Körúti robbantás - Álhír volt, hogy felismerték a merénylőt

Jelenleg sem tud semmit a nyomozást vezető ügyészség a két rendőr sérülését okozó Teréz körúti robbantó kilétéről. Az ügy felderítéséhez már kevésnek tűnik a tízmilliós vérdíj.

Álhírnek bizonyult az egyik bulvárlap hamis címe: valójában senki sem ismerte még fel a Teréz körúti robbantót. Mindössze arról van szó, hogy az a kereskedő, akinek bolti kamerái felvették az ott vásároló vélhető gyanúsítottat – és a felvételek a nyomozóknál is vannak -, tanúvallomást tett a rendőrségen. A képek tanúsága szerint a halászkalapos személy valamit – feltehetően italt – vásárolt. Egy másik kamera képsoraiból ugyanis úgy tűnik, hogy a robbantás előtt a kapualjban meghúz egy üveget. Ezért már „whiskys robbantóként” is emlegetik a rendőrség köreiben. Az ügyészség azonban nem hozta nyilvánosságra, mit vásárolt, hogyan fizetett, és hogy az üzletben, az ajtón, a kosáron, a pénzen, bárhol találtak-e ujjlenyomatot, DNS-t, vagy más használható bizonyítékot.

Forrás: police.hu

A nyomozásra rálátó forrásunk szerint elképzelhető ugyan, hogy a tettes – vagy tettesek, mert a többes elkövetést sem zárták még ki – külföldre távozott vagy eleve külhoni állampolgár, de ennek kicsi a valószínűsége. Ha határon túli, akkor logikus, hogy nincs már az országban, de motivációja ebben az esetben kérdéses. Egy házibombás külföldi viszont miért támadna csak úgy egy járőrpárra – vagy ahogyan hivatalos álláspont fogalmaz, a rendőrségre, a magyar államra? Ha viszont az illető magyar állampolgár, éppen hirtelen eltűnésével terelheti magára a gyanút. Külföldön hosszasan bujkálnia egy „magányos merénylőnek” meglehetősen nehéz és rendkívül költséges. Ha „bérmunka” volt a robbantás, akkor a tettes bárhonnan jöhetett. Ez esetben az indíték, a megbízói kör felkutatása vezethet el az elkövető(k)höz.

Forrásunk arra is rámutat: a nyomozók nehezményezik, hogy nem emelték meg a nyomravezetői díjat. Bár a rendőrfőkapitány csak 10 millió forintig jogosult díjat kitűzni, a belügyminiszter azonban szinte korlátlan összeget is engedélyezhet. (A cigánygyilkosságok esetében először 50, majd 100 millió forintra emelték a vérdíjat.) A kirívóan magas összegek még akkor is hasznosulnak, ha az alapügyben nem vezetnek eredményre. A tapasztalatok szerint ugyanis ilyenkor sok olyan bejelentést is kapnak, melyek más, addig megoldatlan súlyos bűntettek felderítéséhez vezethetik el a nyomozókat.