Ide jutottunk!

Az interneten a múlt pénteki Betyársereg tüntetés képei keringenek: fekete pólós, agyontetovált, horogkereszttel „díszített” pólós férfiak és nők (emberek?) üvöltötték teli szájjal, hogy ők nem akarnak idegeneket. Hogy még teljesebb legyen a hangorkán, időnként bele-belekontráztak a Vér és Becsület (?) német fasisztái, hogy aztán megszólalhasson a francia és a svájci szélsőjobb „vendégeinek” halványabb kórusa is…

Egyszer már sikerült ennek a bandának beszennyeznie az ország háza előtti tér tisztességét. Egyszer már ugyanezek a Gonda-legények 2006-ban nyilvános klozetot „varázsoltak” a térre. Ha most nem is vertek tanyát, amit előadtak a Romantikus erőszak koncertjének keretében, az a magyar történelem legsötétebb éveit idézte. És mert ezt megtehették a szólásszabadság jegyében, meg is tették.

Ugyanakkor a tér másik oldalán a demokratikus ellenzék több száz aktivistája élőlánccal vette körül a törvényhozás épületét, hogy ezzel is kifejezzék, akár a saját testükkel is megvédik a demokráciát és az ország uniós tagságát. De a Betyársereg üvöltése, a fasiszta rock-banda „fajmagyarországot” követelő számai elnyomták a túloldalon Himnuszt éneklők hangját.

Ahogyan hetek, hónapok óta elnyomta a józanság hangját az idegenellenes uszítás hangja.

Ahogyan az emberekre öntött hazugságözönnel esélyt sem adtak a józan vitára, a közös gondolkodásra. Esélyt sem adtak, hogy mielőtt beterelnek egy értelmetlen népszavazásra, megbeszéljük, mit szeretnénk kezdeni a jövőnkkel.

Azt állítja veresége után a miniszterelnök, hogy győzött. Mi, "vesztesek" itt maradtunk a ránk szabadított békétlenséggel.

Szerző

Brüsszel reagált Orbán ámokfutására

Publikálás dátuma
2016.10.03. 16:06
Fotó: Getty Images
Az Európai Bizottság tiszteletben tartja a magyar emberek demokratikus akaratát, azokét is, akik szavaztak és azokét is, akik nem - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a brüsszeli testület szokásos, déli sajtótájékoztatóján hétfőn.

Szkínász elmondta, a magyar kormány hatáskörébe tartozik, hogyan kezeli a referendum eredményét. Az Európai Bizottság értelmezése szerint a vasárnapi referendum a jövőbeni döntésekre vonatkozott.

Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére reagálva, amely szerint a közeljövőben találkozót tervez Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, a szóvivő elmondta, hogy az elnök irodája minden tagország állam- és kormányfője előtt nyitva áll. Hozzátette, a migrációs kérdés tekintetében nincs egyetlen megoldás, ugyanakkor a probléma összetettsége miatt teljességre törekvő megközelítésekre van szükség. Ennek része, de nem egyedüli eleme a menekültek áthelyezésére vonatkozó megállapodás. Elmondta ugyanakkor, hogy az unió közösségi jogrendjében elfogadott szabályokat minden tagországnak alkalmaznia kell.

A magyar népszavazás pedig nem változtat az uniós szerződésben rögzített döntéshozatali folyamaton - húzta alá.

A szóvivő idézte a menekültek áthelyezésére vonatkozó megállapodás szövegét is, amely szerint a bizottság figyelemmel követi és rendszeresen jelentést készít a tagállamok kormányait tömörítő tanács által, a menekültek áthelyezésére vonatkozó határozatának végrehajtásáról. A bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy lépéseket tegyen azon tagországok ellen, amelyek nem felelnek meg kötelezettségeiknek - húzta alá.

Natasha Bertaud bizottsági szóvivő újságírói kérdésre elmondta, hogy a bizottság pénteken válaszlevelet küldött annak az öt észak-európai országnak, amelyek arra kérték az uniós intézményt, tegyen lépéseket annak érdeken, hogy Magyarország betartsa a dublini szerződésben foglaltakat. A szóvivő arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a menekültek visszafogadására vonatkozó határozat teljes körű végrehajtása mellett, ezért egyeztetéseket folytat Magyarországgal.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az egyik közösségi oldalon közzétett üzenetében kijelentette, a magyar állampolgárok nem válaszoltak Orbán Viktor felhívására.

"Az Európai Uniónak most a megoldást kereső párbeszédre van szüksége, nem a mesterségesen keltett feszültségre" - fogalmazott az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke.

Szerző

Kudarcba fulladt Iványiék kilakoltatása

Publikálás dátuma
2016.10.03. 15:26
Korábbi felvétel Fotó: Szalmás Péter
Sikertelenül próbálták kilakoltatni az Oltalom Karitatív Egyesület (OKE) által működtetett József nádor téri női átmeneti szállót a főváros munkatársai hétfőn Budapesten.

Az akció annak ellenére kudarcba fulladt, hogy a Fővárosi Közgyűlés még márciusban döntött arról, hogy augusztus végével felmondja az OKE-vel a 2000-ben kötött ingatlanhasználati szerződést, a szálló 64 lakójának elhelyezéséről pedig egy Gyáli úti munkásszálló egyik emeletén gondoskodik.

Iványi Gábor, az egyesület elnöke a sikertelen kiürítést követően a helyszínen elmondta, a 2000-ben aláírt szerződésben az szerepel: amennyiben a főváros más célra kívánja hasznosítani az ingatlant, akkor az egyesület számára csereingatlant biztosít. Vagyis a Gyáli úti elhelyezés szerződésellenes, hiszen ahhoz az ingatlanhoz az OKE-t semmilyen jogviszony nem fűzi, illetve a döntés előtt nem is tárgyalt az egyesülettel a főváros - tette hozzá.

Az intézkedés végül azzal zárult, hogy aláírtak egy jegyzőkönyvet, miszerint a főváros megkísérelte birtokba venni az ingatlant, ám az egyesület ellenállása miatt ez nem sikerült - ismertette a történteket Iványi Gábor.

A helyszínen számos civil aktivista megjelent az átmeneti szálló védelme érdekében, illetve az MSZP több politikusa is: Kunhalmi Ágnes, Korózs Lajos, Lendvai Ildikó és Steiner Pál.

Megírtuk: Hétfőig adott határidőt Iványi Gábornak és az általa vezetett Oltalom Karitatív Egyesületnek a fővárosi vezetés, hogy elhagyják azt a József nádor téri ingatlant, ahol az egyesület egy női átmeneti szállót működtet. Hivatalos indoklás nincs. Új tartózkodási helyként egy Budapest széli munkásszállót jelöltek ki. Iványiék jelezték: nem fognak önként távozni.

A fák után a nehéz sorsú asszonyok következnek: a főváros a Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei Külső Gyáli úti épületébe, a belvárosból Budapest peremére paterolná őket. A jobboldali többségű fővárosi közgyűlés még márciusban döntött erről, az egyesülettel történő előzetes egyeztetések nélkül. Iványiék a sajtóból értesültek arról, hogy a lakóknak menniük kell. Iványi szerint ez jogellenes, az első Orbán-kormány idején köttetett szerződésük ugyanis azt tartalmazza, hogy az ingatlan használati joga akkor szűnik meg, ha az önkormányzat döntése alapján az egyesület tevékenysége más - hasonló adottságú - ingatlanba kerül elhelyezésre.

A Gyái úti épület az Oltalom szerint nem ilyen: teljesen más funkciót lát el, s mivel nagyon messze van, az átmeneti szállón élő asszonyok többségének a munkája is veszélybe kerülne. Merthogy szinte mindannyian dolgoznak - napközben csak a nyugdíjasok vannak a szállón -, a legtöbben kórházban, iskolában vállaltak takarítói munkát. Van, akinek most is hajnali három-négy óra körül kell a korai kezdés miatt munkába indulnia, a Külső Gyáli útról ezt nem tudná megtenni. Arról nem is beszélve, hogy a munkásszálló már most is túlzsúfolt.

Ráadásul a költözés fenntartóváltással is járna: az Oltalom semmilyen kapcsolatban nem áll a központtal, ha az asszonyok odakerülnek, az egyesület nem gondoskodhat róluk tovább. Iványiékkal erről sem egyeztetett a főváros. Azt sem tudni, mi lesz a női szálló tizenegy dolgozójának (szociális gondozók, takarítók) a sorsa, őket ugyanis nem hívták. Iványi szerint mivel a Gyáli úti szállónak megvan a maga személyzete, félő, hogy ha az "átköltöztetés" bekövetkezik, az egyesület dolgozói elveszítik munkájukat.

Lásd még: Rendőrökkel lakoltatnák ki Iványi Gáborékat

Szerző