Trófeákat gyűjtenének a populisták

Publikálás dátuma
2016.10.06. 07:31
Wilders győzelemre készül 2017-ben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JENS SCHLUETER
A következő egy év meghatározó lehet az Európai Unió számára. Egy sor választást rendeznek, amelyeken történelmien jó eredményt érhetnek el a jobboldali populisták. Nehéz megjósolni, hogy a jobboldali radikálisok milyen hatást gyakorolnak majd az Unióra, de sok jóra aligha számíthatunk. A helyzet azonban lehetne ennél rosszabb is.

Több voksolást rendeznek az elkövetkezendő egy évben, illetve egy népszavazást is. Ezek mindegyike hatással lehet az EU jövőjére, annyi pozitívumról azonban azért be lehet számolni, hogy várhatóan sehol sem kerülnek kormányra a jobboldali radikálisok.

Olaszország

Három hónap maradt hátra az évből, egy fontos voksolás azonban még lesz Európában, amelyet némi aggodalommal vár az Európai Unió. Ugyan a december 4-én esedékes olasz referendum, amelyen a helyi alaptörvény módosításáról lesz szó, közvetlenül nem érinti az uniós ügyeket, az alaptörvény elutasítása viszont komoly csapás lenne az EU-párti olasz erők számára. Az alkotmány reformja jelentősen megnyirbálná a szenátus jogköreit. A jövőben csak a képviselőház terjeszthetne elő törvényjavaslatokat.

A felsőház eddigi 315 tagjának száma százra csökkenne, s a szenátus az olasz tartományok küldötteinek gyűlésévé alakulna át. A referendum szerint a jövőben népszavazás révén is jogerőre emelhetnek majd törvényeket. Az eddigi szabályozás úgy szólt, hogy a referendummal a létező törvényeket lehet megszüntetni. Ha az igenek győznek, Olaszországban megváltozik az 1946 óta érvényben levő kétkamerás parlamentáris rendszer.

A nem voksok mellett az ellenzék, legfőképpen a populista M5S kampányol. A párt annyira fontosnak tartja a szavazást, hogy a komikus Beppe Grillo jelezte, ismét egy személyben irányítja a tömörülést.

A nemek győzelme esetén jelentősen meggyengülne Matteo Renzi olasz kormányfő helyzete. Korábban azt közölte, lemond, ha elutasítják a javaslatot, később rájött arra: súlyos hiba volt saját sorsához kötni a népszavazás eredményét, el is ismerte: nem lett volna szabad saját személyére kivetíteni a voksolást. Visszakozni volt kénytelen, s szeptember 28-án már egyenesen úgy fogalmazott az RTL 102.5 rádióban: Elszalasztott lehetőség lenne, ha a nem voksok győznének, s az emberek „ne arra használják fel a népszavazást, hogy a kormány megbuktatása iránti vágyukat fejezzék ki ily módon”. Focihasonlattal élve azt közölte, kulcsfontosságú mérkőzés vár az országra, „amelyet nem lehet megismételni”.

A kormány számára nehézséget jelent, hogy lényegében a teljes ellenzék a nemek mellett kampányol. Matteo Salvini, a jobboldali radikális Északi Liga (LN) elnökének közlése szerint a kormány „szabadságunk ellen lép fel”, ezért kell nemmel voksolni.

Massimo D’Alema volt miniszterelnök, a Demokrata Párt egy kis lázadó csoportjának vezetője is a referendum elutasítására szólított fel. Renzi szerint azért, mert így akar visszatérni a politikába. D’Alema viszont azt állította, ez nonszensz, nem kíván magának semmiféle jelentősebb pozíciót. „Ugyanakkor fenntartom magamnak a jogot arra, hogy ellenezzem a reformot, mivel rossznak és kártékonynak ítélem meg” – fejtette ki az egykori baloldali kormányfő.

Graziano Delrio közlekedési miniszter is azt próbálta sulykolni az emberekbe, hogy a referendum nem a kormány sorsáról szól.

Ausztria

Szintén fontos választás színhelye lesz Ausztria ugyanezen a napon, december 4-én. Az osztrákok e napon járulhatnak immár másodszor az urnákhoz az elnökválasztás második fordulójában. A történet ismert, májusban a függetlenként induló, de a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen mintegy 30 ezerrel több mandátumot szerzett Norbert Hofernél, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjénél. Az FPÖ azonban megtámadta az eredményt az alkotmánybíróságnál, mert a levélben leadott szavazatok összeszámlálásánál szabálytalanságok történtek. A megismételt voksolást október 2-re írták ki, de ezt is elhalasztották, mert egy sor hibás szavazócédulát küldtek ki. Ez a halasztás már a szabadságpártiaknak nem tetszett.

Decemberben is rendkívül kiélezett viadal várható kettejük között. Az Unique Research szeptember 8-án közzétett felmérése szerint (ekkor tehát még nem született döntés az újabb halasztásról) a környezetvédők jelöltje hajszállal előzte meg az FPÖ jelöltjét. A kutatás szerint Van der Bellenre 46,6-55,4 százalék voksolna, ami 51 százalékos átlagnak felel meg, Hoferre pedig a voksok 44,6-53,4 százaléka juthat, ami 49 százalékos átlag. Mindez tizedik megkérdezett mondta bizonytalannak magát, ami igen alacsony szám. Ugyanakkor olyan csekély a különbség kettejük között, hogy bármi lehet.

Bár Hofer az utóbbi időben visszafogta EU-ellenes kampányát, felesleges is ecsetelni, mennyire rossz hír lenne az Unió számára egy olyan párt jelöltjének diadala, amely euroszkeptikus, bevándorlásellenes nézeteket hangoztat.

A parlamenti választás egyébként csak két év múlva lesz esedékes, de az Osztrák Szabadságpárt meggyőző fölénnyel, majdnem tíz százalékkal utasítja maga mögé a szociáldemokratákat. Az FPÖ 36 százalékon áll, az SPÖ 27-en. Jó hír viszont a baloldali párt számára, hogy Chirstian Kern kancellárrá való kinevezésével megállt a szociáldemokraták népszerűségvesztése. A nagykoalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) helyzete azonban menthetetlennek látszik, már csak 19 százalék voksolna a tömörülésre.

Hollandia

Hollandiában 2017. március 15-én rendezik meg a parlamenti választást. 2002 óta minden kormány azelőtt mondott le, hogy kitöltötte négyéves mandátumát. 2002-2012 között öt voksolást rendeztek meg. 2012-ben a legtöbb mandátumot Mark Rutte liberális pártja, a VVD szerezte meg. Félő, hogy jövő év tavaszán azonban a Szabadságpárt (PVV) szerzi meg a legtöbb mandátumot. A jobboldali radikális párt elnöke, Geert Wilder hétfőn gratulált a magyar kormánynak a kvótareferendum eredményéhez. A Twitteren megjelent közlése szerint a történtek a nemzeti szuverenitás győzelmét jelentik. Arról ő sem tett említést, hogy a magyar referendum érvénytelen maradt.

A legutóbbi felmérések szerint jó az esélye annak, hogy a holland parlamenti választást a PVV nyeri meg. A Peil iroda 28 mandátumot jósolt a tömörülésnek október 2-án nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása alapján. Ez egyel több, mint amennyit Rutte kormányfő VVD pártja kapna. A Munkáspárt, amely még az előző választáson a második legerősebb politikai erő volt, mindössze tíz mandátumot szerezhet, vagyis népszerűsége majdnem harmadára zsugorodott 2012 óta. A kereszténydemokrata CDA 17, a szociálliberális D66, illetve a Zöld Baloldal 15-15 képviselői helyhez juthat. Összesen kilenc tömörülés kerülhet a törvényhozásba.

Mindez azt jelzi, hogy a PVV nem tudna kormányt alakítani, de igen rossz üzenet lenne az Európai Unió számára, ha a jobboldali radikálisok végeznének a voksolás élén. Az egyedüli reménykeltő fejlemény az, hogy a PVV népszerűsége a voksolás közeledtével folyamatosan csökken. Ugyanezen iroda ugyanis februárban még negyven, márciusban pedig 38 képviselői helyet jósolt Wilderséknek.

Általánosságban elmondható, hogy a Brexittel kapcsolatos júniusi népszavazás mintha a holland szavazókat is megrettentette volna. A Peil még június 26-án is 37 mandátumra tartotta jónak a pártot, ezután azonban folyamatos csökkenés volt megfigyelhető. Júliusban 35, augusztusban pedig már 33 képviselői helyet tartott valószínűnek a Peil Wildersék számára.

Más adatokat tett közzé az Ipsos. A szeptember végén publikált közvélemény-kutatás szerint 29 mandátum juthat Rutte pártjának, s csak 24 Wilderséknek. Az IPSOS-nál augusztusban következett be a fordulat, ekkor fordított a PVV, ami alighanem szintén a Brexit népszavazásra vezethető vissza. Az irodánál, ha hajszállal, egy mandátummal is, de júliusban még a PVV vezetett. Két másik iroda szintén eltérő eredményeket hozott ki. Míg a TNS NIPO-nál a Szabadságpárt áll az élen, az I&O Researchnál Rutte tömörülése. A jelenlegi viszonyok mellett tehát megjósolhatatlan a holland választás végeredménye.

Franciaország

Jövő év áprilisában és májusában rendezik meg a francia elnökválasztást. Valóságos csodának kellene történnie ahhoz, hogy ne kerüljön be a második fordulóba a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke, Marine Le Pen. A legutóbbi, az Ipsos által szeptember közepén közölt felmérés szerint Jean Marie Le Pen lánya 28-30 százalékra számíthat, amivel akár meg is nyerheti az első fordulót. Legnagyobb kihívója Alain Juppé lehet, aki ugyanezen iroda szerint 28-34 százalékot kaphat. Nicolas Sarkozy 18-22 százalékos eredményt érne el, Francois Hollande elnök pedig alig kapna többet tíz százaléknál. A korábbi felmérések is hasonló eredményeket hoztak, bár a TNS Sofresnál sokkal jobban áll Nicolas Sarkozy.

Mivel alig több mint fél év van hátra a voksolás első fordulójáig, ezért valószínűsíthetjük, hogy az erőviszonyok már nem változnak jelentős mértékben. Hollande később sem lesz esélyesebb. Vagyis a papírforma alapján Marine Le Pen bekerül a második fordulóba, s a jobboldali Republikánosok párt jelöltje lesz az ellenfele. 2002-ben már volt példa arra, hogy a szélsőjobb jelöltje a második fordulóba került, akkor a jelenlegi FN-elnöknél is radikálisabb apja, Jean-Marie Le Pen volt a második körben Jacques Chirac államfő ellenfele. A két forduló között összefogott egymással a mérsékelt jobb- és baloldal, s Chirac elsöprő győzelmet aratott.

Nem kérdés, Marine Le Pen sem arathat diadalt, de eredménye akár a 30 százalékot is meghaladhatja. Hogy ki lesz mérsékelt jobboldali jelölt, az a november 20-i előválasztáson dől el. Ha ekkor egyik jelölt sem szerez legalább 50 százalékot, egy héttel később második fordulót rendeznek, amelyen már csak két jelölt indulhat, minden bizonnyal Juppé és Sarkozy. Az előválasztás első fordulójának is Juppé az esélyese, bár itt szoros küzdelem várható. A második fordulóban viszont egyik kutatás szerint sem áll jobban az egykori köztársasági elnök.

Németország

A jövő évi választások közül azonban a legizgalmasabb a német lesz. Az európai jobboldali radikálisok számára valóságos trófeával érne fel, ha az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD) annyi szavazatot szerezne, hogy igencsak megnehezítené egy új kormány létrejöttét. A párt már tíz tartományi parlamentbe került be, 2014 óta. Kelet-Németországban különösen népszerű, idén, Mecklenburg-Elő-Pomerániában 20,8 százalékot kapott, ami egészen ijesztő eredmény ahhoz képest, hogy ugyanebben a tartományban még csak 5,6 százalék voksolt rá a legutóbbi parlamenti választáson. Az idén megrendezett tartományi választásokon egyébként mindenhol tíz százalék felett kapott, Baden-Württembergben 15,1-et, Berlinben 14,2-t, Rajnavidék-Pfalzban 12,6-ot, Szász-Anhaltban pedig 24,3-at.

A közvélemény-kutatások időnként egymásnak mondanak ellent az AfD népszerűségét illetően, ám sajnos ismét az látható, hogy a párt egyre népszerűbb, s folyamatosan gyarapítja szavazói bázisát. A Forsa ügynökség felmérése szerint amennyiben most lennének a választások, országosan 14 százalék voksolna rá, amely az eddigi legjobb eredménye az ügynökség kutatásainak történetében. Két héttel korábban még 13 százalékot szerzett volna.

Az INSA felmérése még drámaibb eredményt hozott, ugyanis 15,5 százalékon mérte az AfD-t. A nagykoalíció két pártja összesen 51 százalékos eredményt érne el, a Forsanál ez 56 százalék. Az mindenesetre már önmagában igen rossz hír lenne, ha jövő év őszén az Alternatíva futna be második helyre. Főként azért, mert 2013-ban még be sem került a törvényhozásba a tömörülés.

A következő Európában esedékes választások tehát nem adnak okot sok derűlátásra, de azért a helyzet azért még nem annyira drámai. Egyelőre még a jelek inkább azt mutatják, hogy az Unió túléli a populisták tombolását. A józan gondolkodásúak még többségben vannak.

Ingyenszemüveg a rászoruló gyerekeknek

Mélyszegénységben élő gyermekeknek igyekszik ingyenszemüveget juttatni a Magyar Látszerész Szövetség és a Gyermekétkeztetési Alapítvány. A látszerészek és a civilek egy éve szövetkeztek arra, hogy megpróbálják könnyebbé tenni a mindennapokat, elsősorban a tanulást a legrászorultabbak számára.

A szövetség vállalta, hogy 1000 szemüveget készít, adományoz hátrányos helyzetű gyermekeknek, az első 100 darab már célba is ért. A vállalkozás azonban nehéz, hiszen kevés a szemorvos és közülük is alig vállalkoznak arra, hogy tiszteletdíj nélkül vidékre utazzanak szűrni.

Az alapítvány két évvel ezelőtt indította el tíz településen a "Szegények patikája" programját. Akkor derült ki, hogy a rosszul táplált gyerekek számára olykor a gyógyszernél is fontosabb a szemüveg. A homályosan látó fiataloknak ugyanis az állam már nem segít. Hiába tehetségesek, ha rosszul látnak, nem tudnak tanulni és szinte biztos, hogy felnőttként csak segéd-, vagy közmunkások lehetnek.

2009-ben megszűnt a támogatás a 6 dioptriánál jobban látók lencséire és kereteire, ezzel az állam a rászorulók 90 százalékát elzárta az olcsó szemüveghez jutás lehetőségétől. Akiknek elve járna ingyen szemüveg, azok sem jutnak hozzá, mert ilyet - nagyon korlátozott számban - csak Budapesten készítenek. A létminim alatt, illetve annak környékén tengődő családoknak viszont nincs arra pénzük, hogy vizsgálatra, majd a kész szemüveget felpróbálni a fővárosba utazzanak.

A civil szervezet így megkereste a Magyar Látszerész Szövetséget, ahol úgy döntöttek, segítenek. Sőt, idén már nem csupán ingyen szemüvegekkel, hanem mint azt Tóbiás Richárd, az 500 fős szervezet elnöke bejelentette, az október 1-jén kezdődött Látás Hónapjának intézményi részvételi díjának egy részét is erre a programra szánja a szövetség.

A pénz persze kevés arra, hogy gyermekszemészt, esetleg rezidenst fizessenek, eljussanak a legszegényebb településekre szűrni, ezért a GYEA további támogatókat keres az akcióhoz.

Szerző

Ingyenszemüveg a rászoruló gyerekeknek

Mélyszegénységben élő gyermekeknek igyekszik ingyenszemüveget juttatni a Magyar Látszerész Szövetség és a Gyermekétkeztetési Alapítvány. A látszerészek és a civilek egy éve szövetkeztek arra, hogy megpróbálják könnyebbé tenni a mindennapokat, elsősorban a tanulást a legrászorultabbak számára.

A szövetség vállalta, hogy 1000 szemüveget készít, adományoz hátrányos helyzetű gyermekeknek, az első 100 darab már célba is ért. A vállalkozás azonban nehéz, hiszen kevés a szemorvos és közülük is alig vállalkoznak arra, hogy tiszteletdíj nélkül vidékre utazzanak szűrni.

Az alapítvány két évvel ezelőtt indította el tíz településen a "Szegények patikája" programját. Akkor derült ki, hogy a rosszul táplált gyerekek számára olykor a gyógyszernél is fontosabb a szemüveg. A homályosan látó fiataloknak ugyanis az állam már nem segít. Hiába tehetségesek, ha rosszul látnak, nem tudnak tanulni és szinte biztos, hogy felnőttként csak segéd-, vagy közmunkások lehetnek.

2009-ben megszűnt a támogatás a 6 dioptriánál jobban látók lencséire és kereteire, ezzel az állam a rászorulók 90 százalékát elzárta az olcsó szemüveghez jutás lehetőségétől. Akiknek elve járna ingyen szemüveg, azok sem jutnak hozzá, mert ilyet - nagyon korlátozott számban - csak Budapesten készítenek. A létminim alatt, illetve annak környékén tengődő családoknak viszont nincs arra pénzük, hogy vizsgálatra, majd a kész szemüveget felpróbálni a fővárosba utazzanak.

A civil szervezet így megkereste a Magyar Látszerész Szövetséget, ahol úgy döntöttek, segítenek. Sőt, idén már nem csupán ingyen szemüvegekkel, hanem mint azt Tóbiás Richárd, az 500 fős szervezet elnöke bejelentette, az október 1-jén kezdődött Látás Hónapjának intézményi részvételi díjának egy részét is erre a programra szánja a szövetség.

A pénz persze kevés arra, hogy gyermekszemészt, esetleg rezidenst fizessenek, eljussanak a legszegényebb településekre szűrni, ezért a GYEA további támogatókat keres az akcióhoz.

Szerző