Spirituális üzenetet írnak az Alaptörvénybe

Publikálás dátuma
2016.10.06. 07:02
Trócsányi miniszter még nem jutott el a normaszövegig, hiába figyeli Tuzson Bence FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Szellemi, spirituális üzenetet írnak az alaptörvénybe, ám mert a normaszöveg még alakul, ezért a tegnapi kormányülés szünetében sokat nem árult el róla az igazságügyi miniszter. Trócsányi Lászlónak azért kellett a nyilvánosság elé állni, hogy mindenki megtudhassa, a miniszterelnök számára olyan fontos módosítás keret lesz, ami alkotmányos identitásunkat tartalmazza. Eközben Orbán Viktor megüzente, a sikeres alkotmánymódosítás érdekében kész egyeztetni a parlamenti pártok elnökeivel.

Vajúdtak a hegyek és eddig valóban csak egeret szültek. Ez juthatott eszébe annak, aki végighallgatta tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter és Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendkívüli tájékoztatóját. Miután Orbán Viktor kedden bejelentette, négy ponton módosítják az alaptörvényt és a változtatásokról a következő nap tárgyal a kormány, várható volt, hogy az ülés szünetében a normaszöveg előterjesztésével megbízott Trócsányi tájékoztatón ismerteti, milyen változtatásokat javasolnak az Országgyűlésnek. Az igazságügyi miniszter viszont azt közölte, a normaszöveg még alakul, csak hétfőre lesz végleges, ezért fel sem tudta olvasni. Annyi kiderült, hogy ez keret lesz, aminek szellemi, spirituális üzenetet kell tartalmaznia. A változtatás érinti a területet, a lakosságot, a népességet, az állami berendezkedést és az államformát.

Navracsics bukja állását?
Uniós biztosként nem szavazhatott volna az október 2-i népszavazáson Navracsics Tibor - állítja a Demokratikus Koalíció (DK), ezért Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság (EB) elnökéhez fordulnak, hogy indítson vizsgálatot a fideszes politikus ügyében. A szabályok szerint a "biztosoknak minden pártérdeken felül meg kell védeniük a Bizottság döntéseit, illetve nem tehetnek olyan megjegyzést, amely kétségbe vonja a Bizottság döntéseit". Navracsics szavazatával szembe ment az EB álláspontjával, ezért Junckernek kezdeményeznie kell a biztos felmentését - írta a DK hozzátéve, sosem fordult még elő az a szégyen, hogy egy hivatalban lévő uniós biztost hazazavarnak Brüsszelből. Eközben a 444 egyik olvasója azt is kiszúrta, hogy a kormány még mindig plakátol a nem szavazatokért. Ezzel kapcsolatban kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, amint válaszolnak közöljük. Ugyanakkor kiderült, egyetlen külföldi vezető sem gratulált eddig Orbán Viktornak az "elsöprő sikerű" referendumhoz. Havasi Bertalan sajtófőnök a 444 kérdésére annyit közölt: "népszavazás volt, így a gratuláció a magyar népnek jár a példátlan, 3,3 milliós új egységhez".

Eurokonform változtatás készül, a kormány ugyanis fontosnak tartja uniós tagságunkat - fogalmazott a miniszter, aki hosszan beszélt az uniós szerződés és a tagállami alkotmányok viszonyáról. Szerinte az uniós jognak nincs elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, erre a szerződés egy szóval sem utal, a nemzeti identitást és a területi integritást pedig tiszteletben tartja az unió. Német és francia alkotmánybírósági döntésekre hivatkozott, amelyek kimondták, hogy az uniós jognak meg kell hajolnia a tagállami alkotmányok előtt. Trócsányi mindezt azért tudta pontosan, mert a kvótareferendum következményeként készülő alkotmánymódosítás előkészítéséhez más tagállamok gyakorlatát is figyelembe vették.

A miniszter azt elismerte, a népszavazás nem írta elő a kormánynak, hogy módosítsa az alkotmányt, ez tehát nem jogi, hanem politikai következménye a referendumnak. Amikor az egyik tudósító emlékeztette őt, az uniós szerződés bizonyos esetekben lehetőséget ad az Európai Bizottságnak vagy más közösségi szervnek átmeneti rendelkezések meghozatalára, amik az alaptörvényt is felülírhatják, a miniszter kijelentette: a menekültek áthelyezése nem átmeneti intézkedés, hanem végleges, az átmeneti intézkedések eddig csupán hat hónapra szóltak. Hozzátette: Magyarország keresete a kvóták ellen ezt a kérdést is érinti.

Létrejött az új egység Magyarországért, a népszavazáson nemmel voksoló 3 millió 300 ezer ember fontosnak tartja, hogy kiálljanak érte, a gyermekeikért, a nemzet jövőjéért, ezért döntött a kormány az alaptörvény-módosítás mellett. Erről már Tuzson Bence beszélt a tájékoztatón.

Eközben Orbán Viktor a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjén keresztül megüzente, az alaptörvény sikeres módosítása érdekében kész egyeztetni minden parlamenti frakcióval rendelkező párt elnökével. Havasi Bertalan azt is közölte, a megbeszélések előkészítésével a kormányfő Gulyás Gergelyt, a Fidesz alelnökét, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökét bízta meg.

Előzőleg Vona Gábor arról beszélt, hogy az alkotmánymódosításhoz egyedül pártja tudja biztosítani a kétharmados támogatást a kormánypárti szavazatok mellett, ezért négyszemközti találkozót kért Orbántól. A Jobbik elnöke tudatta, részt akarnak venni az alkotmányozásban, és nem a javaslattevő személyét - ami ez esetben a Fidesz-kormány -, hanem az alkotmánymódosítás tartalmát vizsgálják. A pártelnök sajnálja, hogy a baloldali pártok nem vesznek részt a folyamatban, mivel "velünk együtt lehet megvédeni az országot".

MSZP: meneszteni kell Rogánt
A miniszterelnöknek nincs más választása, menesztenie kell Rogán Antal minisztert - közölte az MSZP elnökségi tagja. Bárány Balázs szerint nem csak arról van szó, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter helikopterrel megy egy celeb esküvőjére, luxuslimuzin szállítja a helikopterhez és onnan el, 110 ezer forintba kerülő elnöki lakosztályban tölti az estét családjával, hanem arról, hogy ezzel kapcsolatban hazudozik. Simán letagadja az egészet az a kormánytag, akinek az a feladata, hogy az embereket tájékoztassa - tette hozzá. Ajándékba volt a Louis Vuiton-táska? Ajándékba volt a napról napra nagyobb lakása? Ajándéknak számít-e az a sok állami milliárd, amit Rogán Antal szomszédja tesz zsebre? - sorolta kérdéseit Bárány, hozzátéve: közben az országban a gyermekek majdnem fele éhezik, az egészségügyi dolgozók nem tudnak megélni a bérükből, tömegével menekülnek el a fiatalok.

A miniszterelnököt arról biztosította, hogy az előző napok komoly vitái ellenére - ha nekik tetsző a normaszöveg - megszavazzák. Bár nekik is van bent tervezetük, nem csinálnak presztízskérdést abból, hogy kinek a javaslatát fogadja el a Ház, a lényeg, hogy a módosítás megfelelő legyen. Ez nem arról szól, hogy "a homokozóban kinek szebb a lapátja" - fogalmazott. "A kormánynak fél évébe és 15 milliárd forintjába került az a döntés, amiről már áprilisban volt jobbikos javaslat" - utalt korábbi alkotmánymódosítási javaslatukra Vona, aki visszautasította Kósa Lajos keddi kijelentéseit. A Fidesz-frakcióvezető ugyanis azt mondta, azért nem a Jobbik már korábban beadott javaslatát támogatják, mert az kivezetné az országot az EU-ból.

A legújabb jelszó, az "új egység" helyett Vona szerint új megosztottságról beszélhetünk, mivel az összes választópolgár, vagyis 8 millió ember "nem"-szavazatát sikerült 3,3 millióra letornásznia a Fidesznek. Vona szerint az otthon maradtak közül is sokan elutasítják a kvótákat, passzivitásuk csak Orbán személyének szólt. A kvótareferendummal "nem előrébb léptünk, hanem hátrébb", mivel - akármennyire is mást kommunikál a kormánypárt - egy vesztes miniszterelnöknek kell Brüsszelben tárgyalnia.

Zupkó Gábor az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezetője a Hír TV-ben bejelentette, a testület vizsgálni fogja, hogy az Orbán által bejelentett alkotmánymódosítás összhangban van-e az uniós joggal. Emlékeztetett, a kormányfő februárban biztosította az EB-t, hogy a népszavazás utáni bármilyen jogszabályváltozás illeszkedni fog ehhez. Zupkó reméli, hogy a bejelentés előtt az Igazságügyi Minisztériumban alaposan elemezték az európai szabályokat.

Közben Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter közölte: az Európai Bírósághoz fordulnak, ha Magyarország nem tartja be a dublini előírásokat, és nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiket a magyar hatóságok regisztráltak elsőként az Európai Unióban. Korábban Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország levelet küldött az Európai Bizottságnak, arra kérve az uniós intézményt, tegyen lépéseket az ügyben. Szijjártó Péter külügyminiszter kérdéssel reagált a véleményekre: hogyan léphettek elsőként Magyarországon az Európai Unió területére azok az illegális bevándorlók, akik közel-keleti országot adtak meg származási országként?

Elfogult volt a közmédia
Súlyosan elfogult volt a magyar közszolgálati média a népszavazási kampányban, de többi csatorna sem tett mindig eleget a pártatlan tájékoztatás követelményének, állapította meg egy nemzetközi elemző szervezet által koordinált kutatás - írta a hvg.hu. A berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű nemzetközi szervezet elindított egy Magyarországra vonatkozó projektet, amelynek az a célja, hogy számszerűsíthető mutatókkal írja le a politikai berendezkedés változását. A kutatás első fázisaként a kvótanépszavazáshoz kapcsolódóan, a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen egy kéthetes médiamonitoring kutatást végeztek, melynek keretében az öt fő televíziós csatorna esti híradóiban a referendummal kapcsolatos ügyek megjelenését nézték. A kutatás az M1, a TV2, az RTL Klub, az ATV és a Hír TV híradóit vizsgálta a szeptember 8. és 22. közötti időszakban. A német elemzők megállapították, a kiegyensúlyozott, pontos és tárgyilagos hírszolgáltatás jogszabályi követelménye ellenére súlyos elfogultságról tett tanúbizonyságot az M1 közszolgálati adó esti főműsoridős híradója a kampányában. A menekültkérdést és a népszavazást érintő műsoridő 95 százaléka támogatta a kormány álláspontját. Nem műsoridő alapon számolva, a vonatkozó hírelemek 91 százaléka festett negatív képet a menedékkérőkről. Az M1 biztosította a legnagyobb műsoridőt a téma számára és kezelte azt leginkább kiemelt módon. Az M1 híradója az esetek 86 százalékában választotta kezdőhírnek a menekültválság vagy a népszavazás ügyét, átlagban a köztévés híradók műsoridejének 42 százalékát tették ki ilyen jellegű hírek, ami a többi vizsgált csatorna értékének kettő-nyolcszorosa. Az M1 mellett szintén jelentősen elfogult volt a kormány felé a TV2, ami az év elején került miniszterelnökhöz közel álló Andy Vajna érdekeltségi körébe. Michael Meyer-Resende, a DRI ügyvezető igazgatója úgy összegezte a tapasztaltakat, hogy "a jelentőség és az elképesztő mennyiségű műsoridő, amit az M1 közszolgálati televízió a kérdésnek szánt, továbbá az elfogult hangnem és a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya, a kormánypárt kampányának az eszközeként állítja elénk a közszolgálati tv-t. Az elmúlt hat évben Orbán Viktor szisztematikusan leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon. Ennek az eredményét láthatjuk ismét".


Nem érdekli az NVB-t Kocsis beismerése

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt a beadványt, amelyben a közszolgák kampánycélra való dolgoztatását kifogásolták. A Patyi András vezette testület elutasította azt a beadványt is, amelyben sérelmezték, ahogy Kocsis Máté az ATV műsorában megpróbálta megvédeni a közszolgák bevetését a kvótakampányban.

Az elnök elmondta, nem elég állítani, de csatolni kell a bizonyítékokat is, szerinte ez nem, illetve csak késve történt meg. Litresits András, MSZP-s delegált szerint a Fidesz-alelnök a tévéműsorban lényegében beismerte, hogy közszolgákat használtak agitálásra, ezért ezt komolyan kell venni. Sárhegyi Zoltán, a fideszes tag kijelentette: azt tudja, hogy Kocsis miről beszélt, de nincs bizonyíték, hogy ez tényleg így is történt. A bizottság tegnapi ülése megállapította azt is, hogy sértetlenek a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) várhatóan csütörtök délelőtt kezdi meg az urnák felbontását.

A béremelés vesztesei az egészségügyben

Publikálás dátuma
2016.10.06. 07:01
A fiatal szakorvosoknak nem mondták meg a pontos diagnózist, hogy rosszabbul járnak a béremeléssel FOTÓ: THINKSTOCK
A kistarcsai kórházban tegnap századszor is bejelentette Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy az orvosok, kórházi gyógyszerészek és szakápolók béremelést kaptak szeptembertől. Arról azonban most sem szólt, hogy a fiatal orvosok rosszabbul jártak, a háttérben dolgozók pedig teljesen kimaradtak a pénzosztásból.

Nem emelkedett egyetlen fillérrel sem a bére a kórházakban és szakrendelőkben gazdasági és műszaki területen dolgozó 25 ezer embernek. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) tegnap kezdődött háromnapos debreceni konferenciáján is szóba kerül a kérdés, ahogyan sérelmüket a Weborvosnak adott interjújában a szervezet elnöke is elsőként hozta szóba. Molnár Attila az utóbbi hónapok meddő kísérleteire utalva úgy nyilatkozott, mindenki örül, hogy az ágazat 94 ezer dolgozója októberben már a megemelt bért kapja, de súlyos feszültségeket okoz, hogy a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó „láthatatlan légió” teljesen kimaradt a mostani bérrendezésből. Bár az igényüket jogosnak ismerte el az egészségügyi ágazat vezetése, mégsem kerültek rá a listákra, pedig – ahogy az EGVE elnöke fogalmazott – „ha nem megy a lift, nincs világítás, fűtés, nem működik a konyha, vagy probléma akad a bérszámfejtéssel, az informatikával, azonnal kiderül, hogy milyen fontos a jelenlétük, a munkájuk”.

A szakmai szervezet felmérést készített a gazdasági-műszaki területen dolgozók munkakörülményeiről, létszámáról és bérhelyzetéről. Az anyagot mostani konferenciájukon vitatják meg és ezzel a háttérrel indulnak neki a reményeik szerint hamarosan folytatódó bértárgyalásoknak. Kérésüket támogatja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is.

A műszaki és gazdasági területen dolgozóknál nagyobb csalódást csak a fiatal szakorvosok egy rétege érezhet. Tavaly év végétől ugyanis a korábban Markusovszky ösztöndíjban részesült fiatal szakembereknek öt évig 151 ezer forintos bruttó bérkiegészítést adtak, alig fél év után viszont azt eltörölték és most kapnak helyette bruttó 107 ezret. A vesztesek közt vannak az oktatói státuson foglalkoztatott kiemelkedő szakemberek is, nekik egy fillér sem jár, ahogy kimaradtak a béremelésből az alapellátásban közalkalmazottként dolgozó iskolaorvosok, sportorvosok is.

Béremelésük azért is kérdéses, mert nincs kitűzött időpont az egyeztetések folytatására, de ennél fontosabb, hogy nem látni a további béremelések fedezetét a jövő évi költségvetésben.

A jól előkészített egyetemi kórházak
Ahogyan arról a napokban beszámoltunk, fideszes képviselők múlt pénteken adták be a parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatukat, amely a négy orvosegyetemhez csatolna több jól felszerelt kórházi gyakorlóhelyet. Egyelőre nem tudni, megjelenésük hogyan érinti a hónapok óta tervezett kórházi kancellária rendszer elindítását. Kihasználva Palkovics László oktatási államtitkár tegnapi internetes fogadóóráját, a Népszava megkérdezte, miért kormánypárti képviselők jegyzik a javaslatot, azt jelzi-e a megoldás, hogy nem volt egyeztetés a humántárca két államtitkársága között, netán az egészségügyi vezetők nem értettek egyet a tervezettel? Az írásban érkezett válasz szerint „az egyetemi kórház fogalma része a tavaly óta széles szakmai körben egyeztetett, a magyar orvosképzésre vonatkozó fejlesztési stratégiának. A törvényjavaslat tartalma több körben, az egyetemeket, a minisztérium egészségügyi és felsőoktatási államtitkárságát valamint a szakpolitikusokat tömörítő munkacsoportban folyó tevékenység eredményeként alakult ki, az összes résztvevő teljes egyetértésével”. Már csak annyi a kérdés, erről miért nem beszélt az elmúlt egy évben az egészségügyi államtitkár egyetlen fejlesztési tervének ismertetésekor sem.



Viszlát, szabad felsőoktatás!

Publikálás dátuma
2016.10.06. 07:00
Úgy látszik, mintha minden rendben lenne, de a kormány eluralná a felsőoktatást is FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Miközben az utóbbi időben a közoktatás botrányos átalakításairól, az ezek miatt kialakult tiltakozó megmozdulásokról szólnak a hírek, a kormányzat a felsőoktatás felett gyakorolt állami kontroll kiterjesztése terén sem tétlenkedik. A kancellári és a konzisztóriumi rendszer bevezetésével megnyirbált egyetemi autonómia mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szakmai függetlensége is jelentősen csorbult az elmúlt években. A levezényelt személycserék és szervezeti átalakítások következtében a MAB mára lényegében el is veszítette függetlenségét, a kormányzati befolyás a szervezet mindennapi tevékenységében is egyre jobban érezhető - értesült lapunk a bizottság munkájára rálátó, megbízható forrásból.

A MAB, mint a hazai felsőoktatás minőségbiztosítási szerve, már 2011-ben a kabinet kereszttüzébe került, egyik első lépésként a szervezet eredetileg 15 fős plénumának taglétszámát 18 főre emelték; így kerülhetett sor egyebek mellett arra is, hogy a katolikus mellett már a református egyház is delegálhasson valakit a testületbe. Informátorunk szerint ezt Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere - aki református lelkész is - lobbizta ki. Elérte azt is, hogy a bizottság soraiban számára megbízhatónak tartott személyek is megjelenhessenek, akik személyesen informálják őt a szervezet munkájáról.

Lapunk úgy értesült, legutóbb a titkárság bővült egy újabb dolgozóval, akinek a munkatársak előtt is alig titkolt feladata a miniszter rendszeres tájékoztatása. "A miniszter mindent tud a MAB-ban zajló munkáról, ami persze nem is jelentene gondot. A probléma az, hogy nemcsak információt kap, hanem az érintett személyeken keresztül jelentős befolyásra is szert tett, ami a döntések kimenetelére is hatással van" - fogalmazott forrásunk, hozzátéve, hogy a titkárságra kinevezett illető egyben a Károli Gáspár Református Egyetem egyik kari igazgatója is.

Az akkreditációs bizottság weblapján fellelhető információk szerint a református egyház által a MAB plénumába delegált tagja ugyancsak a Károliról való, ahogy a szervezet Felülvizsgálati Bizottságának (FvB) egyik tagja is (őt Balog miniszter delegálta). Az FvB eredetileg három tagból állt, ám két főre redukálódott, miután korábbi elnöke, Falus András (az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem oktatója) idén februárban lemondott tagságáról és elnöki pozíciójáról. Falus indoklásában azt írta, vállalhatatlan és elfogadhatatlan számára, hogy az FvB döntéseit Balog miniszter figyelmen kívül hagyja vagy felülírja. Jelezte azt is, hogy a MAB felülvizsgálati döntéseit megfelelő szakmai kompetencia hiányában "esetenként" nem tudja felvállalni.

Informátorunk szerint az egyik ilyen eset a veszprémi Pannon Egyetem egyik doktori iskolájának akkreditálása volt: a MAB testülete azt kezdetben elutasította, mivel szinte csak külföldi egyetemeken teljes állásban dolgozó oktatókat akartak foglalkoztatni, amit a hazai szabályozások nem tesznek lehetővé, de más, "minőségi" kifogások is akadtak. A doktori iskola később mégis elindult: az FvB felülírta a plénum döntését. A doktori iskolák ügyében ugyanis fellebbviteli eljárás keretében az FvB is döntést hozhat, az érintett tudományterület szakértőinek véleménye alapján. A szóban forgó doktori képzés pedig pont azt a tudományterületet érintette, amelyért Balog miniszter delegáltja felelős az FvB-ben. Az ügy precedenst teremtett, s mit ad Isten, nem sokkal később a Károli Gáspár Református Egyetemnek is elindult egy addig elutasított doktori iskolája, melynek a lelkészminiszter protezsáltja lett a vezetője.

Már 2014 elején is felmerült, hogy a kormány irányítása alá akarja vonni a MAB-ot, a humántárca azonban ezt érthető módon cáfolta. Csakhogy az európai felsőoktatás nemzetközi minőségbiztosítási szervezete, az ENQA már 2013 novemberében felfüggesztette a MAB teljes tagságát, s "ellenőrzött" státuszba helyezte, mert a vizsgálatok során nem tudott megfelelni a függetlenségre vonatkozó nemzetközi kritériumoknak. Az ENQA elnökségében komoly aggodalmakat váltott ki, hogy az oktatási hatóságok kényükre-kedvükre megváltoztathatják a MAB döntéseit, és hogy felsőoktatási intézmények MAB-akkreditáció nélkül is kaphatnak működési engedélyt. A tavalyi felülvizsgálatok során a függetlenség tekintetében még mindig csak "lényegi megfelelést" állapított meg az ENQA.

Szerző