik, továbbá szerintük az ágazatban a követelmények nem egyformák, így a verseny nem tisztességes. A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt. A sztrájknak akkor az vetett véget, hogy a szaktárca elfogadta a taxisok fő követelését, és az autonóm kormányok, önkormányzatok hatáskörébe helyezte át az alternatív közösségi személyszállítási szabályozást, azzal a kitétellel, hogy 2022-ig az aktuális állami szabályozás marad az irányadó.
2019.01.18 18:55