Ökumenikus pápai ima a Kaukázusban

Péntektől vasárnapig Grúzia és Azerbajdzsán vendége lesz Ferenc pápa. Nem állíthatnánk, hogy Grúziában tárt karokkal várnánk, egy konzervatív ortodox keresztény csoport tüntetést is szervez az egyházfővel szemben. Az azeri fővárosban, Bakiban elsősorban az államközi kapcsolatokról lesz szó.

Nem mindennapi látogatásra készül Ferenc pápa. 16. Itálián kívüli vizitje ugyanis a Kaukázusba vezet, egy olyan, egykor a Szovjetunióhoz tartozott régióba, ahol a katolikusok elenyésző kisebbséget alkotnak. A térség államainak Vatikánhoz fűződő kapcsolata nem nevezhető felhőtlennek. A pápa pénteken érkezik Grúziába. Az országban 112 ezerre becsülik a katolikusok számát, miközben az összlakosság 3,5 milliós. Azerbajdzsánban még csekélyebb a katolikus jelenlét, hiszen a vallás szám szerint 570 tagja él itt, ami a mintegy tízmilliós összlakosság 0,01 százaléka.

Grúziában a lakosság túlnyomó többsége, 84 százaléka grúz ortodox keresztény. 3,9 százalék az örmény apostoli egyház tagja. Az ország évszázadokon át a vallások békés együttélésének példaképe lehetett. Sokszínű vallási élet jellemezte a mindennapokat, békében éltek egymás mellett különféle vallási csoportok anélkül, hogy üldöztetés fenyegette volna őket. Jelentősebb zsidó közösség is él Tbilisziben és Kutaisziben. Az azeri kisebbség is mindenfajta gond nélkül gyakorolhatta iszlám vallását. Jelenleg a lakosság nem egészen tíz százaléka muzulmán.

Grúzia már a negyedik században államvallássá tette meg a kereszténységet, amely szorosan összefüggött a nemzeti identitás kialakulásával. A szovjet érában üldözték a vallási vezetőket, s ugyanúgy, mint az ország más részein, lerombolták a templomokat, vagy más nem vallási célokra használták fel. Az üldöztetés nyomán a vallási érzések összefonódtak a nacionalizmussal.

A hetvenes években aztán valamelyest enyhült az államnak az egyházra gyakorolt nyomása, a peresztrojka idején pedig, 1988-ban, Moszkva lehetővé tette II. Ilia pátriárka számára a templomok újbóli megnyitását. A grúz függetlenség elnyerésével a helyi ortodox egyház is önállóvá vált, s bár államvallás nem lett ismét, különleges státuszát a 2002-es konkordátumban ismerték el.

A grúz ortodox egyház kivételes büszkeségéről, az elveihez való váltig ragaszkodásáról ismert. Amikor II. János Pál novemberében Grúziába látogatott, megbüntették azokat a grúz ortodox vallási személyiségeket, akik részt vettek bármiféle, a pápa által fémjelzett eseményen. Annyit azért sikerült akkor elérni, hogy a pápa és a pátriárka közös nyilatkozatot írjon alá, kínosan ügyeltek azonban arra, hogy ebben semmilyen a két vallás kapcsolatát érintő kérdés ne kerüljön szóba. Ebben az Abháziában, a Hegyi-Karabah térségében, valamint a Kaukázus északi részén kialakult súlyos helyzetről tettek említést. A nyilatkozat megállapította, hogy a konfliktusforrások a világbékét fenyegetik, és határozott cselekvést igényelnek a nemzetközi közösség részéről.

A grúz egyházat nem feltétlenül a nyitottság jellemzi, magába fordulása nemcsak a katolikus egyházzal való viszonyában észlelhető. Ezt támasztja alá, hogy vezetése nem is vett részt a júniusi, Kréta szigetén megrendezett pánortodox csúcstalálkozón, s sokat jelez az is: a Vatikán hiába lobbizott azért, hogy közösen imádkozzon II. Ilia a katolikus egyházfővel. A pátriárka ugyan nem lesz jelen a békéért való ökumenikus imádságon, de 13 káld püspök igen. A közös imát Tbilisziben, a Szent Simon káld katolikus templomban mondják el.

Mindez azért nem jelenti azt, hogy az egyházi vezető teljesen negligálja a pápa látogatását. Jelen lesz, amikor Ferenc pénteken megérkezik a tbiliszi repülőtérre, s közös találkozót is tartanak. „A pápa a teljes régió megbékélésének üzenetét viszi magával. S első ízben lesz példa arra, hogy egy ortodox delegáció vegyen részt a szentatya szentmiséjén” – mondta el a vizit ismertetésekor Greg Burke, a Szentszék sajtóirodájának vezetője.

Egy kis keresztény csoport, az úgynevezett Ortodox Szülők Uniója azzal fenyegetőzött, tüntetni fog a pápa ellen látogatása idején. Az ultrakonzervatív és agresszív fellépéséről ismert csoport szerint a pápa veszélyes tanokat hirdet, s „meg akarják védeni” az ortodox egyház hírnevét. Szerintük senki sem akarta a pápa érkezését, csak Giorgi Margvelasvili elnök, aki „rákényszerítette az akaratát” a grúz ortodox pátriárkára.

Azerbajdzsánban teljesen más jellegű lesz a pápa látogatása. Itt nem is nagyon kerülhet szóba a katolikus közösség helyzetének javítása, annyira jelentéktelen kisebbségről van szó. Elsősorban az államközi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalhatnak, illetve nem elképzelhetetlen az sem, hogy az egyházfő felajánlja: a Vatikán közvetítene Hegyi-Karabah kapcsán Örményország és Azerbajdzsán között.

Az egyházfő programja

Szeptember 30. Pénteken reggel 9 órakor indul el a pápa a Róma Fiumicino repülőteréről 16. nemzetközi apostoli látogatására – közölte a Vatikáni Rádió szentszéki közlésekre hivatkozva. Utazása első állomására, a grúz fővárosba, Tbiliszibe négy órás repülőút után, a helyi idő szerint délután 3 órakor érkezik meg.

A repülőtéri ünnepélyes fogadtatást követően udvariassági látogatást tesz Giorgi Margvelasvili államfőnél az elnöki palotában. Köszönti a hatóságok, a civil társadalom képviselőit, a diplomáciai testület tagjait, majd a pátriárkátus palotájában találkozik II. Ilia katholikosszal, Grúzia ortodox pátriárkájával Végül az asszír-káld közösséggel a Barszabbasz Szent Simon (más néven Perzsiai Szent Simeon) káld katolikus templomban találkozik.

Október 1. Szombaton Ferenc pápa szentmisét mutat be Tbiliszi 27 ezer fő befogadására alkalmas stadionjában, amely Miheil Mesi grúz labdarúgóról kapta a nevét. Ezután a Mennybe felvett Szűz Mária templomban találkozik a papsággal, a szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, a szeminaristákkal.

A kamilliánus egészségügyi központ előtt köszönti az egyházi karitatív művek munkatársait és a betegeket, összesen mintegy 700 személyt. Utolsó programjaként felkeresi a patriarkális székesegyházat a Tbiliszitől mintegy 25 km-re fekvő Mtszheta városban, amely Grúzia egyik legrégibb települése: Kr.e az V. században alapították. 800 éven át ez az ősi város volt a grúz birodalom fővárosa. 317-ben a grúzok itt tértek át a keresztény vallásra.

A mai napig a grúz kereszténység szíve, Grúzia ortodox kereszténységének spirituális központja. A történelmi, művészeti és régészeti kincsekben gazdag múzeumváros több épülete 1994-től az UNESCO világörökség része. A Szvetitshoveli patriarkális székesegyház a Grúz Ortodox Egyház központja és az ország második legnagyobb egyházi épülete. A hagyomány szerint itt temették el Jézus Krisztus köntösét.

Október 2. Vasárnap reggel Ferenc pápa 8.10 perckor indul repülőgépen Bakuba, Azerbajdzsán fővárosába, ahová helyi idő szerint 9.30-kor érkezik meg. A hivatalos fogadtatás után szentmisét mutat be a szalézi központ Szeplőtelen Szűz Mária templomában. A szalézi közösséggel és a pápai kíséret tagjaival fogyasztja el az ebédet, majd az elnöki palota előtti téren (Gençlik) kerül sor a fogadási ceremóniára.

A pápa udvariassági látogatást tesz Ilham Alijev köztársasági elnöknél az elnöki palotában, majd a hatóságokkal találkozik a “Heydar Alijev” központban. Ezt követi magántalálkozója a kaukázusi muzulmánok sejkjével a Heydar Alijev mecsetben.

A program utolsó pontjaként Baku ortodox püspökét, majd a bakui zsidó közösség elnökét köszönti. A repülőtéri hivatalos búcsúztatás után Ferenc pápa este 19.15-kor indul vissza Rómába.