Erdogan: valljon színt az EU!

Publikálás dátuma
2016.10.03. 07:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A játék végéhez ért Törökország 53 éve húzódó európai uniós csatlakozási folyamata kapcsán, nyílt beszédre várunk, nem szükséges köntörfalazni – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török államfő szombaton Ankarában a parlamenti ülésszak kezdetén tartott beszédében. 

A júliusi katonai puccskísérlet óta elképesztő méreteket öltött törökországi tisztogatások közepette Erdogan nyílt beszédet követel az Európai Uniótól a török csatlakozás kérdésében. Kijelentette, országa készen áll a teljes jogú tagságra, nincs és nem is lesz gondja az EU normáival, az emberi jogokkal és a jogállamisággal.

„Ezeknek nem az EU kérésére teszünk eleget, hanem mert saját állampolgáraink megérdemlik” – fogalmazott Erdogan. Az Anadolu török állami hírügynökség eközben tegnap közölte, Izmirben vasárnap letartóztatták a puccskísérlet felelősének kikiáltott, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok egyik testvérét, Kutbettin Gülent. Az ellen felhozott vád szerint a férfi fegyveres terrorcsoport tagja.

Szerző

Lemondott a spanyol szocialisták vezetője

Tizenkét óra hosszat tartó heves vita után szombaton lemondott a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára. Pedro Sánchez távozásával véget érhet a kilenc hónapja húzódó spanyolországi belpolitikai patthelyzet. 

Sánchez a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy a PSOE nem nyújthat segédkezet a konzervatív Mariano Rajoy beiktatásához, a korrupciós ügyekkel vádolt Néppárt (PP) újabb négy évi kormányzásához.

Sánchez szombaton este fél kilenc előtt jelentette be, hogy távozik a párt éléről, mivel a PSOE szövetségi bizottsága nem támogatta szándékát, hogy újabb kísérletet tegyen egy „progresszív” kabinet megalakítására. A maratoni ülés végén 132-107 arányban leszavazták Sánchezt, s úgy döntöttek, ügyvezető testületet állítanak a PSOE élére, az asturiasi tartományi kormányfő, Javier Fernández vezetésével.

A párt tartományi vezetőinek többsége és a PSOE történelmi vezetői arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a főtitkárnak vállalnia kell a felelősséget a választási kudarcokért, s nem tartották reálisnak Sánchez kormányfői ambícióit. A PSOE minden idők legrosszabb eredményét érte el a 2015 decemberi választáson, s tovább rontott eredményén az idén júniusban tartott voksoláson.

A hatalomban hagyományosan egymást váltó két párt, a PP és a PSOE közül egyik sem ért el abszolút többséget másodszorra sem, de a PP 137, a PSOE csak 85 mandátumot szerzett. A PSOE rosszul szerepelt egy hete a baszkföldi és a galíciai tartományi választáson is, s az ottani eredmény azt vetítette előre, hogy a radikális baloldali Podemos megelőzheti, ha harmadszor is urnákhoz szólítják a választókat.

A két éve a PSOE élére került, 44 éves Sánchez távozásával megnyílhat az út a konzervatív Rajoy-kormány megalakulása előtt. Ha a PSOE frakciója tartózkodik Mariano Rajoy beiktatásánál, létrejöhet a PP és a katalán középpárt, a Ciudadanos koalíciója. A szombati vitákból kiderült, a PSOE mélységesen megosztott, s nem lesz egyszerű helyreállítani a pártegységet.

Pablo Iglesias, a Podemos vezetője reagált elsőként Sánchez távozására, Twitteren bírálta a szocialistákat, amiért lehetővé teszik a megszorító, korrupt Rajoy-kabinet beiktatását. Albert Rivera, a Ciudadanos vezetője szintén Twitteren azt írta, Spanyolország nem érdemelné meg, hogy tovább blokkolják a kormányalakítást.

Szerző

Barátságtalanul fogadták a pápát

Néhány ezren vettek csak részt Grúziában, Ferenc pápa szombati szentmiséjén. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a grúz ortodox egyház kezdettől fogva teljességgel ignorálta az egyházfő látogatását, s egyetlen képviselője, egy püspök sem jelent meg a pápai szentmisén, ami meglehetősen barátságtalan gesztus az egyházak közötti kapcsolatok tekintetében.

Azért is meglepő ez a lépés, mert a helyi grúz egyház vezetője, II. Ilia és Ferenc pápa megállapodtak az egyházak közötti kapcsolatok elmélyítésében.

A 27 ezer férőhelyes Miheil Mesi Stadionban mindössze háromezren jelentek meg a pápai misén. A rendkívül alacsony létszámot az sem indokolhatja, hogy Grúziában mindössze 2,5 százalékos a katolikusok aránya a Vatikán statisztikája szerint. (A tbiliszi kormány szerint ennél is kevesebben vannak.)

A grúz ortodox egyház magatartását két dolog magyarázza. Egyrészt az, hogy rendkívül konzervatív egyházról van szó, amely komoly fenntartásokkal, ellenérzésekkel figyeli a pápa által képviselt nyitást. Másrészt szoros kapcsolatokat tart fenn az orosz ortodox egyházzal, amelynek közismerten igen feszült a viszonya a Vatikánnak. Bár kivált a II. vatikáni zsinat óta számos kezdeményezés történt a katolikus és az ortodox egyházak viszonyának javítására, ezeket a törekvéseket csak részben koronázta siker.

Az egyházfő a szentmisén egyebek mellett kifejtette: „Kérjük ma mindnyájan együtt az egyszerű szív kegyelmét, amely hisz a szeretet szelíd erejében, és ebben él. Kérjük, hogy Isten irgalmába vetett derűs bizalommal élhessük életünket”.

A katolikus egyházfő pénteken érkezett a kaukázusi országba, a régióban tett látogatása vasárnap zárult: Azerbajdzsánból tért vissza a Vatikánba.

Szerző