Orbán és a kétharmados "tolóerő"

Publikálás dátuma
2016.10.04. 22:20
Vasárnap új nemzeti egység született FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT MódosításTörlés
Nem babra megy a játék - üzente kedden az ellenzéknek Orbán Viktor, amikor bejelentette, vasárnap új egység jött létre Magyarországon. A miniszterelnök rendkívüli tájékoztatóján annyit végre elárult, az amúgy érvénytelen népszavazás apropóján négy ponton akarja módosítani az alaptörvényt, ám csak az egyik szövegét olvasta fel. A demokratikus ellenzék ugyan nem akar Orbán politikai színjátékában részt venni, de mert a Jobbik támogatja a kormányt, a módosításhoz biztosan meglesz a kétharmad.

Azzal, hogy az október 2-ai népszavazáson 98 százalék voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, Orbán Viktor szerint új, pártok felett álló egység jött létre Magyarországon, amely nemzeti ügynek tekinti a szuverenitás megvédését. Az emberek akaratának pedig érvényt kell szerezni, méghozzá alaptörvény módosítással, az ügy súlya ezt követeli. A miniszterelnök keddi rendkívüli tájékoztatóján győzelemről ugyan nem beszélt, azt viszont közölte, "pártok csak álmodozni szoktak arról, hogy 3 millió választó bizalmát megkapják". Erre hivatkozva végre elárulta, hogy négy helyen akarják módosítani az alaptörvényt, a legfontosabb az alkotmány 14. cikkelyének második bekezdésére vonatkozik majd. Szövegszerűen ez így hangzik: "A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés." A többiről még nem beszélt.

Hat pont a kudarcról
1. Nemzeti egység csak egy van. Ott, ahol van. Magyarországon pedig éppen annyi, amennyit a kormányfő bejelent.
2. Egy 10+5 milliós országban nemzeti egységnek nevezni 3,3 millió választó akaratát, szemben 5 millió döntésével, ez még a heisenbergi kvantummechanika felől nézve is alapos tévesztés.
3. Nem gondolható, hogy a nemzeti szuverenitás védelmének nemzeti ügyéből, akár a más pártokkal szimpatizálókat, akár a Fidesz híveit ki lehetne zárni, csak mert a nemlétező brüsszeli döntésekről akár gyökeresen is eltér a véleményük.
4. Nem tudunk arról, hogy akár Brüsszelben, akár Fokföldön bárki is azon törné a fejét, hogy megváltoztassa a magyar identitást. Csak annyit látunk, hogy a magyar kormányfő képtelen felfedezni a saját európai identitását.
5. Mindebben elegendő okot láthat a kormánykoalíció a magyar politikai ellenzék újabb megalázására - bevándoláspártiak, akik megerőszakoltatnák lányainkat, asszonyainkat és akár a Körúton is robbantgatnának -, de aligha akadályozza meg őket abban, hogy végre értelmes, higgadt magyar mondatokban elmagyarázzák, miért akarja Orbán Viktor továbbra is félrevezetni azt a közvéleményt, amely éppen tönkretette a vasárnapi kvótaörömöt.
6. Az Uniós jog felette áll a nemzetek jogalkotásának. Az uniós és a magyar jog harmonizálása évekig tartott, és amikor tagország lettünk, ezt az alapelvet elfogadtuk. Egy közösség tagja csak akkor tudunk lenni, ha elfogadjuk annak együttélési normáit. És akkor akarunk lenni, ha a közösség is elfogadja a mi normáinkat. Ha a két szándék nem esik egybe, akkor kizárnak bennünket, vagy magunk kilépünk. Ennyi.  - F.R.

Orbán szerint lehet azt mondani egy Brüsszellel szembeni vitában, hogy 3,3 millió szavazó akarata szép nagy egység, de ennek nincs közjogi következménye. "Ezt az érvet nem hagyhatjuk ott ellenfeleink kezében, közjogi érvényt kell adni a népszavazás eredményének" - érvelt. Elismerte, ha vasárnap még többen voksoltak volna, nyilvánvaló lenne a módosítás. Viszont mivel nem volt érvényes a referendum, "kell egy parlamenti rásegítés, egy tolóerő". Arról hallgatott, hogy a kvótareferendum valós eredményétől függetlenül módosítani akarta az alaptörvényt, fideszes forrásból legalábbis napokkal ezelőtt így értesültünk. A brüsszeli bürokratákkal állandó harcban álló kormányfő ezúttal engedékenyebb volt. Közölte, meggyőződése, hogy az emberek nem a migránsok és nem is az Európai Unió ellen szavaztak, hanem a modernkori népvándorlás megfelelő kezelési módjáért. Azért elmondta, a kvótareferendumon nemmel szavazók "egyetértenek azzal a filozófiával, hogy az uniónak nem a bajt kell idehoznia, hanem a problémákat ott kell kezelni, ahol azok kialakultak".

A négy változtatást, amelyet állítólag szerdai ülésén véglegesít a kormány, Orbánéknak október 10-e délután fél 5-ig kell a Ház elé terjeszteni ahhoz, hogy a parlament a 17-i önálló ülésnapon az általános vitát lefolytathassa és november 8-án szavazhassanak azokról. Ha a módosítás megkapja a szükséges kétharmados támogatást és Áder János aláírja azt, november közepén hatályba is léphet. A menetrendet már Kósa Lajos kormánypárti frakcióvezető ismertette a tájékoztatón, aki büszkén jelentette, a képviselőcsoport a konkrét szöveg ismerete nélkül támogatta a miniszterelnök tervezetét. Kiderült, ötpárti egyeztetést kezdeményeznek az ügyben és remélik, az ellenzék támogatja a módosítást. Kósa szerint az alkotmánymódosítás parlamenti szavazásakor az ellenzék szavahihetőségére is fény derül. "A népszavazás előtt a szocialisták azt mondták, hogy felesleges a referendum, mert a kvóta elleni harcában készek támogatni a kormányt. Korábban a Jobbik is népszavazást javasolt, majd arról beszélt, hogy az alaptörvény módosításával is felléphetne a kabinet a brüsszeli tervek ellen. Ha a szóban forgó pártok állják a szavukat, akkor sikeres lesz az alkotmánymódosítás".

Mentegetik a kormányfő?
"Mindig fenntartásokkal kell kezelni, ha a Fidesz háza tájáról kiszivárog valami. Nem tartom valószínűnek, hogy a kormányfő elől el lehetne titkolni a felméréseket" - vélekedett lapunknak Ceglédi Zoltán a 444 azon értesülésére, hogy Rogán Antal, kabinetminiszter elhallgatta Orbán Viktor elől a népszavazási részvételt előrejelző felmérések közül azokat, amelyek figyelmeztettek, nem lesz meg az érvényességhez szükséges részvételi arány.
A politikai elemző szerint mindezzel az lehet a kormánypárt célja, hogy a kármentés során tehermentesítse a miniszterelnököt, alacsonyabb szinteken találjanak bűnbakot az érvénytelen referendum miatt. Ceglédi hozzátette, szerinte komolyan csökkenti a Fidesz-kormány hatékonyságát az, hogy az elemzőik minőségi munka helyett inkább lojálisak akarnak lenni. Így ugyanis semmilyen kontroll vagy visszajelzés nincs a kormányzati tevékenységről, s nem tudják az esetleges hibákat korrigálni.
A 444 beszámolója szerint a bukott népszavazás miatt nem lesz felelősségre vonás vagy tisztogatás a pártban, „fegyelmezés” viszont igen. A terepen kampányoló aktivisták sem hittek igazán a kvótareferendum eredményességében, de a mozgósítás, a szervezés, az infrastruktúra jól működött, ellentétben a kampánnyal. Azaz Gyürk András, szervezeti kérdésekért felelős kampányfőnök jól vizsgázott.

A kormányfő szintén javaslata támogatására szólította fel az ellenzéket, majd arra a felvetésére, miszerint a módosítás csak politikai értelemben lehet akadálya egy esetleges kvótának, mert az uniós jog az alaptörvény fölött áll, a miniszterelnök közölte, "az EU nem hozhat olyan döntéseket, amelyek egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére megváltoztathatják". Hozzátette, "alkotmányos identitás körébe tartozó kérdésekben Brüsszel nem hozhat olyan szabályokat, amelyek felülírják a nemzeti jogalkotást". Okos ember nem tesz "minden tojást egy kosárba" - válaszolta, amikor megkérdezték, milyen forgatókönyv lép életbe, ha az ellenzék nem szavazza meg a kormányfő által kezdeményezett alkotmánymódosítását. "Egyelőre az alaptörvény módosításán és annak parlamenti elfogadtatásán dolgozunk. Az ellenzéknek is tudnia kell, nem babra megy a játék" - fogalmazott.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke már vasárnap este közölte, alkotmányellenes lenne, ha a kormány az érvénytelen és eredménytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva akarna bármit tenni. Tóth Bertalan frakcióvezető később világossá tette, miután a kormánynak eddig is minden eszköze megvolt ahhoz, hogy garantálja az ország biztonságát, a szocialisták nem támogatják az alaptörvény újabb módosítását. Tegnap Tóth tudatta, a választók többségének felhatalmazása nélkül nem legitim az alaptörvény megváltoztatása. Érvénytelen népszavazás alapján nem hozhatnak olyan döntést, amely csaknem 10 millió ember jövőjét befolyásolja. Emlékeztetett, 5 millió ember úgy döntött, hogy nem vesz részt a Fidesz által rendezett "értelmetlen, drága és hazug színjátékban. Ők azok, akik a menekültválság mellett aggódnak gyermekeik, unokáik oktatásáért, aggódnak az egészségükért és a megélhetésükért". Az ellenzéki frakcióvezető szerint "diktátorok útjára lép Orbán és a Fidesz, ha kizárólag a szavazáson résztvevő kisebbség álláspontját veszi figyelembe".

A DK szerint aki részt vesz az alaptörvény módosításában, szembemegy a népakarattal. Az érvénytelen és eredménytelen népszavazás üzenete ugyanis egyértelmű: a magyarok nem adtak Orbánnak felhatalmazást semmiféle jogalkotásra. Ennek megfelelően a DK nem vesz részt sem az alaptörvény módosításának egyeztetésén, sem annak vitájában, sem a parlamenti szavazáson és a többi ellenzéki pártot is erre szólították fel. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselő jelezte, ha az alaptörvény-módosítás veszélybe sodorja Magyarország uniós tagságát, "akkor utcára hívjuk a demokratákat, így helyezve nyomást a nemzeti érdekeket eláruló kormányra." A DK tegnap, még mielőtt ötletével a kormányfő a nyilvánosság elé állt, bemutatta az Európai Tanács (ET) elnökének hivatalos levelét. Ebben Donald Tusk Molnárnak válaszolva megírta, a magyar miniszterelnök is elfogadta azt a határozatot, miszerint "valamennyi, tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belül történő áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve".

Az alkotmánymódosítást az Együtt, a PM is elutasítja, akár a Liberálisok. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke lapunknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, Orbánt külföldön nemcsak megvetik populista hecckampánya miatt, de ki is nevetik, alkotmánya ugyanis nem gránit-, hanem "sógyurma-szilárdságú". A párt politikusai sokszor kérdezték már a kormánytól, milyen törvényeket kell az ország biztonsága érdekében megváltoztatni, ám erre soha nem válaszoltak. Gál József, az LMP szóvivője a miniszterelnök rendkívüli tájékoztatója után a Népszavának azt mondta, saját gyakorlatukat követve elmennek az ötpárti egyeztetésre, arról viszont, hogy támogatják-e Orbán ötletét, csak a négy módosítás pontos szövegének ismeretében döntenek. Politikai színjátékban viszont nem vesznek részt.

Miután a kormányfő bejelentése után Vona Gábor megüzente, a Jobbik támogatja az alkotmánymódosítást, annál is inkább, mert a pártelnök szerint Orbán az ő korábbi javaslatukat indítványozza, már szinte biztos, hogy meglesz a változtatáshoz szükséges kétharmad.

Csak zajt csap
Zajt csaphat Orbán Viktor, de ettől még az Európai Unióban nem fog változni semmi - reagálta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminisztert a kabinet alkotmánymódosítási tervéről kérdeztük. Balázs szerint Orbánnak azért sincs esélye „megváltoztatni” az EU-t, mivel Magyarország teljesen egyedül van. Hiába a népszavazás, az unió lakosságának a 2 százaléka szavazott – érvelt a volt külügyminiszter.
Közvetlenül akkor lesz igazán fontos az alkotmány módosítása, amikor a következményeképp Magyarország cselekedni kezd – mutatott rá Valki László az ATV-ben. A nemzetközi jogász szerint, ha jönne egy új uniós határozat, és mi nem hajtanánk végre, akkor hiába hivatkozunk az alaptörvényre, az EU vezető szervei azt fogják számon kérni, miért nem teljesítettük a határozatot. Valki hozzátette: kvótahatározatot az Unió pillanatnyilag, sőt hosszabb távon sem készül hozni.
A nemzetközi jogász szerint lehetséges, hogy abszurdnak, jogellenesnek ítélik meg a magyar magatartást, vitát kezdeményeznek arról, hogy szabad-e egy ilyen rendelkezést a magyar alaptörvénybe felvenni. Azonban, ha ez a vita elkezdődik, akkor az megint csak Orbánéknak fog kedvezni, hiszen a kormányfő ismételgetheti tovább, hogy harcba állunk az Unióval.
A „nyomorult brüsszeliek” már megint ránk akarnak kényszeríteni valamit és azt lehetne mondani, hogy a kvótájukat védik, miközben csak egy jogi ellentmondásra hívják fel a figyelmet – fogalmazott Valki, hozzátéve: amíg nem tagadjuk meg egy határozat végrehajtását, addig elméletileg semmi nem történne.



Szerző

IM: aggályos az EJEB ítélete

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló döntését, amely szerint túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét Magyarországon.

A tárca közleményében azt írta, hogy az ítéletet a hivatalos kézbesítés után tanulmányozzák, és áttekintik a nagykamara általi revízió kezdeményezésének kérdését. Az IM közleménye szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az Európa Tanács más tagállamában is alkalmazzák.

Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert úgy véli, túl hosszú idő a negyven év, amelynek el kell telnie a felülvizsgálatig. A bíróság egy korábbi ítéletében legfeljebb huszonöt évet javasolt.
A tárca emlékeztetett arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni, vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét.

Az IM álláspontja szerint a bíróság által kifogásolt - a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító - kegyelmezési eljárási rend tisztességes és más tagállamokban is hasonlóképpen alkalmazandó. Kiemelték, hogy az EJEB ítélete még nem végleges. Az egyezmény értelmében a felek három hónapon belül - jelen esetben jövő év január 4-éig - kérhetik az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését, ha lényeges kérdés vetődik fel. Hangsúlyozták: az ítélet hivatalos kézbesítése után tanulmányozzák majd azt, és megvizsgálják a nagykamara általi felülvizsgálat kezdeményezésének kérdését.

Az IM a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartja és szükségesnek látja a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen "a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó", amelyet a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben szoktak alkalmazni.

Azt írták, a tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erős visszatartó ereje van, valamint magas a társadalmi támogatottsága - sorolták, felidézve: a 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglan lehetőségét.

Az alaptörvény értelmében a büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban tényleges életfogytiglanra általában emberölés minősített esete miatt ítélnek valakit, például ha nyereségvágyból gyilkolt vagy gyermek volt az áldozata - olvasható a közleményben.

Az EJEB már korábban is döntött Magyarország ellen a szankció miatt. A bíróság 2014. május 20-ai elsőfokú ítéletében elmarasztalta az országot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, kimondva: a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása megalázó bánásmódnak minősül.

Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára 2014. november 18-án bejelentette, hogy új kegyelmi eljárást léptetnek életbe: negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt emberek ügyét.

Szerző

LMP: az alkotmánymódosítás sem megoldás

Az LMP szerint a kötelező betelepítési kvóták ellen tartott népszavazás és a miniszterelnök által bejelentett alkotmánymódosítás sem oldja meg a migrációval összefüggő problémákat - közölte Gál József, az LMP szóvivője kedden, Budapesten, sajtótájékoztatón.

Azt mondta: a kvótareferendum nem volt több, mint "trükközés", ezt az is mutatja, hogy a kormányfő a népszavazás előtt sem árulta el, milyen közjogi következményei lesznek az eredménynek. Továbbra is csak homályos részleteket közölnek az alkotmánymódosításról, miközben a választóknak joguk lett volna minden részletet ismerni a voksolásról - tette hozzá.

Jelezte: az LMP szerint a nemzeti parlamenteké a felelősség a migráció kérdésében, de konkrét módosítási javaslatról csak a teljes szöveg ismeretében dönthetnek.

Hozzátette ugyanakkor: a népszavazáshoz hasonlóan az alaptörvény módosítása sem oldja meg a migrációs válságot. Közölte: a párt nem vesz részt semmilyen olyan "politikai színjátékban", amely a népszavazáshoz hasonlóan arról szól, hogy a kormány a migrációs válság mögé bújva ne foglalkozzon az ország más fontos problémáival, az egészségüggyel, a dolgozói szegénységgel, a kivándorlással, a munkaerőhiánnyal vagy a "mindent felemésztő" korrupcióval.

Gál József szólt arról is, hogy álláspontja szerint az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA támogatásával a kormány sokadszorra bebizonyította, nem a magyar dolgozók és vállalkozók, hanem a külföldi multicégek érdekeit képviseli. A CETA ugyanis csak a Magyarországra "összeszerelő üzemként tekintő" nagyvállalatoknak fog kedvezni - hangoztatta.

Úgy fogalmazott: a CETA életbe lépésével "jelentősen csökken Magyarország önrendelkezése", hiszen életbe lép egy "antidemokratikus vitarendezési eljárás", amely az uniós és a magyar joggal ellentétesen különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek az európaiakkal szemben. Megismételte pártja álláspontját, amely szerint az ilyen egyezmények célja, hogy minden korlátot lebontson a tőke szabad mozgása elől, így a gazdag országokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé tegye.

Szerző