Diplomáciai nagyüzem

New Yorkban elkezdődött az ENSZ közgyűlésének 71. őszi ülésszaka. A világszervezet leköszönő főtitkára, Ban Ki Mun utoljára nyitotta meg főtitkárként a rendezvényt, amelyen Barack Obama is utoljára szólalt fel amerikai elnökként. A 193 államot tömörítő világszervezet közgyűlése napjaink legégetőbb problémáira keresi a megoldásokat.

Megkezdődött tegnap az ENSZ Közgyűlése New Yorkban. Az amerikai nagyváros egy hétre diplomáciai nagyüzemmé válik, ahová 135 állam- és kormányfőt várnak. A rendezvényen 86 államfő, 49 miniszterelnök mond beszédet, de felszólal majd 5 alelnök, egy koronaherceg, 51 miniszter és 3 megfigyelő is. Magyarországot Áder János köztársasági elnök és Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli. Az idei Közgyűlésről nagy nevek is hiányoznak, mindenekelőtt Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Raul Castro kubai államfők.

A 71. közgyűlés központi témái a legégetőbb globális problémák, mint a klímaváltozás, valamint a migráció, a szíriai háború és a terrorellenes harc kérdése.

A rendezvényt a világhírű olasz tenorista, Andrea Bocelli fellépése Ban Ki Mun decemberben leköszönő főtitkár nyitotta meg, aki a szíriai helyzetet és a klímaváltozás elleni harcot emelte ki. Mun a szíriai kormányt vádolta a polgárháború elhúzódásáért, a harcok befejezésére és a tárgyalásos rendezés megkezdésére szólított fel minden érintettet. Ugyanakkor azt kérte a világszervezet valamennyi tagállamától, tegyenek meg mindent a párizsi klímavédelmi egyezmény hatályba lépése ellenére, mert mint mondta „nincs vesztegetni való idő”.

A főtitkár után Barack Obama mondhatott „búcsúbeszédet”, a jelenlegi amerikai elnök is utoljára szólhat ebben a minőségében a közgyűléshez. Obama a populizmust, az agresszív nacionalizmust, a szélsőségességet kárhoztatta, és a demokratikus intézményrendszerek erősítését szorgalmazta. Szavai szerint az "agresszív nacionalizmus" és "elnagyolt populizmus" kezdi eluralni a világot. Úgy vélekedett, hogy az az ország, amely fallal veszi körül magát, önmagát izolálja. (Ezzel Donald Trump republikánus elnökjelölt migrációellenes ötletére reagált a demokrata elnök.)

Obama ugyanakkor élesen bírálta Oroszországot és felszólította Moszkvát, hagyjon fel a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozással.

A közgyűlés előtt összehívott nemzetközi menekültügyi konferencián közös nyilatkozatot fogadtak el a humanitárius segítség növeléséről és jobb összehangolásáról a külügyminiszterek. Szijjártó Péter elmondása szerint migrációs javaslatcsomagot terjesztett az ENSZ elé. A magyar diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, be kell fejezni azoknak az országoknak a képmutató kritizálását, amelyek megvédik határaikat és így az állampolgáraik biztonságát is.

Hollande díjjal vigasztalódhat

Az ENSZ Közgyűlésen részt vevő Francois Hollande francia elnök New Yorkban átvette A világ államfője – 2016 állami vezetője díjat. A hazájában példátlanul népszerűtlen Hollande a Nobel békedíjas Henry Kissingertől vehette át a kitüntetést, amellyel az Arthur Schneier rabbi által alapított, felekezetközi a Lelkiismeret Hívó Szava Alapítvány ismeri el minden évben a békéért, a toleranciáért és az etnikai konfliktusok enyhítéséért tett erőfeszítéseket.

Az idei indoklás szerint a francia elnök a terrortámadások idején tanúsított „demokrácia- és szabadságvédelemért”, valamint a globális stabilitás és biztonság iránti elkötelezettsége miatt érdemelte ki az elismerést. Ugyanezt az elismerést Nicolas Sarkozy is megkapta 2008-ban.

Hollande beszédében azt hangsúlyozta, hogy a neki ítélt díjjal egyben Franciaországot is megtisztelték. A 2001-es amerikai terrortámadás áldozatai előtt is fejet hajtva úgy fogalmazott amerikai vendéglátóinak: „Egy napon mindnyájan amerikaiak voltunk, ma ti vagytok mind franciák”.