Szél Bernadett kijelentette: mivel a szavazók reakcióját már korábban is ismerte a kormány, a referendum fokmérője a részvételi arány volt. Azzal, hogy a népszavazás eredménytelen lett, a kabinet szerinte nem erősebb, hanem gyöngébb lett, mint anélkül lenne. Mindezért Szél Bernadett egyértelműen a kormányt tette felelőssé, ahogy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök magának állított csapdát.
Hadházy Ákos ezt azzal egészítette ki: három okból is káros volt a népszavazás. Szerinte a kormányfő előre tudta, hogy alaptörvényt kíván módosítani, most azonban úgy teheti azt meg, hogy külföldön nemcsak megvetik populista hecckampánya miatt, de ki is nevetik, alkotmánya ugyanis nem gránit-, hanem "sógyurma-szilárdságú".
Azért is károsnak nevezte a referendumot, mert sokakban keltettek általa "pánikszerű félelmet", de azért is, mert így elterelték a figyelmet az európai uniós pénzek ellopásáról.
Rámutatott arra is: a mintegy félmillió külföldön élő magyarból mindössze 11 ezer regisztrált a népszavazásra, vagyis mindössze 2-3 százalékuk, a honosítottat részvételi aránya pedig nem állapítható meg, mert nem tudható, közülük hányan haltak meg honosításuk óta. Ezért a választási rendszer megváltoztatását sürgette, amelyhez - mint mondta - az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.