alkotmánymódosítás;alaptörvény;Alaptörvény-módosítás;kvótanépszavazás;

2016-10-06 07:02:00

Spirituális üzenetet írnak az Alaptörvénybe

Szellemi, spirituális üzenetet írnak az alaptörvénybe, ám mert a normaszöveg még alakul, ezért a tegnapi kormányülés szünetében sokat nem árult el róla az igazságügyi miniszter. Trócsányi Lászlónak azért kellett a nyilvánosság elé állni, hogy mindenki megtudhassa, a miniszterelnök számára olyan fontos módosítás keret lesz, ami alkotmányos identitásunkat tartalmazza. Eközben Orbán Viktor megüzente, a sikeres alkotmánymódosítás érdekében kész egyeztetni a parlamenti pártok elnökeivel.

Vajúdtak a hegyek és eddig valóban csak egeret szültek. Ez juthatott eszébe annak, aki végighallgatta tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter és Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendkívüli tájékoztatóját. Miután Orbán Viktor kedden bejelentette, négy ponton módosítják az alaptörvényt és a változtatásokról a következő nap tárgyal a kormány, várható volt, hogy az ülés szünetében a normaszöveg előterjesztésével megbízott Trócsányi tájékoztatón ismerteti, milyen változtatásokat javasolnak az Országgyűlésnek. Az igazságügyi miniszter viszont azt közölte, a normaszöveg még alakul, csak hétfőre lesz végleges, ezért fel sem tudta olvasni. Annyi kiderült, hogy ez keret lesz, aminek szellemi, spirituális üzenetet kell tartalmaznia. A változtatás érinti a területet, a lakosságot, a népességet, az állami berendezkedést és az államformát.

Navracsics bukja állását?
Uniós biztosként nem szavazhatott volna az október 2-i népszavazáson Navracsics Tibor - állítja a Demokratikus Koalíció (DK), ezért Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság (EB) elnökéhez fordulnak, hogy indítson vizsgálatot a fideszes politikus ügyében. A szabályok szerint a "biztosoknak minden pártérdeken felül meg kell védeniük a Bizottság döntéseit, illetve nem tehetnek olyan megjegyzést, amely kétségbe vonja a Bizottság döntéseit". Navracsics szavazatával szembe ment az EB álláspontjával, ezért Junckernek kezdeményeznie kell a biztos felmentését - írta a DK hozzátéve, sosem fordult még elő az a szégyen, hogy egy hivatalban lévő uniós biztost hazazavarnak Brüsszelből. Eközben a 444 egyik olvasója azt is kiszúrta, hogy a kormány még mindig plakátol a nem szavazatokért. Ezzel kapcsolatban kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, amint válaszolnak közöljük. Ugyanakkor kiderült, egyetlen külföldi vezető sem gratulált eddig Orbán Viktornak az "elsöprő sikerű" referendumhoz. Havasi Bertalan sajtófőnök a 444 kérdésére annyit közölt: "népszavazás volt, így a gratuláció a magyar népnek jár a példátlan, 3,3 milliós új egységhez".

Eurokonform változtatás készül, a kormány ugyanis fontosnak tartja uniós tagságunkat - fogalmazott a miniszter, aki hosszan beszélt az uniós szerződés és a tagállami alkotmányok viszonyáról. Szerinte az uniós jognak nincs elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, erre a szerződés egy szóval sem utal, a nemzeti identitást és a területi integritást pedig tiszteletben tartja az unió. Német és francia alkotmánybírósági döntésekre hivatkozott, amelyek kimondták, hogy az uniós jognak meg kell hajolnia a tagállami alkotmányok előtt. Trócsányi mindezt azért tudta pontosan, mert a kvótareferendum következményeként készülő alkotmánymódosítás előkészítéséhez más tagállamok gyakorlatát is figyelembe vették.

A miniszter azt elismerte, a népszavazás nem írta elő a kormánynak, hogy módosítsa az alkotmányt, ez tehát nem jogi, hanem politikai következménye a referendumnak. Amikor az egyik tudósító emlékeztette őt, az uniós szerződés bizonyos esetekben lehetőséget ad az Európai Bizottságnak vagy más közösségi szervnek átmeneti rendelkezések meghozatalára, amik az alaptörvényt is felülírhatják, a miniszter kijelentette: a menekültek áthelyezése nem átmeneti intézkedés, hanem végleges, az átmeneti intézkedések eddig csupán hat hónapra szóltak. Hozzátette: Magyarország keresete a kvóták ellen ezt a kérdést is érinti.

Létrejött az új egység Magyarországért, a népszavazáson nemmel voksoló 3 millió 300 ezer ember fontosnak tartja, hogy kiálljanak érte, a gyermekeikért, a nemzet jövőjéért, ezért döntött a kormány az alaptörvény-módosítás mellett. Erről már Tuzson Bence beszélt a tájékoztatón.

Eközben Orbán Viktor a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjén keresztül megüzente, az alaptörvény sikeres módosítása érdekében kész egyeztetni minden parlamenti frakcióval rendelkező párt elnökével. Havasi Bertalan azt is közölte, a megbeszélések előkészítésével a kormányfő Gulyás Gergelyt, a Fidesz alelnökét, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökét bízta meg.

Előzőleg Vona Gábor arról beszélt, hogy az alkotmánymódosításhoz egyedül pártja tudja biztosítani a kétharmados támogatást a kormánypárti szavazatok mellett, ezért négyszemközti találkozót kért Orbántól. A Jobbik elnöke tudatta, részt akarnak venni az alkotmányozásban, és nem a javaslattevő személyét - ami ez esetben a Fidesz-kormány -, hanem az alkotmánymódosítás tartalmát vizsgálják. A pártelnök sajnálja, hogy a baloldali pártok nem vesznek részt a folyamatban, mivel "velünk együtt lehet megvédeni az országot".

MSZP: meneszteni kell Rogánt
A miniszterelnöknek nincs más választása, menesztenie kell Rogán Antal minisztert - közölte az MSZP elnökségi tagja. Bárány Balázs szerint nem csak arról van szó, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter helikopterrel megy egy celeb esküvőjére, luxuslimuzin szállítja a helikopterhez és onnan el, 110 ezer forintba kerülő elnöki lakosztályban tölti az estét családjával, hanem arról, hogy ezzel kapcsolatban hazudozik. Simán letagadja az egészet az a kormánytag, akinek az a feladata, hogy az embereket tájékoztassa - tette hozzá. Ajándékba volt a Louis Vuiton-táska? Ajándékba volt a napról napra nagyobb lakása? Ajándéknak számít-e az a sok állami milliárd, amit Rogán Antal szomszédja tesz zsebre? - sorolta kérdéseit Bárány, hozzátéve: közben az országban a gyermekek majdnem fele éhezik, az egészségügyi dolgozók nem tudnak megélni a bérükből, tömegével menekülnek el a fiatalok.

A miniszterelnököt arról biztosította, hogy az előző napok komoly vitái ellenére - ha nekik tetsző a normaszöveg - megszavazzák. Bár nekik is van bent tervezetük, nem csinálnak presztízskérdést abból, hogy kinek a javaslatát fogadja el a Ház, a lényeg, hogy a módosítás megfelelő legyen. Ez nem arról szól, hogy "a homokozóban kinek szebb a lapátja" - fogalmazott. "A kormánynak fél évébe és 15 milliárd forintjába került az a döntés, amiről már áprilisban volt jobbikos javaslat" - utalt korábbi alkotmánymódosítási javaslatukra Vona, aki visszautasította Kósa Lajos keddi kijelentéseit. A Fidesz-frakcióvezető ugyanis azt mondta, azért nem a Jobbik már korábban beadott javaslatát támogatják, mert az kivezetné az országot az EU-ból.

A legújabb jelszó, az "új egység" helyett Vona szerint új megosztottságról beszélhetünk, mivel az összes választópolgár, vagyis 8 millió ember "nem"-szavazatát sikerült 3,3 millióra letornásznia a Fidesznek. Vona szerint az otthon maradtak közül is sokan elutasítják a kvótákat, passzivitásuk csak Orbán személyének szólt. A kvótareferendummal "nem előrébb léptünk, hanem hátrébb", mivel - akármennyire is mást kommunikál a kormánypárt - egy vesztes miniszterelnöknek kell Brüsszelben tárgyalnia.

Zupkó Gábor az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezetője a Hír TV-ben bejelentette, a testület vizsgálni fogja, hogy az Orbán által bejelentett alkotmánymódosítás összhangban van-e az uniós joggal. Emlékeztetett, a kormányfő februárban biztosította az EB-t, hogy a népszavazás utáni bármilyen jogszabályváltozás illeszkedni fog ehhez. Zupkó reméli, hogy a bejelentés előtt az Igazságügyi Minisztériumban alaposan elemezték az európai szabályokat.

Közben Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter közölte: az Európai Bírósághoz fordulnak, ha Magyarország nem tartja be a dublini előírásokat, és nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiket a magyar hatóságok regisztráltak elsőként az Európai Unióban. Korábban Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország levelet küldött az Európai Bizottságnak, arra kérve az uniós intézményt, tegyen lépéseket az ügyben. Szijjártó Péter külügyminiszter kérdéssel reagált a véleményekre: hogyan léphettek elsőként Magyarországon az Európai Unió területére azok az illegális bevándorlók, akik közel-keleti országot adtak meg származási országként?

Elfogult volt a közmédia
Súlyosan elfogult volt a magyar közszolgálati média a népszavazási kampányban, de többi csatorna sem tett mindig eleget a pártatlan tájékoztatás követelményének, állapította meg egy nemzetközi elemző szervezet által koordinált kutatás - írta a hvg.hu. A berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű nemzetközi szervezet elindított egy Magyarországra vonatkozó projektet, amelynek az a célja, hogy számszerűsíthető mutatókkal írja le a politikai berendezkedés változását. A kutatás első fázisaként a kvótanépszavazáshoz kapcsolódóan, a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen egy kéthetes médiamonitoring kutatást végeztek, melynek keretében az öt fő televíziós csatorna esti híradóiban a referendummal kapcsolatos ügyek megjelenését nézték. A kutatás az M1, a TV2, az RTL Klub, az ATV és a Hír TV híradóit vizsgálta a szeptember 8. és 22. közötti időszakban. A német elemzők megállapították, a kiegyensúlyozott, pontos és tárgyilagos hírszolgáltatás jogszabályi követelménye ellenére súlyos elfogultságról tett tanúbizonyságot az M1 közszolgálati adó esti főműsoridős híradója a kampányában. A menekültkérdést és a népszavazást érintő műsoridő 95 százaléka támogatta a kormány álláspontját. Nem műsoridő alapon számolva, a vonatkozó hírelemek 91 százaléka festett negatív képet a menedékkérőkről. Az M1 biztosította a legnagyobb műsoridőt a téma számára és kezelte azt leginkább kiemelt módon. Az M1 híradója az esetek 86 százalékában választotta kezdőhírnek a menekültválság vagy a népszavazás ügyét, átlagban a köztévés híradók műsoridejének 42 százalékát tették ki ilyen jellegű hírek, ami a többi vizsgált csatorna értékének kettő-nyolcszorosa. Az M1 mellett szintén jelentősen elfogult volt a kormány felé a TV2, ami az év elején került miniszterelnökhöz közel álló Andy Vajna érdekeltségi körébe. Michael Meyer-Resende, a DRI ügyvezető igazgatója úgy összegezte a tapasztaltakat, hogy "a jelentőség és az elképesztő mennyiségű műsoridő, amit az M1 közszolgálati televízió a kérdésnek szánt, továbbá az elfogult hangnem és a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya, a kormánypárt kampányának az eszközeként állítja elénk a közszolgálati tv-t. Az elmúlt hat évben Orbán Viktor szisztematikusan leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon. Ennek az eredményét láthatjuk ismét".


Nem érdekli az NVB-t Kocsis beismerése

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt a beadványt, amelyben a közszolgák kampánycélra való dolgoztatását kifogásolták. A Patyi András vezette testület elutasította azt a beadványt is, amelyben sérelmezték, ahogy Kocsis Máté az ATV műsorában megpróbálta megvédeni a közszolgák bevetését a kvótakampányban.

Az elnök elmondta, nem elég állítani, de csatolni kell a bizonyítékokat is, szerinte ez nem, illetve csak késve történt meg. Litresits András, MSZP-s delegált szerint a Fidesz-alelnök a tévéműsorban lényegében beismerte, hogy közszolgákat használtak agitálásra, ezért ezt komolyan kell venni. Sárhegyi Zoltán, a fideszes tag kijelentette: azt tudja, hogy Kocsis miről beszélt, de nincs bizonyíték, hogy ez tényleg így is történt. A bizottság tegnapi ülése megállapította azt is, hogy sértetlenek a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) várhatóan csütörtök délelőtt kezdi meg az urnák felbontását.