Eldőlhet a horvát koalíció sorsa

Hétfőig adott haladékot a horvát parlamenti választáson győztes konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a centrista Hídnak arra, hogy elfogadja a koalíció megkötésére szóló feltételeit. Egyelőre nem világos, mi történik akkor, ha Bozo Petrov pártja nemet mond a HDZ-nek. Mindenesetre mindkét párt érdeke a megállapodás, nem mindegy azonban, hogy milyen koalíció alakul, amint az sem, hogy képesek lesznek-e a hosszú évekig tartó együttműködésre.

Első látásra nagyvonalúnak látszó felajánlást tett a HDZ a Hídnak. Eszerint Jozo Petrov tömörülése öt tárca irányítását, valamint a kormányfőhelyettesi tisztséget kapná meg, a törvényhozás elnöki tisztségét viszont nem. A HDZ-nél a Jutarnji List szerint fogy a türelem, s egyértelmű választ várnak a Hídtól arra, belemennek-e a feltételekbe, vagy sem. A lap HDZ-s forrása azt közölte, meg kell, hogy elégedjen a centrista párt ezekkel a felajánlásokkal, mert a törvényhozás elnöki tisztsége már túl sok lenne a jóból. A horvát média úgy tudja, Petrov nem saját magának szeretné a parlament elnöki tisztségét, hanem Robert Podolnjak alkotmányjogi szakértőnek, aki a Híd tagja.

Amikor egy újságíró arról faggatta a kormányfői tisztséget várhatóan betöltő Andrej Plenkovicot, „felajánlotta-e” a parlamenti elnöki tisztséget Petrovnak, a HDZ elnöke azt válaszolta, semmit sem ajánlgatnak fel, hanem „sok kérdésről tárgyalnak”, így a kormányzati és a parlamenti tisztségekről is. A Jutarnji List megtudta azt is, hogy a HDZ hajlandó a regionális választáson támogatni Jozo Petrovot, Metkovic és Omis körzetében – ez is a megállapodás része lenne.

A horvát médiában mindenesetre híre ment annak, hogy mivel számos probléma merült fel a koalíciós tárgyalásokon, fel is függesztették a megbeszéléseket. Ezt azonban mindkét fél cáfolta, állítva, minden rendben halad, méghozzá az előzetes tervek szerint.

Ezt azonban egy másik ügy is cáfolni látszik. Vita tárgya a gazdasági tárca irányítása. A Híd ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is meghatározza a gazdasági irányvonalat. Tomislav Panenic ügyvezető gazdasági miniszter, a Híd tagja, többször is kijelentette, ragaszkodnak a tárcához, miközben a HDZ éppen arra alapozta választási hadjáratát, hogy új alapokra helyezi a gazdaságot. Ehhez természetesen alapvető fontosságú lenne a párt számára a tárca megkaparintása. Médiaértesülések szerint a jobboldali HDZ kompromisszumot javasolt ebben a kérdésben, azt, hogy megosztja a gazdasági minisztériumot a Híddal, külön tárcát kapna az energetika. Ez azonban nincs a Híd ínyére. Azért nem tetszik a javaslat, mert így minden a Mol-Ina házasságot érintő kérdés a HDZ alá kerülne. A Tihomir Oreskovic által vezetett kormány bukását is lényegében ez a kérdés idézte elő.

Hogy mostani tárgyalások hátterét jobban megértsük, tudni kell, hogy most az a két párt – tehát a HDZ és a Híd – egyezkedik a következő kormányról, amelyek tavaly év végén is megalakították a kormányt. Felmerül tehát a kérdés, miért lenne most sikeresebb az együttműködésük? Mi a garancia arra, hogy ezúttal valóban tartós frigyet sikerül kötniük egymással? A válasz nagyjából: semmi. Pontosabban abból a szempontból egy fokkal jobb a helyzet, hogy már nem Tomislav Karamarko a HDZ elnöke. Az Oreskovic-kormány bukását ugyanis a Petrov-Karmarko szembenállás, ezzel együtt a Mol-Ina házasság ügye idézte elő.

A bomba azután robbant, hogy a Híd májusban jelezte, ragaszkodik ahhoz: tárgyalják újra a magyar Mol és az Ina egyébként Horvátországban felettébb népszerűtlen szerződését. Ezt azonban a HDZ nem támogatta, méghozzá azért, mert a párt immár csak volt elnöke, Tomislav Karamarko felesége, Ana Saric egy olyan céggel állt kapcsolatban, amely a Molt is tanácsokkal látja el és lobbitevékenységet folytatott a szerződés fenntartása mellett. Petrov Karamarko távozását követelte a kormányból, amire ő nem volt hajlandó. A vita vége szakítás lett, mígnem június 16-án a zágrábi parlament megvonta a bizalmat az Oreskovic kabinettől.

Karamarko később a HDZ éléről is távozni kényszerült, s utódának választották meg a nála rugalmasabbnak tűnő Plenkovicot. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy az új HDZ-s vezetés nagyobb hajlandóságot mutatna a Mol-Ina-frigy újratárgyalására. Ez a kérdés tehát újabb feszültségeket szülhet, ezért sem kívánja a Híd azt, hogy az energetikai kérdésekről csak a HDZ döntsön.

Bár a három hete megtartott választás után a HDZ-nél ünnepeltek, hiszen a jobboldali párt jóval nagyobb fölénnyel utasította maga mögé a szociáldemokrata SDP-t, mint ahogyan azt a közvélemény-kutatók jósolták, most megint a régi kérdésekkel kell szembesülnie: sikerül-e tartós koalíciót felállítani? Az első lépések nem adnak okot feltétlen derűlátásra. A voksolás után két és fél héttel lezajlott első, Kolinda Grabar-Kitarovic államfővel múlt héten megtartott kormányalakítási konzultáció eredménytelen maradt.

Az elnök az egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy egyik párt sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges többséggel, ezért újabb tárgyalási fordulót kell tartani, melynek időpontját október 10-re tűzte ki. Eddig az időpontig tehát valamilyen megállapodásra kellene jutnia a HDZ-nek és a Hídnak, mert különben ugyanaz a veszély fenyeget, mint a tavaly novemberi voksolás után. Akkor addig-addig húzták-halasztották a kormány megalakítását, hogy az már szinte létrejöttekor bukásra volt ítélve.

A kezdeti, nem csekély nehézségek ellenére szakértők azt remélik: egy hónapon belül megalakulhat a kabinet. Nem kérdés, mind a HDZ, mind a Híd érdeke a kormány létrejötte, az azonban nem mellékes, hogy milyen lesz ez az együttműködés. Ha megint csak néhány hónapig képes a két párt kormányozni, az súlyos csapás lenne az amúgy is megannyi nehézséggel küzdő Horvátország számára.

Harc a mandátumokért

A kormányalakításhoz legalább 76 képviselő támogatására van szükség a 151 fős parlamentben. Jóllehet Andrej Plenkovic, a HDZ miniszterelnök-jelöltje - aki az erőviszonyok alapján várhatóan a következő konzultációs tárgyalások alkalmával hivatalos kormányalakítási megbízást kap - korábban kijelentette, hogy a parlament alakuló ülésére meglesz a kormányzáshoz elegendő többség (erre október 14-én kerül sor), ez egyelőre nem látszik beigazolódni – közölte az MTI.

A horvát alkotmány szerint egy esetleges felkérést követően 30 nap áll rendelkezésére a pártoknak, hogy javaslatot tegyenek a kormány összetételére, sikertelen próbálkozás esetén pedig újabb 30 nappal kitolható a határidő.

A szeptember 11-ei parlamenti választásokon a HDZ a diaszpóra két képviselőjével együtt 61, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította koalíció pedig 54 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen újra az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Híd Függetlenek Listája (Most) áll 13 mandátummal.

Az ötszázalékos parlamenti küszöböt még átlépő további pártok közül az Élőlánc (Zivi Zid) politikai szervezet és partnerei 8, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) 3, Milan Bandic zágrábi polgármester BM 365 nevű pártja 2, valamint a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetség (HDSSB) 1 mandátumot szerzett, továbbá van egy, a diaszpóra által megválasztott független képviselő is.

A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely körül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az össze többi nemzetiség pedig két képviselőt küldhet az új összetételű parlamentbe. Vagyis, sem a HDZ, sem az SDP vezette tömörülés nem tud önállóan kormányt alakítani, koalíciós partnerre van szükségük.

A HDZ a pártok közül eddig csak a Híddal tárgyalt a kormányalakításról, amellyel közösen 74 mandátuma van a parlamentben. A HDZ ezért a többség megszerzéséhez a kisebbségi képviselők támogatását kérte.