Kezdődik a belharc a francia baloldalon

Megvan Francois Hollande francia államfő első párton belüli kihívója a 2017-ben sorra kerülő államfőválasztásra. Arnaud Montebourg, Hollande korábbi gazdasági minisztere vasárnap este jelentette be hivatalosan a TF1 televízióban indulási szándékát, jelezve, hogy nem önálló jelöltként kíván megméretkezni, hanem részt vesz a Szocialista Párt előválasztásán.

Montebourg 2014-ben távozott a kormányból, miután élesen bírálta az államfő megszorító gazdaságpolitikáját. Távozásakor lemondásra szólította fel Francois Hollandet.

A párt balszárnyához tartozó Montebourg már nyáron közölte, hogy indulna az elnökválasztáson, akkor viszont még maga sem tudta megmondani, hogy részt vesz-e a szocialisták előválasztásán vagy önálló jelöltként próbál szerencsét.

A volt miniszter nem először aspirál az Elysée palotára, szándéka ezúttal is ismert volt, az előválasztáson való részvétele kapcsán azért fogalmazódtak meg kételyek, mert legutóbb csupán a harmadik helyen végzett. Vasárnapi bejelentése során viszont leszögezte, a kialakuló eredményt elfogadja, bármi legyen is az, akár Hollande győzelmét is tiszteletben tartja. Montebourg még a nyáron felszólította az államfőt, hogy "az ország érdekére való tekintettel ne induljon újra az elnöki székért”.

Hollande viszont minden valószínűség szerint indulni fog, bár hivatalos bejelentést még nem tett, csupán annyit mondott, „lenne kedve” hozzá. Felmérések szerint azonban nincs esélye bejutni a második fordulóba jövő májusban, sőt a párt előválasztásán is legyőzhetik. Mindenekelőtt az augusztus végén lemondott második gazdasági minisztere, a Montebourgot követő Emmanuel Macron tűnik legerősebb szocialista riválisának.

Hollande a pillanatnyi erőviszonyok alapján 11 és 15 százalék közötti eredményre számíthat az első fordulóban. Második fordulóra a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a mérsékelt jobboldal jelöltje (akinek személye ugyancsak belső választáson dől el) esélyesek.

Boldoggá avathatják a mártír papot
Az egyházjogban meghatározott időponthoz képest jóval hamarabb boldoggá avathatják azt a 85 éves papot, akit júliusban, Franciaországban az Iszlám Állam fegyveresei öltek meg egy szentmisén. Rouens érseke, Dominique Lebrun közölte, hogy máris megkezdődhet Jacques Hamel boldoggá avatási eljárása.
Ez az előírások szerint csak öt évvel az elhunyt halálát követően kezdődhetne meg. A pápa azonban saját belátása szerint dönthet úgy, hogy nincs szükség kivárni ezt az időszakot. A nemrégiben szentté avatott Teréz anya esetében is így döntött II. János Pál.
Az egyházfő szeptember 14-én tartott szentmiséjét követően, amelyet az elhunyt lelki üdvéért mutatott be, Lebrun püspöknek elmondta, kiteheti a templomban Hamel atya képét, mert „ő már boldog”. (Elvileg csak a szentek és boldogok képi ábrázolására lenne lehetőség a templomban.) Ferenc pápa azt is hozzátette: „ha valaki azt mondja, hogy nincs hozzá jogod, akkor mondd azt, hogy a pápa engedélyt adott rá”.
A lelkipásztort július 26-án, a Saint-Étienne-du-Rouvray templomában gyilkolták meg, átvágták a torkát. Vasárnap ugyanebben a templomban mondott emlékmisét Lebrun érsek. A Le Figaro napilap „érzelmekkel és jelképekkel teli szertartásként” írta le. A főpap a SIR olasz hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy az IS milicistái egy papot akartak megölni, de „mártírt teremtettek”.

Szerző

Elbukott a referendum

Publikálás dátuma
2016.10.04. 07:32
A „nem” hívei ünnepelhettek Bogotában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA
Kolumbiában teljes a bizonytalanság, miután a vasárnapi referendumon leszavazták a bogotai kormány és a marxista FARC gerillaszervezet által múlt hétfőn aláírt békemegállapodást. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök közölte, nem adja fel szándékát a béke megteremtésére.

A kolumbiai elnök és a FARC vezetője, Rodrigo Londono (más néven Timoleón Jiménez, Timochenko) által aláírt megállapodást a szavazók 50,2 százaléka utasította el, 49,7 százalék ugyanakkor mellette szavazott. Alig 63 ezer vokson múlt, hogy nem léphet életbe a négy év nehéz tárgyalásai után tető alá hozott békeszerződés, a választók több mint 60 százaléka ugyanakkor távol maradt az urnáktól.

A 65 éves Santos, akit 2014-ben nem utolsósorban békeerőfeszítései miatt választottak újjá nagy többséggel, azt remélte, hogy elnöksége emblematikus tetteként mutathatja fel a megállapodást. A bírálók szerint a megállapodás túl enyhe feltételeket szab a fegyverletételre, s újra kellene tárgyalni az egyezséget. Az ellenzők élére az elődje, Álvaro Uribe volt elnök állt, aki élesen bírálta a béketervet. „A béke illuzórikus, a havannai megállapodás szövege félrevezető” – közölte Uribe a referendum végeredményének közzététele után.

„Nem adom fel, hivatali időm utolsó percéig küzdeni fogok a béke megteremtéséért” – mondta a voksolást követően Santos, aki tegnap valamennyi politikai párt képviselőjével konzultált, s a kolumbiai tárgyalócsoport vezetőjét, Humberto de la Calle egykori alelnököt visszaküldte Havannába, hogy tárgyaljon a helyzetről a FARC vezetőségével. Az államfő komoly erőfeszítéseket tett a tárgyalások sikeréért, s nem lett volna kötelessége, hogy népszavazásra tegye fel a kérdést, a törvényhozás ratifikálhatta volna az aláírt dokumentumot.

A kolumbiai elnököt a Nobel-békedíj várományosai között emlegetik. Senki nem számított arra, hogy a békemegállapodás nem kapja meg a többséget a referendumon, az előrejelzések még azt mutatták, 60 százalék feletti támogatottsággal hagyják jóvá a megállapodást. Santos maga is elismerte, nem volt semmiféle B-terve a kudarc esetére.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) eredetileg parasztmozgalomként indult, Manuel „Biztoskezű” Marulanda Vélez, az alapító 1964-ben azt követően hozta létre, hogy a kolumbiai hadsereg 16 ezer katonája offenzívát indított a kommunista csoportok ellen. Marulanda és még 47-en maradtak életben, a vezetésükkel a szervezet egyre terebélyesedett, az 1980-as, 1990-es években komoly erővé vált, a kábítószer-kereskedelem révén bővítette anyagi forrásait, egykor ez volt a legerősebb latin-amerikai gerillaszervezet. 2010-ben a kolumbiai hadsereg becslései szerint mintegy 13 ezer tagjuk volt.

A béketárgyalások során elismerték, gyakran kiskorúakat toboroztak soraikba. Korábbi kísérletek kudarca után Santos elnök 2012-ben kezdeményezte, hogy kezdjenek új békefolyamatot, a FARC tűzszünetet hirdetett, megállapodtak a földreformról, s arról is, hogy a gerillaszervezet kivonul a kábítószerüzletből. Havannában kubai és norvégiai közvetítéssel folytatták a béketárgyalásokat, idén augusztus 29-én életbe lépett a tűzszünet, szeptember 26-án a kolumbiai Cartagenában, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelenlétében írták alá a békemegállapodást.

Az egyezség értelmében a FARC politikai szervezetté alakulna, s már jelölteket indíthatna a 2018-as elnök- és parlamenti választásokon, s 2026-ig tíz garantált képviselői helyet kapnának, a szervezet mintegy ötezer tagja visszatérhetne a polgári életbe. A bírálók szerint azonban a FARC vezetőit bíróság elé kellene állítani, nem a törvényhozásban a helyük.

A gerillaszervezet a népszavazás előtti napon 620 kilogramm robbanóanyagot semmisített meg az ENSZ fennhatósága alatt Kolumbia egyik elhagyott, távoli részében, de ez sem volt elegendő a bizalom megteremtéséhez. A kolumbiai társadalom belefáradt a pusztító konfliktusba, a több mint fél évszázados belháború több mint 250 ezer áldozatot szedett, milliók kényszerültek otthonuk elhagyására.

Szerző

Elbukott a referendum

Publikálás dátuma
2016.10.04. 07:32
A „nem” hívei ünnepelhettek Bogotában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA
Kolumbiában teljes a bizonytalanság, miután a vasárnapi referendumon leszavazták a bogotai kormány és a marxista FARC gerillaszervezet által múlt hétfőn aláírt békemegállapodást. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök közölte, nem adja fel szándékát a béke megteremtésére.

A kolumbiai elnök és a FARC vezetője, Rodrigo Londono (más néven Timoleón Jiménez, Timochenko) által aláírt megállapodást a szavazók 50,2 százaléka utasította el, 49,7 százalék ugyanakkor mellette szavazott. Alig 63 ezer vokson múlt, hogy nem léphet életbe a négy év nehéz tárgyalásai után tető alá hozott békeszerződés, a választók több mint 60 százaléka ugyanakkor távol maradt az urnáktól.

A 65 éves Santos, akit 2014-ben nem utolsósorban békeerőfeszítései miatt választottak újjá nagy többséggel, azt remélte, hogy elnöksége emblematikus tetteként mutathatja fel a megállapodást. A bírálók szerint a megállapodás túl enyhe feltételeket szab a fegyverletételre, s újra kellene tárgyalni az egyezséget. Az ellenzők élére az elődje, Álvaro Uribe volt elnök állt, aki élesen bírálta a béketervet. „A béke illuzórikus, a havannai megállapodás szövege félrevezető” – közölte Uribe a referendum végeredményének közzététele után.

„Nem adom fel, hivatali időm utolsó percéig küzdeni fogok a béke megteremtéséért” – mondta a voksolást követően Santos, aki tegnap valamennyi politikai párt képviselőjével konzultált, s a kolumbiai tárgyalócsoport vezetőjét, Humberto de la Calle egykori alelnököt visszaküldte Havannába, hogy tárgyaljon a helyzetről a FARC vezetőségével. Az államfő komoly erőfeszítéseket tett a tárgyalások sikeréért, s nem lett volna kötelessége, hogy népszavazásra tegye fel a kérdést, a törvényhozás ratifikálhatta volna az aláírt dokumentumot.

A kolumbiai elnököt a Nobel-békedíj várományosai között emlegetik. Senki nem számított arra, hogy a békemegállapodás nem kapja meg a többséget a referendumon, az előrejelzések még azt mutatták, 60 százalék feletti támogatottsággal hagyják jóvá a megállapodást. Santos maga is elismerte, nem volt semmiféle B-terve a kudarc esetére.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) eredetileg parasztmozgalomként indult, Manuel „Biztoskezű” Marulanda Vélez, az alapító 1964-ben azt követően hozta létre, hogy a kolumbiai hadsereg 16 ezer katonája offenzívát indított a kommunista csoportok ellen. Marulanda és még 47-en maradtak életben, a vezetésükkel a szervezet egyre terebélyesedett, az 1980-as, 1990-es években komoly erővé vált, a kábítószer-kereskedelem révén bővítette anyagi forrásait, egykor ez volt a legerősebb latin-amerikai gerillaszervezet. 2010-ben a kolumbiai hadsereg becslései szerint mintegy 13 ezer tagjuk volt.

A béketárgyalások során elismerték, gyakran kiskorúakat toboroztak soraikba. Korábbi kísérletek kudarca után Santos elnök 2012-ben kezdeményezte, hogy kezdjenek új békefolyamatot, a FARC tűzszünetet hirdetett, megállapodtak a földreformról, s arról is, hogy a gerillaszervezet kivonul a kábítószerüzletből. Havannában kubai és norvégiai közvetítéssel folytatták a béketárgyalásokat, idén augusztus 29-én életbe lépett a tűzszünet, szeptember 26-án a kolumbiai Cartagenában, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelenlétében írták alá a békemegállapodást.

Az egyezség értelmében a FARC politikai szervezetté alakulna, s már jelölteket indíthatna a 2018-as elnök- és parlamenti választásokon, s 2026-ig tíz garantált képviselői helyet kapnának, a szervezet mintegy ötezer tagja visszatérhetne a polgári életbe. A bírálók szerint azonban a FARC vezetőit bíróság elé kellene állítani, nem a törvényhozásban a helyük.

A gerillaszervezet a népszavazás előtti napon 620 kilogramm robbanóanyagot semmisített meg az ENSZ fennhatósága alatt Kolumbia egyik elhagyott, távoli részében, de ez sem volt elegendő a bizalom megteremtéséhez. A kolumbiai társadalom belefáradt a pusztító konfliktusba, a több mint fél évszázados belháború több mint 250 ezer áldozatot szedett, milliók kényszerültek otthonuk elhagyására.

Szerző