Diplomáciai nagyüzem

Publikálás dátuma
2016.09.21. 07:33
Megnyílt a 71. ENSZ Közgyűlés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER
New Yorkban elkezdődött az ENSZ közgyűlésének 71. őszi ülésszaka. A világszervezet leköszönő főtitkára, Ban Ki Mun utoljára nyitotta meg főtitkárként a rendezvényt, amelyen Barack Obama is utoljára szólalt fel amerikai elnökként. A 193 államot tömörítő világszervezet közgyűlése napjaink legégetőbb problémáira keresi a megoldásokat.

Megkezdődött tegnap az ENSZ Közgyűlése New Yorkban. Az amerikai nagyváros egy hétre diplomáciai nagyüzemmé válik, ahová 135 állam- és kormányfőt várnak. A rendezvényen 86 államfő, 49 miniszterelnök mond beszédet, de felszólal majd 5 alelnök, egy koronaherceg, 51 miniszter és 3 megfigyelő is. Magyarországot Áder János köztársasági elnök és Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Az idei Közgyűlésről nagy nevek is hiányoznak, mindenekelőtt Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Raul Castro kubai államfők.

A 71. közgyűlés központi témái a legégetőbb globális problémák, mint a klímaváltozás, valamint a migráció, a szíriai háború és a terrorellenes harc kérdése.

A rendezvényt a világhírű olasz tenorista, Andrea Bocelli fellépése Ban Ki Mun decemberben leköszönő főtitkár nyitotta meg, aki a szíriai helyzetet és a klímaváltozás elleni harcot emelte ki. Mun a szíriai kormányt vádolta a polgárháború elhúzódásáért, a harcok befejezésére és a tárgyalásos rendezés megkezdésére szólított fel minden érintettet. Ugyanakkor azt kérte a világszervezet valamennyi tagállamától, tegyenek meg mindent a párizsi klímavédelmi egyezmény hatályba lépése ellenére, mert mint mondta „nincs vesztegetni való idő”.

A főtitkár után Barack Obama mondhatott „búcsúbeszédet”, a jelenlegi amerikai elnök is utoljára szólhat ebben a minőségében a közgyűléshez. Obama a populizmust, az agresszív nacionalizmust, a szélsőségességet kárhoztatta, és a demokratikus intézményrendszerek erősítését szorgalmazta. Szavai szerint az "agresszív nacionalizmus" és "elnagyolt populizmus" kezdi eluralni a világot. Úgy vélekedett, hogy az az ország, amely fallal veszi körül magát, önmagát izolálja. (Ezzel Donald Trump republikánus elnökjelölt migrációellenes ötletére reagált a demokrata elnök.)

Obama ugyanakkor élesen bírálta Oroszországot és felszólította Moszkvát, hagyjon fel a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozással.

A közgyűlés előtt összehívott nemzetközi menekültügyi konferencián közös nyilatkozatot fogadtak el a humanitárius segítség növeléséről és jobb összehangolásáról a külügyminiszterek. Szijjártó Péter elmondása szerint migrációs javaslatcsomagot terjesztett az ENSZ elé. A magyar diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, be kell fejezni azoknak az országoknak a képmutató kritizálását, amelyek megvédik határaikat és így az állampolgáraik biztonságát is.

Hollande díjjal vigasztalódhat
Az ENSZ Közgyűlésen részt vevő Francois Hollande francia elnök New Yorkban átvette A világ államfője – 2016 állami vezetője díjat. A hazájában példátlanul népszerűtlen Hollande a Nobel békedíjas Henry Kissingertől vehette át a kitüntetést, amellyel az Arthur Schneier rabbi által alapított, felekezetközi a Lelkiismeret Hívó Szava Alapítvány ismeri el minden évben a békéért, a toleranciáért és az etnikai konfliktusok enyhítéséért tett erőfeszítéseket.
Az idei indoklás szerint a francia elnök a terrortámadások idején tanúsított „demokrácia- és szabadságvédelemért”, valamint a globális stabilitás és biztonság iránti elkötelezettsége miatt érdemelte ki az elismerést. Ugyanezt az elismerést Nicolas Sarkozy is megkapta 2008-ban.
Hollande beszédében azt hangsúlyozta, hogy a neki ítélt díjjal egyben Franciaországot is megtisztelték. A 2001-es amerikai terrortámadás áldozatai előtt is fejet hajtva úgy fogalmazott amerikai vendéglátóinak: „Egy napon mindnyájan amerikaiak voltunk, ma ti vagytok mind franciák”.
Szerző

Káosz és vádaskodás Szíriában

Publikálás dátuma
2016.09.21. 07:32
Kormányerők 12 km-re Moszultól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ GILES CLARKE
A szíriai rendezésben szerepet vállaló két gigásznak, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak sem sikerült tartós tűzszünetet tető alá hozni a hatodik éve háború dúlta Szíriában. Aleppót újra bombázzák, a humanitárius segélyszállítmányok nemcsak hogy nem jutottak el a szenvedőkhöz, hanem már az ENSZ élelmiszer és gyógyszerszállítmányát is támadás érte. Eközben a szomszédos Irakban újabb humanitárius válság van kibontakozóban.

Az ENSZ élelmiszert és gyógyszereket szállító teherautóit érte támadás Szíriában, Aleppótól nyugatra, Urm al-Kubra településnél, közvetlenül azután, hogy a szíriai kormányerők felmondták az egy hete, amerikai-orosz segítséggel életbelépett tűzszünetet. A nemzetközi segélyszervezetek több munkatársa is megsebesült a légicsapásban, híradások szerint a vadászgépek a konvojt alkotó 31 kamionból 18-t lőttek szét, 12 kamionsofőr vesztette életét. Aleppó keleti részén összességében csaknem 275 ezer ember van kelepcében élelem, víz, megfelelő hajlék és orvosi ellátás nélkül, nyilatkozta az ENSZ szíriai különmegbízottja, Staffan de Mistura.

Ki támadt a konvojra?

A hétfőn este megtámadott szállítmány az Aleppó lázadók által ellenőrzött városrészébe rekedt mintegy 80 ezer embernek szólt volna, de ezúttal sem sikerült célba juttatni. Arról egyelőre nincs pontos adat, hogy ki támadt az ENSZ-konvojra, de az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja Londonban székelő szír emigráns civilszervezet szerint a szíriai kormányerők vagy orosz vadászgépek voltak.

A történtek annál inkább magyarázatra várnak, hogy épp a segélyszállítmányok célbajuttatása, az aleppói mélyülő humanitárius válság miatt jött létre szeptember 12-én a megállapodás orosz-amerikai közbenjárással Bassar el-Aszad elnök hadserege és a mérsékeltnek tartott lázadók között. A fegyvernyugvás azonban kezdettől nyögvenyelős volt, majd hét nap után végképp össze is omlott. Hét végén már a kormány ismét bombázta Aleppó felkelők uralta részét, a felkelők pedig tüzérségi támadás alá vették a város kormányzati ellenőrzés alatt álló lakott területeit.

Aszad vádaskodik

A tűzszünetet végül hétfőn mondta fel hivatalosan is Damaszkusz, és agresszióval vádolta meg az Egyesült Államokat. Aszad szerint azzal, hogy az amerikai vadászgépek vasárnap véletlenül légicsapást hajtottak végre a szíriai kormányerők ellen, „az Iszlám Államot segítik”. A szír elnök nem kevesebbet állított, mint hogy rendre, amikor Szíria sikereket ér el a terror elleni harcban, az úgynevezett ellenséges országok nagyobb mértékű támogatást nyújtanak a terroristáknak. A hétvégi amerikai légicsapásban 62 kormánykatona vesztette életét és jelentős volt a hadsereg infrastrukturális kára is. Washington sajnálatát fejezte ki a tévedés miatt és vizsgálatot indított, de ez már nem tudta megakadályozni a szíriai rezsimet a fegyvernyugvás felmondásában.

A hivatalos bejelentés után szinte azonnal megkezdődtek a légicsapások Aleppo és több nagyváros ellen. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint a kormányerők legalább 35 légitámadást hajtottak végre Aleppóban és környékén, amelyekben legalább 32 ember vesztette életét, köztük a segélykonvoj kamionsofőrjei.

Hogy miért épp egy humanitárius célt szolgáló segélyszállítmány lett a célpont? Talán azért is, mert Damaszkusz már a tűzszünet kezdetén közölte, hogy elutasít minden olyan Aleppót célzó segélyszállítmányt, amelyet nem egyeztettek a szíriai kormánnyal és az ENSZ-szel, de különösen azokat, amelyek Törökországtól származnak. A lebombázott konvoj ugyan ENSZ felügyeletű volt, de Törökországból érkezett és az Aszad rezsim nem adott engedélyt a konvoj beutazására.

Moszulban is válság fenyeget

A kilátástalan szíriai helyzet mellett egy iraki humanitárius válság is kezd körvonalazódni. Az Iszlám Állam kezén lévőn legnagyobb város, Moszul lehet a következő humanitárius válsággóc a térségben. Az iraki kormányerők a pesmergák (kurd karcosok) és az amerikai vezetésű nyugati koalíció támogatásával még március 24-én megkezdték Moszul ostromát, ám az előrehaladás igencsak nehézkes. A koalíciós erők egyre közelebb nyomulnak a terrorszervezet iraki fellegvárához, az egykori Ninivéhez, a környező településeket sorra szabadítják fel, de konkrétan a nagyváros ostroma még nem kezdődött meg.

A Tigris folyó partján fekvő, több ezer éves nagyvárost az elsők között hódította meg a kalifa serege, a területszerző hadjárat kezdetén, 2014 júniusában. A szunnita terroristák a teljes Ninive tartományt elfoglalták (különösebb lakossági ellenállás nélkül.) A felszabadítására indított hadjárat többek között azért is kényes, mert a síita többségű Irakban a kormányzat és a hadsereg is síita többségű, a szektariánus ellentétek miatt a szunnita lakosság egy része inkább elfogadja a szunnita terroristák, mintsem a síita Bagdad fennhatóságát.

Azonban nem mindenki örült a kalifátusnak, Moszul bevétele után a város lakosságának közel fele elmenekült, Moszult Ninive tartománnyal együtt 2014 nyarán ellenállás nélkül foglalta el az IS, a kétmilliós város lakóinak több mint a fele elmenekült. Később az IS rémuralma teljesen elüldözte vagy megsemmisítette a város kisebbségi közösségeit, elsősorban a sátánistának tartott jazidiket.

Moszul fontosságát jelzi, hogy a magát kalifának kikiáltó terrorista vezér, Abu Bakr al-Bagdadi itt jelent meg először a nyilvánosság előtt a város bevétele után. Éppen ezért sejthető, hogy nem is adják fel könnyen, kemény harcok várnak a koalíciós erőkre.

Kezdődhet az ostrom

Ninive tartomány részleges felszabadítása elsősorban a kurd sikereknek köszönhető. Híradások szerint a koalíció, amely a várostól 100 km-re kezdte meg az előrenyomulást, immár tényleg Moszul kapujában áll. Barack Obama amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy rövidesen megkezdődhet a város ostroma is. Az AFP hírügynökség tudósítása szerint az amerikai elnök úgy fogalmazott, „kemény harc lesz, Moszul nagyváros”. Obama az iraki helyzetről Haider al-Abadi bagdadi kormányfővel egyeztetett New Yorkban az ENSZ Közgyűlés alkalmából.

Az elnök jónak értékelte a koalíciós erők együttműködését és külön kiemelte a kurd pesmergák bátorságát. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nem csupán az IS elűzése a cél, hanem a békés átmenet biztosítása, az újjáépítés és a humanitárius segítségnyújtás megszervezése, csupán így akadályozható meg a szélsőséges ideológiák újramegjelenése a térségben.

Ez azonban nem lesz egyszerű, hiszen a város főként szunnita arab lakossága nem lelkesedik sem az iraki hadseregért, sem a kormányerőket támogató síita milíciákért, sem a kurdokért.

Készültségben a segélyszervezetek

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszul ostroma újabb menekülthullámot és humanitárius válságot okozhat, a hadművelet hatalmas áldozattal járhat, akár egymillió kétszázezer embert is érinthet.

Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek hetek óta készülnek, mintegy versenyt futva az idővel legalább hat menekülttábort szeretnének felállítani Irak északi részén, mielőtt elkezdődik Moszul ostroma. A helybéliek is azzal számolnak, hogy rövidesen megkezdődik az ostrom, ezért az utóbbi hetekben máris több mint 50 ezer ember vándorolt el Moszul környékéről.

Irakban az Iszlám Államnak köszönhetően az elmúlt két évben már majdnem 3,5 millióan váltak földönfutóvá, közülük minden hatodik él az országon belüli menekülttáborban. A város infrastruktúrája tönkrement a terrorcsoport két éves megszállása alatt, már sem áram, sem víz nincs a településen, viszont egyre nagyobb az áru és a gyógyszerhiány.

Szerző

Leáldozóban van Grillóék csillaga

Publikálás dátuma
2016.09.21. 07:31
Raggi 67 százalékos támogatottsága szertefoszlóban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/
Mióta felelős pozícióba kerültek az olasz populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) egyes politikusai, a politikai erő megítélése egyre rosszabb. Kiderült, hogy Beppe Grillo pártja sem tudja a csodaszert az ország bajaira.

Szégyen lenne a visszalépés az olimpiától

Szégyen lenne, ha Róma visszalépne a 2024-es olimpiai pályázattól Giovanni Malago, az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) elnöke szerint. Úgy véli, Olaszország hitelességét fenyegeti, ha a főváros visszavonja a kandidálást, és ez egyben az olasz sportélet veresége is lenne. Hangsúlyozta: az utolsókig bízik abban, hogy Róma főpolgármestere nem mondja le az olasz főváros jelölését.

Virginia Raggi főpolgármester korábbi ígéretei szerint a héten jelenti be, hogy az Örök Város folytatja-e a kandidálást vagy pedig visszalép. Amint az MTI római sajtóértesülésekre hivatkozva megjegyzi, Raggi a hivatalos bejelentés előtt még találkozni kíván Giovanni Malagóval és Luca di Montezemolóval, a római olimpiai kandidálást vezénylő bizottság elnökével.

Raggi soha nem titkolta, hogy az anyagi nehézségekkel és korrupciós botrányokkal küzdő Róma számára nem tartja elsőrendűnek a nyolc év múlva esedékes játékok megrendezését. Nemet mondott az olimpiára Beppe Grillo, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezére is. Ugyanakkor a római sajtó szerint a fővárosi önkormányzati testület többsége az olimpiai jelölést támogatja.

"Optimista vagyok annak ellenére, hogy Beppe Grillo nemet mondott. A CONI és a római önkormányzat között volt egy megállapodás, mi azt kérjük, hogy az utóbbi három évben a jelölésért végzett munkánkat tartsuk tiszteletben. Jelenleg a kandidálás megerősítéséről van szó, a rendezésről való döntés jövő szeptemberben lesz Limában" - hangsúlyozta a CONI elnöke. Ugyanakkor hozzátette, hogy visszalépés esetén "valakinek vállalnia kell a felelősséget".

Giovanni Malago szerint a visszalépés "borzasztó nemzetközi szégyen" lenne és Olaszország hitelességét sodorná veszélybe. Megjegyezte, hogy az esetleges negatív döntés nem az ő személyes veresége lenne, hanem az olasz sportéleté, mivel azt jelentené, hogy "a politika beleszólt és felülírta a sport döntéseit".

A CONI vezetője emlékeztetett, hogy a 2024-es olimpia költsége nem Róma lakosságát terhelné, és mintegy 177 ezer munkahelyet teremtene. Kiemelte, hogy a felmérések szerint a 18 és 25 év közötti fiatalok többsége támogatja az olimpiai kandidálást. Korábban Giovanni Malago úgy fogalmazott, hogy ha Róma most lemond a jelölésről, a következő harminc vagy akár ötven évre eleshet az újabb olimpiai rendezéstől.

Amennyiben a római pályázatot visszavonják, a kandidáló Budapest mellett már csak két város maradna versenyben, Los Angeles és Párizs.

Matteo Renzi olasz kormányfő mosta kezeit, nem akart állást foglalni azzal kapcsolatban, mit szólna az olimpiai pályázat esetleges elutasításához. Úgy foglalt állást, a döntést a főváros polgármesteri hivatalának kell meghoznia, s ezt tiszteletben tartja. Bár nemrégiben azt közölte, "szomorú hír" lenne a pályázat esetleges elutasítása, reakcióiból azért nem az szűrhető le, hogy nagyon el lenne keseredve, amennyiben Róma végülis nemet mondanak a pályázatra.

Az olasz gazdaság ugyanis mindmáig nem heverte ki a gazdasági válság következményeit, s egy olimpiai rendezés olyan anyagi megterhelést jelentene az állam számára, amelynek hatásait képtelen lenne egykönnyen kiheverni. Renzi azt is mondta, hogy a pályázat esetleges elutasítása esetén a 2028-as olimpia megrendezésére koncentrálnak majd.

Olaszország egyébként már megcélozta a 2020-as olimpia rendezési jogát is, de pályázatát visszavonta a várható magas költségek miatt. Négy év múlva így Tokióban rendezik majd meg az ötkarikás játékokat.