Orbán utasítására támadták a „Soros-bérenc” civileket

Publikálás dátuma
2016.10.07. 07:01

Joggal hihette eddig eddig a közvélemény, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) két évvel ezelőtti támadását a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben Lázár János kancelláriaminiszter, az ügyben legtöbbet nyilatkozó politikus kezdeményezte. Azonban a jogvédő szervezet két év pereskedés után végre elérte, hogy a Miniszterelnökség elárulja: ki volt a „soron kívüli kormányzati ellenőrzés” valódi kezdeményezője. Maga a miniszterelnök adta ki az utasítást.

A magyar állam azért tart fenn ellenőrző szerveket, hogy ellenőrizzék a közpénzek törvényes felhasználását és a szervezetek jogszerű működését. Természetesen a jövőben is ezt fogjuk tenni – válaszolta a Népszavának Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjétől azt kérdeztük, miért döntött úgy Orbán Viktor 2014-ben, hogy soron kívüli kormányzati ellenőrzést rendel el a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ugyanis két év pereskedés után végre elérte, hogy a Miniszterelnökség elárulja, ki volt annak a "soron kívüli kormányzati ellenőrzésnek" a megrendelője, ami 2014-ben zajlott a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A jogvédő szervezet már akkor beperelte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI), hogy megtudják, ki adta ki az utasítást a vegzálásra. A bíróság 2015 februárjában úgy döntött, hogy ki kell adnia a kormányzati ellenőrzési szervnek az információt, de másfél évnek kellett eltelnie, mire ez megtörtént. A TASZ tegnap hozta nyilvánosságra a birtokukba került levelet, ebből látni, hogy személyesen Orbán Viktor rendelte meg az intézkedéseket.

„Az, hogy kiderült, maga a miniszterelnök hozta meg a döntést a civil szervezetek vegzálásáról, csak megerősíti, hogy politikai támadást intéztek a civilek ellen. A támadások azonban még mindig nem értek véget. A csaknem két éven át tartó eredménytelen hatósági vizsgálatok után, napjainkban továbbra is hallani javaslatokat a civilek nemzetbiztonsági vizsgálatának szükségességéről. Ezért éreztük kötelességünknek, hogy nyilvánosságra hozzuk a két évvel ezelőtti vizsgálat kezdeményezőjének kilétét. A nyilvánosságnak joga van tisztán látni ebben a helyzetben” – fogalmazott a TASZ.

A Kehiről szóló kormányrendelet egyébként kimondja, hogy soron kívüli ellenőrzést kormánydöntés, miniszteri vagy miniszterelnöki utasítás rendelhet el. Megkérdeztük Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját mennyire szokványos, hogy Orbán maga utasít. A jogász szerint ez teljesen megfelel a szakmai szabályoknak, azonban nagy jelentősége nincs. Ugyanis a miniszterelnök utasítja a minisztereket is, tehát tulajdonképpen mindegy, hogy Orbán maga, vagy esetleg Lázár János írjon alá egy ilyen dokumentumot. Ebben a kormányban semmi sem történik Orbán Viktor akarata nélkül - fogalmazott Ligeti, hozzátéve: érdekes lenne megtudni, hogy az utóbbi egy-két évben ezen kívül milyen soron kívüli vizsgálatok indultak miniszterelnöki utasításra.

A TASZ ugyanakkor jól látja, valóban nem értek véget a támadások. Legutóbb a Fidesz alelnöke a kormányzati hirdetésekkel kitömött Pesti Srácoknak beszélt arról, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordult, „összegyűjtve a Soros-hálózattal együttműködő szervezetek nevét”, világítsák át ezeket. Németh Szilárd azt mondta eddig 22 olyan szervezetről tud a DC Leaks alapján, amelyek szerinte beálltak „működtetett kampánygépezetbe”.

Az egykori rezsibiztos szerint ez több lesz, mint a Norvég Alapok körüli műbalhé, mert szerinte ezek a szervezetek nyíltan megsértik az európai és a magyar törvényeket. Azt mondta „cinkelt kártyákkal, fekete pénzekkel”, jogszerűtlenül vesznek részt a politikában. „Hangsúlyozom, nem Soros karitatív tevékenysége érdekel, hanem a törvénytelen tettei” - tette hozzá. Nem tudni, hogy a Németh által kiagyalt átvilágítás érinti-e azokat a kormánytagokat, akik a Soros György által támogatott szervezeteknél dolgoztak, mint Lázár János vagy a CEU-n tanultak, mint Kovács Zoltán. Sajnos az interjúból az sem derült ki, milyen törvénytelenségekre gondolt a fideszes politikus, mert a következő kommunistázó kérdésre kellett válaszolnia.

Nagy semmi
Nagy offenzívát indított a kormány két éve a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen, hogy a szervezettől származó források szétosztását állami kontroll alá vonhassa. Az akció 2013 augusztusában kezdődött egy cikkel és egy álcivilezős nyilatkozattal, hivatalosan azonban a 2014-es választások után két nappal indult, amikor Lázár János levelet írt a norvég kormánynak. Annak ellenére, hogy a vizsgálatok közben kommunikációs szinten komoly fenyegetések és gyanúsítások hangzottak el – jogosulatlan pénzügyi tevékenység, hűtlen kezelés, költségvetési csalás, okirat hamisítás, vagy a civil vezetők vagyonosodási vizsgálata és adószámok felfüggesztése – az eljárások rendre eredmény nélkül zárultak.



Szerző

Érinthetetlen botrányhősök

Publikálás dátuma
2016.10.07. 07:00
Jogos az öröm: Orbán Viktor megbízható emberének tartja Rogán Antalt, így a miniszter lényegében azt csinál, amit akar FOTÓ: TÓT
Sokan gondolják, hogy egy normálisan működő országban már rég menesztették volna Rogán Antalt botrányai miatt. A miniszter azonban a helyén van, s vígan helikopterezget. Habony Árpád ügyei sem tántorították el külföldi megbízóit, a kormányfő tanácsadója egy horvát és egy francia kampányban is dolgozik. Matolcsy Györgyöt most korrupcióval vádolta meg a Párbeszéd a lakásügye miatt.

Szinte nem telik el olyan hét, hogy ne lenne valami botrányos ügy Rogán Antal körül. Ennek ellenére miniszter igen biztos lábakon áll, nem engedik el a kezét. A Rogán-család helikopteres útjáról most az derült ki, hogy a nagyvonalú barter-ellentételezés mellett - Rogán Cecília marketingcége Facebook-reklámokkal fizetett a repülésért - egy kedves ismerős segítségét is igénybe vették, hogy ne szálljanak el túlságosan a celebesküvőre tett kirándulásuk költségei. A Népszabadság a Rogán irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodát faggatta a vasárnapi utazásról. Azt akarták tudni, ki rendelte, ki fizette a fotójukon látható német rendszámú luxus-Mercedest, amely felvette a családot, miután Budaörsön leszálltak az óránként negyedmillió forintba kerülő helikopterrel. A kabinetiroda szerint "egy kedves ismerősük" ment ki elébük. Az "ismerős" prémiumautók és sofőrök kikölcsönzésével foglalkozó Valton-Master Car Kft. flottájába tartozó, napi 80 ezer forintért bérelhető német rendszámos S 500 L típusú Mercedest vezette.

A cég több szálon kötődik a kormány által gyakran foglalkoztatott Valton Secutrity Kft.-hez, amelytől például a Rogán-minisztérium programszervező főosztálya szeptemberben is rendelt szolgáltatást, nettó 304 800 forintért. A Szabolcs megyei Mándokon tartott esküvőn a biztonsági szolgálat autóját küldték Rogánék elé, az vezette fel őket, mert állítólag a navigáció nem találta a pontos címet - legalábbis a miniszter ezt mondta. A Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel kapcsolatban azt írta a Népszabadságnak, nem tartozik rájuk, hogy a vendéglátók kik küldtek a miniszter és családja elé.

Másnak is meggyűlt a baja a helikopterekkel: Habony Árpád és barátnője tavaly egy csaknem egymillió forintba kerülő légi városnézésen vett részt Hongkongban. A luxusprogram nyomai véletlenül maradtak fenn a neten, a túrát szervező cég honlapját rosszul állították be, így minden tranzakciójuk nyilvánosan elérhető maradt, és a Google-ban Habony Árpádra keresve meg lehetett találni a foglalást. A titokzatos miniszterelnöki tanácsadó nevére szóló tranzakcióhoz tartozó emailcím és telefonszám gazdája egy bizonyos Jonathan Chan hongkongi bankár, aki a VAL Consulting nevű cég egyik igazgatója, és akinek neve szerepel a magyar letelepedési kötvényeket forgalmazó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egy hivatalos dokumentumán. Ezen kívül Rogán, a kötvénybiznisz egyik fő kormányzati támogatója korábban őt nevezte meg a Kajmán-szigetekre bejegyzett vállalkozás egyik tulajdonosaként.Rogánék egyébként a hétvégét Mándokon, a Forgách-kastély elnöki lakosztályában töltötték. Az impozáns hotel weboldala szerint 110 ezer forintba kerül éjszakánként a Rogánék által is kibérelt elnöki lakosztály. Megírtuk, amikor a Népszabadság a helikopterezésről kérdezte a minisztert csupán annyit felelt, minden bizonnyal összetévesztették valakivel, ilyen nem történt, sőt perrel fenyegette azokat, akik közlik az információt. A lap ezután elküldte a miniszternek a bizonyító erejű fényképeket is, ám erre Rogán már nem reagált. Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd pártalelnök is azt mondta: nem érdekli mások magánútja. Rogánnak ez a sokadik tisztázatlan ügye: a Pasa parki, maguktól növekvő lakásoktól, az elítélt Portik Tamással való kapcsolatáig, a belvárosi ingatlanügyekig.

Jogos az öröm: Orbán Viktor megbízható emberének tartja Rogán Antalt, így a miniszter lényegében azt csinál, amit akar FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Jogos az öröm: Orbán Viktor megbízható emberének tartja Rogán Antalt, így a miniszter lényegében azt csinál, amit akar FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Úgy fest, Habony újabb kihívások elé néz, a Figyelő szerint ugyanis Franciaországban és Horvátországban is beveti magát a miniszter láthatatlan tanácsadója. Habony az amerikai Arthur J. Finkelstein tulajdonában lévő és a Lánczi Tamás által vezetett londoni Danube Business Consulting Ltd. színeiben ad tanácsokat. A franciáknál Nicolas Sarkozy kampányában dolgozik, míg a horvátoknál a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnevezésű jobboldali-keresztény formáció szekerét tolja – írták több, egymástól független forrásra hivatkozva. Környezete szerint Habony büszke a francia megbízásra. Hozzáteszik, hogy Sarkozy egyre inkább hallatja orbáni hangját, például az integrációs kísérlet kudarcáról és a teljes asszimilációról beszél. Ezzel párhuzamosan Sarkozy üzenetei egyre nagyobb számban csapódnak vissza a hazai állami médiába. Állítólag Orbán Viktor személyes engedélye is kellett a francia megbízás elfogadásához. A Figyelő megkereste a Danube Business Consulting Ltd.-t az ügyben, tőlük nem kaptak választ, de Sarkozy kommunikációs tanácsadója válaszolt, aki azt mondta, hogy nem is hallották eddig a Habony nevet - ugyanakkor az együttműködés tényét több forrásuk is megerősítette. A bútorrestaurátorként végzett titokzatos Habony ibizai kiruccanása sem zavarja a hazai és a külföldi megrendelőket. Munkáját az sem akadályozza, hogy 2011-ben elítélték egy idős házaspár bántalmazásáért. A Figyelő is felidézi, Habony agyszüleménye a rezsicsökkentés és a migránsozás, míg kudarcként írják a számlájára a Rosszabbul élünk, mint négy éve kampányt.

Matolcsy Györgynek is rendre elnézik botrányait. Legutóbb például kiderült, hogy a jegybankelnök az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatójának, egyben a Magyar Bankszövetség elnökének a budai Várnál található Országház utcai lakását használja. Sem Matolcsy, sem Patai Mihály nem kommentálta a Népszabadság értesüléseit, de nem is cáfolták a hírt. Nem tudni, mióta veszi igénybe a lakást a jegybankelnök, és arról sem tudni, fizet-e érte. Patainak két lakása is van az Anjou-házként is ismert társasházban, az egyik 121, a másik 173 négyzetméteres. A kapcsolat nem új keletű, a Patai vezette UniCredit havi bruttó 400 ezer forint díjat fizetett Matolcsynak, aki tanácsadóként segítette a bankot, amikor a Fidesz ellenzékben volt. Varju László szerint amennyiben a hír igaz, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nem képes pártatlanul felügyelni a magyarországi pénzintézeteket. "Ha Orbán Viktor nem mondatja le Matolcsy Györgyöt, akkor a DK a jegybankokat felügyelő Európai Központi Bankhoz fordul" - mondta a párt alelnöke. A politikus szerint a mostani ügy akkor is problémás, ha Matolcsy teljes árú bérleti díjat fizet a lakásért, mert az MNB elnöke nem állhat ilyen kapcsolatban az egyik legnagyobb bank, egyben a Magyar Bankszövetség elnökével. A Párbeszéd felszólította Matolcsyt, mutassa be a bérleti szerződését ezzel bizonyítsa, hogy az ügyben sem korrupció, sem pedig adócsalás nem történt. "Havonta legalább 1 millió forint egy ilyen, várbeli ingatlan bérleti díja, ezért Patai Mihály tulajdonosnak is bizonyítania kell, hogy rendszeresen fizetett eddig adót a befolyt összeg után" - hangsúlyozta Barabás Richárd, a párt elnökségi tagja. Ha sem a Bankszövetség elnöke, sem a jegybankelnök nem tudja bizonyítani, hogy minden legális a bérlés körül, akkor a Párbeszéd bejelentést tesz a NAV felé, és egyúttal feljelentést is tesz vesztegetés gyanúja miatt. Az ugyanis Barabás szerint korrupció, ha egy hivatalos személyt úgy kenyereznek le, hogy áron alul vagy ingyen kap meg luxuslakást használatra.

Elhagyjuk Farkas nyomát
Önmagáért beszél, ahogyan hétfőn a miniszterelnök romaügyi megbízottja ismét megfutamodott a Népszava tudósítója elől. Farkas Flóriánt a parlament folyosóján szólítottuk meg, ám felénk sem nézett. Utána szóltunk, elmondtuk, hogy Lázár János megígérte, összehoz vele, amire annyit kérdezett: "tényleg?", majd beviharzott az ülésterembe.
Farkas, akinek kezét hivatalosan máig nem engedte el Orbán Viktor, július óta folyamatosan lemondja nyilvános szerepléseit, és a sajtó számára is elérhetetlen. Pedig a kormányfő kedvenc roma politikusától meg akartuk végre tudni, mi van azzal az 1, 6 milliárd forinttal, amit Farkas elnöksége alatt tüntetett el a roma önkormányzat a botrányos Híd a munka világába programon keresztül. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavasz óta követeli vissza a lehívott támogatás, a gyanú szerint azonban az Országos Roma Önkormányzat, amelynek korábban Farkas volt az elnöke, ehelyett saját képviselőinek osztja szét vagyonát. A Híd a munka világába program költéseiről egyébként Farkasnak még a nyáron kellett számot adnia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkatársai előtt. A miniszterelnöki megbízottat arról is kérdeznénk, miért engedik meg, hogy a botrány közepette háborítatlanul költheti az uniós pénzeket a nevéhez köthető Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány, ám úgy döntöttünk, nem üldözzük tovább Farkast, akinek a nyaka körül állítólag már szorul a hurok. Méltatlan, hogy a valóságban futni kell utána, ha meglátjuk. Abban bízunk, hogy tetteivel csak el kell majd számolnia a nyomozó hatóságnak, azután a bíróság előtt, amiről a Népszava tényszerűen, de talán nem indok nélküli örömmel beszámol majd. - F.Á.

Vállalták a felelősséget

- 2012 februárjának közepén mondott le hivataláról Christian Wulff, Németország szövetségi elnöke. Azzal az indokkal távozott, hogy „nem élvezi többé a német társadalom bizalmát”. Wulff egy barátja és üzlettársa, David Groenewold filmproducer miatt került bajba. A gyanú szerint 2007-ben, amikor Wulff még Alsó-Szászország miniszterelnöke volt, Groenewold fizette a kormányfő és felesége nyaralását egy ötcsillagos szállodában az észak-németországi Sylt szigetén. Ez tiltott adománynak, sőt vesztegetésnek is minősülhet, hiszen nem sokkal korábban a tartományi kormány négymillió euró értékben kezességet vállalt Groenewold egyik érdekeltségéért. Később döntés született arról, hogy elnöki nyugdíjban részesült. 2013-ban eljárás indult ellene, 2014 februárjában felmentették.

- 2014 októberében mondott le a japán gazdasági-, ipari-, és kereskedelmi miniszter. Obucsi Jukót azzal gyanúsították, hogy személyes kiadásait fedezte a politikusi tevékenységére szánt pénzekből. 2007 és 2012 között több mint 20 millió forintnak megfelelő összeget költött olyasmire, aminek semmi köze nem volt politikusi munkájához. Sajtóhírek szerint egyebek között szépségápolási cikkeket vásárolt nagy üzletekben.

- Peter Mandelsonnak, Tony Blair akkori kereskedelmi miniszterének 1998-ban azért kellett lemondania, mert kiderült, a Notting Hillen úgy vett luxuslakást, hogy 373 ezer fontnyi kamatmentes kölcsönt kapott egy milliomos kollégájától, s adóbevallásában ezt elfelejtette megemlíteni.

- David Blunkett brit belügyminiszter 2004-ben azért nyújtotta be lemondását, mert kiderült, közbenjárt a volt barátnője alkalmazásában álló, Fülöp-szigeteki nevelőnő vízumának gyorsított megadásáért.

- Anthony Weiner amerikai demokrata párti képviselő 2011-ben lemondott mandátumáról, miután kiderült, hogy szeméremsértő fotókat küldözgetett magáról mobiltelefonon több nőnek. A volt képviselő felesége, Huma Abedin, Hillary Clinton közeli tanácsadója nemrégiben beadta a válást, mert férje újrakezdte a szexuális tartalmú sms-ek, fotók küldését.

- David Petraeus nyugalmazott tábornok, a CIA igazgatója 2012-ben, másfél évvel kinevezése után lemondásra kényszerült, mivel kiderült, államtitkokat képező dokumentumokat osztott meg életrajzírójával, Paula Broadwell írónővel, akivel házasságon kívüli kapcsolatot tartott fenn. Petraust két év felfüggesztett börtönre és 100 ezer dollár pénzbírságra ítélték.

- Spanyolországban az idén áprilisban mondott le José Manuel Soria, a néppárti Rajoy-kormány ipari és energiaügyi minisztere, miután a Panama-papírok leleplezték, hogy bahamai offshore cégben volt érdekeltsége. A miniszter tagadta a vádat, de benyújtotta lemondását.

- Az idén augusztus 25-én mondott le posztjáról az egyiptomi ellátási miniszter, Háled Hanafy. Azzal vádolták meg, hogy 2014-es kinevezése óta egy ötcsillagos szállodában lakott kormányköltségen, Kairó központjában, több mint 7 millió egyiptomi font szállodaszámlát halmozott fel. A miniszter egy búzavásárlási korrupciós ügyben is érintett volt. Elődjét, Szalal Helal mezőgazdasági minisztert 2015-ben tíz év börtönre ítélték korrupció miatt. - E.É.

Orbán és a lélektan
Akiknek van némi fogalma arról, hogy bizonyos kérdésekben milyen srófra jár a miniszterelnök agya azok tudják, Orbán Viktor senkit nem akkor meneszt, amikor logikus lenne. Feltéve, hogy az illetőt nem ítélik el. Ám, mert fideszes politikusokkal ez a lehető legritkábban fordul elő, így azok, akikre a kormányfő tesz, védett embernek számítanak. Igaz ez a közvetlen munkatársaira, tanácsadóira. Aki nagyot hibázik és ezzel több, mint kellemetlen helyzetbe hozza Orbánt, az kegyvesztetté válik, ennek ellenére azonnal nem hullik ki a hatalomból. Csak később kell távoznia, amikor az már senkit sem érdekel. Gondoljon bárki bármit, a miniszterelnök nem a bukott politikust, közszereplőt, legközvetlenebb bizalmast védi ezzel, hanem saját magát, a tekintélyét. Rendre azt akarja üzenni: ő tévedhetetlen. - F. Á.



Szerző

Itt van a népszavazás végleges eredménye

Befejezte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a vasárnapi népszavazáshoz érkezett levélszavazatok összeszámlálását csütörtök késő este, így megvan az előzetes végleges eredmény - mondta Pálffy Ilona, az NVI elnöke. Eszerint az összes választópolgár 41,31 százaléka szavazott érvényesen: 56 ezren "igen"-nel, 3 millió 361 ezren "nem"-mel. A 1990 óta csak egy népszavazáson szavaztak egy kérdésre egyféleképpen többen, mint október 2-án a "nem"-re.

Pálffy Ilona tájékoztatása szerint a 130 356 érvényes levélszavazat 99,23 százaléka volt "nem", és 0,77 százaléka "igen" voks. Elmondta: a határon túl élő, állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároktól 154 ezer levélszavazat érkezett az NVI-hez, ebből lett 130 ezer érvényes. Ez jobb arány, mint legutóbb, 2014-ben ugyanis a 158 ezerből 128 ezer volt érvényes. 

Az NVI-ben pénteken kézzel is megszámolják a levélszavazatokat, ezután tudják a végleges adatokat - tervei szerint kedden - benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnak, amely kiállítja az eredményről a jegyzőkönyvet, a jogorvoslati határidők lejárta után pedig megállapítja az országos népszavazás végeredményét - tájékoztatott az NVI elnöke. 

A Magyarországon és a külképviseleteken a szavazókörökben leadott, valamint a levélben beérkezetett szavazatokat összesítése szerint a szavazáson 3 642 671-en vettek részt. 3 417 572-en, az összes választópolgár 41,31 százaléka szavazott érvényesen, 56 157-en "igen"-nel, 3 361 415-en "nem"-mel. 

A valasztas.hu-n található adatok szerint 1990 óta, a kvótareferendum előtt négy országos népszavazást tartottak, amelyen összesen hét kérdést tettek föl: a NATO- és az EU-csatlakozásról, az egészségügyi intézmények állami tulajdonban tartásáról, a kedvezményes honosításról, a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról. Ezek közül 
egyetlen esetben szavaztak egy kérdésre egyféleképpen többen, mint október 2-án a "nem"-ekre: a 2008-as népszavazás első kérdésére, a kórházi napidíj elutasítására 3 385 981 "igen" szavazat érkezett.

Szerző