Vucic: béke bármi áron

A stabilitásért minden politikai árat készek vagyunk megfizetni, jelentette ki Aleksandar Vucic szerb kormányfő New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén elhangzott beszédében. Vucic úgy fogalmazott, hogy Szerbia meg fogja őrizni a békét a régióban, és nincs olyan politikai ár, amit nem fizetne meg azért, hogy megőrizze a stabilitást.

A szerb kormányfő előző mandátuma idején is igencsak sok, a volt jugoszláv térségben korábban szokatlan gesztusértékű nyilatkozatot és lépést tett a régióbeli etnikai és államközi feszültségek felszámolása érdekében, ennek ellenére máig nem felhőtlen a viszony. Szerbia uniós csatlakozási folyamatában már többször akadályt jelentett a szerb-horvát ellentét, s pillanatnyilag is feszült a viszony Zágráb és Belgrád között.

Az utóbbi napokban azonban Szerbia és Bosznia-Hercegovina között éleződtek ki az ellentétek a boszniai Szerb Köztársaságban tervezett népszavazás kapcsán. Sefer Halilovic, a bosznia-hercegovinai hadsereg egykori vezére ugyanis azzal fenyegette meg a boszniai Szerb Köztársaságot, hogy az meg fog szűnni, ha megtartják a köztársaság napjáról szóló referendumot, mert az a daytoni békeszerződés megszegését jelentené, amivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya lépne életbe, és egyben megszűnne a Szerb Köztársaság.

A feszültség annyira komoly, hogy a szerb sajtó értesülései szerint a belgrádi, Vucic vezette delegáció, akár a tervezettnél hamarabb is hazatérhet az ENSZ közgyűlésről, ha azt a helyzet alakulása megkívánja. Vucic New Yorkban elmondta, aggodalommal tölti el az egykori bosznia-hercegovinai háborús parancsnok kijelentése, miszerint a tervezett referendum megtartása esetén nem lesz többé boszniai Szerb Köztársaság, de azt is leszögezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem tűnik el, Belgrádnak a béke prioritást jelent.

A közgyűlés előtt mondott beszédében is részletesen kitért az újabb balkáni szembenállásra és egyértelművé tette: Szerbia ellenzi a boszniai Szerb Köztársaságban tervezett referendum megtartását, de támogatja annak területi integritását Bosznia-Hercegovinán belül, a daytoni békeszerződéssel összhangban.

Szerző

Aszad vádaskodik

A szíriai kormányhadsereg szándékos bombázásával vádolta meg az amerikai hadsereget Bassar el-Aszad. A szír elnök az amerikai AP hírügynökségnek azt mondta, hogy szándékos volt a 62 halálos áldozatot követelő amerikai légicsapás a szíriai kormányerők katonái ellen, amely közel egy óráig tartott. A damaszkuszi vezető az Egyesült Államokat tette felelőssé az alig hét napot élt tűzszünet összeomlásáért is.

Az amerikai hadsereg vizsgálatot indított a vasárnapi légicsapás miatt, amelyet egy szíriai légibázisra mértek, ahol a szír kormányerők tartózkodtak. Washington azt közölte, tévedés történt, a légicsapást perceken belül leállították, amikor az orosz parancsnokság tudatta, hogy a bázison nem terroristák, hanem a kormánykatonák tartózkodnak.

A háború elhúzódásáért is Washingtont, illetve Törökországot és Szaúd-Arábiát vádolta Aszad, mondván, hogy a harcok vélhetően elhúzódnak a továbbiakban is, mert, mint fogalmazott, „folytatódik a terroristák és milicista csoportok külső támogatása”.

Az interjúban szó esett az ENSZ segélykonvoj hétfői lebombázásáról is. Aszad visszautasította a vádakat, amelyek szerint szíriai vagy orosz repülőgépek mértek csapást a segélykonvojra Aleppónál. Orosz indoklás szerint nem is légicsapás érte az ENSZ-konvojt, hanem földi tüzérségi támadás, állításuk szerint ezt bizonyítják a nyomok. Sokak szerint azonban csupán azért merült fel ez a verzió, mert sem a lázadóknak, sem a terroristáknak nincs légiereje.

Tegnapra az aleppói harcok kiújultak. Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős szóvivője, Jens Laerke bejelentette, a világszervezet újraindítja a segélyezést a térségben, a humanitárius helyzet súlyosságára való tekintettel. Az ENSZ konvojt ért támadásban a szervezet 21 munkatársa vesztette életét.

Szerző

Amerikai fegyvereket kaphatnak a kurdok

Publikálás dátuma
2016.09.23. 07:33
Binali Yildirim miniszterelnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ERHAN ORTAC
Törökországban tovább folytatódik a július 15-én végrehajtott puccskísérlet állítólagos agytrösztje, Fethullah Gülen hívei elleni tisztogatás. A vizsgálatok elsősorban a hadsereget, a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik. Az elmúlt két hónapban közel 100 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából.

A török munkaügyi minisztérium 785 dolgozóját bocsátotta el eddig a puccskísérlet óta, jelentette be Mehmet Müezzinoglu, a tárca vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján Ankarában. A miniszter elmondta: a tárcája hatáskörébe tartozók közül 319 ember esetében továbbra is zajlik az eljárás, 383 főt pedig visszahelyeztek munkakörébe.

Recep Tayyip Erdogan elnök az ENSZ Közgyűlésének margóján elhangzott beszédében megfenyegette a külföldön élő gülenistákat, hogy „a világon sehol sincs számukra hely” és sehol sem érezhetik biztonságban magukat. Ezzel arra utalt, hogy Gülen híveit a határokon túl is üldözni akarják. Németországban már korábban jelezték, hogy a gülenista közösség tagjait a török titkosszolgálat tagjai zaklatták. Ankara korábban Gülen kiadatását kérte az Egyesült Államoktól.

Miközben a török kormányzat előzőleg azt próbálta meg bizonygatni, hogy együttműködik az Iszlám Állam (IS) a Kurd Munkáspárttal (PKK), ami önmagában teljesen abszurd felvetés, hiszen egymás ellen harcolnak, most éppen másra irányul a kormányzati kommunikáció. Ankara most éppen arra talál „bizonyítékokat”, hogy az IS-t segítik a gülenisták. A rendőrség közlése szerint iszlám szélsőségeseknél folytatott házkutatások során Gülen könyveire bukkantak. A kabinethez hű média mostanában címoldalon közli ezeket az újabb és újabb és újabb leleplezéseket.

A kilisi kormányzó közlése szerint hat személy sérült meg tegnap, amikor rakétát lőttek ki Szíria északi részéről, amely a már török oldalon csapódott be. Kilis tartományi kormányzója, Ismail Catakli közlése szerint hatan, köztük öt gyermek sérült meg.

Binali Yildirim török miniszterelnök azt közölte, hazája „sajnálatos fejlemények” tartaná, ha az Egyesült Államok fegyverekkel és lőszerrel segítené a szíriai kurd Népvédelmi Egységeket (YPG), amelynek milicistái az Egyesült Államok által fémjelzett koalíció támogatásával az IS ellen harcolnak. A török miniszterelnök elmondta, hogy nem tesznek különbséget a PKK és az YPG között. Yildirim úgy vélte, a fegyverszállítás „nem oldaná meg a problémát”. Előzőleg a New York Times közölte, hogy Washington számba vette a fegyver küldésének lehetőségét, a tervről azonban egyelőre Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsa tárgyal. Obama célja ugyanis hivatali ideje lejártának közeledtével az IS elleni harc felgyorsítása.

Vizsgálati fogságba helyezték a kormánnyal szemben kritikus szerzőt, Mehmet Altant. Azzal vádolják, segédkezett "a kormány megbuktatására irányuló akcióban".

Szerző