A Nobel-díjas kém

Megjelent az első magyar Nobel-díjas tudósról írt dokumentumregény, A Nobel-díjas kém. Wisinger István élete legmerészebb vállalkozásának tekinti, hogy Szent–Györgyi Albertről (1893–1986), az első magyar Nobel-díjas tudósról írt dokumentumregényt.

Az események valóságos dokumentumok és fikciós jelenetek egybegyúrásával elsősorban Szent–Györgyi életének utolsó hat magyarországi éveire koncentrál. Eközben filmszerű visszaemlékezések mutatják be, hogy mi történt vele az 1941 előtti években. Megismerkedhetünk azokkal a tényekkel, és eseményekkel, amelyek emigrációra kényszerítették a magyar tudománytörténet egyik legjelentősebb alakját.

Rendkívüli tudós, botcsinálta kém és egyes kortársa szerint „kalandor” politikus volt. Ugyanakkor még a történészek is úgy emlékeznek meg az 1944-es német megszállás utáni időkről, hogy ő volt az egyik legjelentősebb antifasiszta ellenállási csoport vezetője. Hitler már 1943-ban, a törökországi út után, majd 1944-ben, a megszállás előtti napon Klessheimben szemrehányást tett miatta Horthynak, és ugyanakkor kiadta a parancsot, hogy rabolják el a tudóst (és szállítsák Berlinbe, mert „személyesen akar végezni azzal a disznóval”).

Az oknyomozó újságírás módszerével készült regényt nevezhetjük akár „politikai kriminek” is. A könyv megjelenésének ideje szinte egybeesik születésének százhuszonharmadik (1893. szeptember 16.), halálának harmincadik (2016. október 22.) évfordulójához közeledve. Szent-Györgyi Albert a Nobel–díjat 1937. december 10-én vette át. A dokumentumregény új műfaji és történelmi megközelítésben kíván méltó emléket állítani ennek az egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező és páratlan tudományos eredményeket produkáló személyiségnek.