Előfizetés

Vissza a Népszabadságot! - Zárva maradt a Bécsi úti kapu (Fotók)

Publikálás dátuma
2016.10.09. 16:09
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A Népszabadság szerkesztősége megpróbálta felvenni a munkát a lap Bécsi út 122-124. alatti székházánál, ahogy azt minden vasárnap tette, de a Mediaworks vezetőségével folytatott tárgyalások eredménytelenek voltak, így a lap nem jelenik meg hétfőn sem print, sem online változatban. Ennek ellenére az újságírók nem adták fel, délután 2 óta gyülekeztek a székház előtt több mint száz civil társaságában. Az egyeztetéseket folytatják a Népszabadság eladásáról. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: SZALMÁS PÉTER

Ajánlatot tett a Mediaworks

Külföldi sajtó a Népszabadságról
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung Elhallgattatva című írásban a szerző, Stephan Löwenstein azt írja, hogy a Népszabadság "nagyon hirtelen" történt bezárásával "az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el", és sok minden utal egy "puccsra". 
A Financial Times szerint akkor történt a lap felfüggesztése, amikor már folyik "a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével". 
A BBC szerint a Népszabadság bezárása is mutatja, hogy Orbán Viktor a magyarországi sajtószabadság eltiprására törekszik, és teljes ellenőrzést akar a média felett.

A Népszabadság újságírói vezetése szombaton délután tárgyalt a kiadó (tulajdonos) képviselőivel, amely tárgyaláson azt az ajánlatot kapták, hogy amennyiben összeállítanak egy nullszaldós üzleti tervet, akkor hajlandóak tárgyalásokat folytatni a közös jövőről.

Úgy tudjuk, az ajánlatot komolytalannak minősítette a szerkesztőség. Murányi úgy fogalmazott, két nap alatt kellene lerakniuk az említett üzleti tervet, ami szerinte lehetetlen.

Az intenzív egyeztetések vasárnap folyatódtak a Központi Üzemi Tanács és a szakszervezet bevonásával. Két órakor a Népszabadság szerkesztősége megpróbálta felvenni a munkát a Bécsi út 122-124. alatt. A Facebookon azt üzenték, hogy aki akar, tartson velük.

A szerkesztőség előtt nagy tömeg alakult ki vasárnap délután, a Népszabadság akciójához több mint százan csatlakoztak, erről az újságírók képeket is megosztottak közösségi oldalukon:

Az újságíróknak nem sikerült bejutniuk az épületbe, Murányi András azonban igen. Az atv.hu helyszíni tudósítója fél háromkor jelentette, hogy a főszerkesztő az épületben tárgyalt a kiadóval arról, hogy megjelenhet-e a Népszabadság hétfőn. A szerkesztőség Facebook-oldalán jelentette, hogy a tárgyalások sikertelenek voltak, így nem jelenik meg a lap hétfőn, de nem adják fel, azon gondolkodnak, hogy mi legyen a következő lépés.

Murányi András, a lap főszerkesztője az egyeztetést követően az épület előtt várakozó néhány száz szimpatizánsnak és újságíróknak azt mondta: a szerkesztőség alapvetése a tárgyaláson az volt, hogy jelenjen meg a napilap hétfőn, illetve oldják fel az online felület korlátozását. Ennek érdekében felajánlást is tettek, amelynek részleteit nem ismertette. A tulajdonos egyetértett a szerkesztőség által felvázolt iránnyal, de azt szeretné megállapodásba, jogi keretek közé foglalni és addig nem szeretné működtetni a lapot - tette hozzá. "Én ezt úgy értelmeztem, hogy nem pénzügyi döntés született, hanem valami másfajta" - fogalmazott Murányi András.

Elmondta: egyedül arról tudnak tárgyalni a menedzsmenttel és a tulajdonossal, hogy biztosítsák a Népszabadság eladását. Hozzátette: ezzel a tulajdonos egyetértett, többek között abba a szándéknyilatkozatba is belefoglalják ezt, amelyet kötni terveznek. Elmondta: a dokumentum a szerkesztőség alapvetéseit tartalmazná, illetve mindazon információkat, adatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Népszabadság értékesítése sikerüljön. Ez szerinte a következő napokban megszülethet.

 

A délutáni órákban a szerkesztőség üzemi tanácsát, valamint a Sajtószakszervezet helyi alapszervezetét is egyeztetésre hívta a munkáltató, ám az egyeztetés elmaradt, mert az érdekképviselők jogászát arra hivatkozva nem engedték be az épületbe, hogy a munkáltatói oldalnak nincs jelen a jogásza. Danó Anna, a Népszabadság üzemi tanácsának elnöke elmondta: hétfőre kaptak újabb időpontot egyeztetésre, amelyen arról tárgyalnak majd, hogy mi vár a szerkesztőségre. 

Ahogy lapunk is többször beszámolt róla, a Mediaworks kiadó október 8-án bejelentette, hogy felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy "valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni".

MTI Fotó: Balogh Zoltán

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Bár gazdasági okokra hivatkoztak, sokan a Fideszt és magát Orbán Viktor sejtették a felfüggesztés mögött, ezért szombat estére az MSZP és a civilek is tüntetést szerveztek a lap megmentéséért és a sajtószabadságért. A Kossuth téri tüntetésen több ezer ember gyűlt össze, megtöltve az egész teret a Parlament előtt, ahol többször is a "Népszabadság", "Demokráciát", "Disznóság", "Nem hagyjuk", "Orbán, takarodj", illetve "Szabad ország, szabad média" rigmusokat skandálták.

Az Eötvös Károly Intézet a Népszabadság megszüntetéséről
"Ha a Népszabadság kiadója 1989-ben vagy 90-ben jelentette volna be – tekintettel az 56 utáni megtorlás idején létrejött napilap vállalhatatlan múltjára – az újság megszüntetését, aligha siratta volna sok demokrata. Kegyetlen irónia, hogy a Népszabadság sorsát nem a demokratikus rendszerváltás pecsételte meg, hanem a kiteljesedő orbáni autokrácia. Nem most ölték meg a szabad sajtót, de most hallgattatták el legjelentősebb nyomtatott közlönyét. Ez ismételten láthatóvá tette a pusztítást. A Szabad sajtó utcát, mert a névadó fogalom az élő magyar nyelvben jelentés nélküli kifejezés lett, sürgősen át kellene nevezni Sajt utcára, annak ugyanis egyelőre van értelme" - írta közleményében az intézet.

Az MSZP is szervezett demonstrációt a Mediaworks Futó utcai székháza elé fél 6-ra, ahol egy táblát is felállítottak, amelyen az állt: "Itt végezték ki a sajtószabadságot 2016. október 8-án. Ezután a demonstrálók csatlakoztak a Kossuth téri tüntetéshez,köztük Molnár Gyula, Horváth Csaba, Kunhalmi Ágnes, de a tömegben feltűnt Karácsony Gergely PM-es polgármester, Juhász Péter, az Együtt, valamint Molnár Csaba, a DK politikusa.

A Népszabadsággal az ellenzéki pártok, a Párbeszéd Magyarországért, a Magyar Liberális Párt, az LMP, a DK és a Jobbik is szolidaritást vállalt, valamint több politikus is felszólalt a sajtószabadságért, többek között Gyurcsány FerencMedgyessy Péter volt miniszterelnökök, valamint Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője is.

A Népszava is szolidaritást vállal a Népszabadsággal, ezért petíciót indítottunk  a laptársunkat ért brutális támadás miatt. A jobboldali kormány évek óta törekszik a magyar demokratikus baloldali sajtó ellehetetlenítésére. A Népszabadság bezárása egy olyan határ, amelyen nem szabad átlépni. Ezt a nemzeti értéket nem szabad veszni hagyni, a sajtószabadságot együtt kell megvédenünk. Valamennyiünk felelőssége, hogy megállítsuk ezt a folyamatot. Ha elegen leszünk és elég állhatatosak, képesek lehetünk megálljt parancsolni ennek a gyalázatnak. Ezért indítjuk most el ezt az akciót. Ha egyetértesz, írd alá a petíciót itt: VISSZA A NÉPSZABADSÁGOT, VISSZA A SAJTÓSZABADSÁGOT!

Friss Róbert, a Népszabadság volt munkatársának publicisztikáját ide kattintva olvashatja el!

Feloszlatta magát egy párt a Népszabadság bezárása után

A 4K! kongresszusa úgy döntött, hogy befejezik a pártpolitizálást, nem indulnak a következő országgyűlési választáson sem, és ezt javasolták a többi ellenzéki pártnak is. A Negyedik Köztársaság Párt azután döntött a feloszlatás mellett, hogy szombaton felfüggesztették a Népszabadság kiadását, sokak szerint ezzel súlyosan megsértve a sajtószabadságot.

A párt közleményében jelezte, hogy a mozgalmi tevékenységüket továbbra is folytatják. "Ott szeretnénk jelen lenni, ahol valóban lehet harcolni a NER ellen!" - írták.

"Nincs értelme tovább statisztálni ahhoz az áldemokráciához, amit Orbán Viktor kialakított Magyarországon. Hasonlóan Oroszországhoz és Törökországhoz, hazánkban olyan autoriter rendszer működik, amely a demokratikus intézményeket díszletként a helyükön hagyta, miközben felszámolta a valódi demokratikus versenyt és a különböző hatalmi ágak függetlenségét.

Ebben a rendszerben egy olyan ellenzéki párt, amely elfogadja az egyoldalú játékszabályokat, csak a rendszert támogatja. Nem látjuk, hogy a NER-ben pártként valóban lehetne küzdeni a köztársasági célokért, és nem csak a rendszert legitimálni.

Egy valódi demokráciában egy parlamenten kívüli párt célja az lenne, hogy bejusson az országgyűlésbe. Azonban ha számot vetünk a helyzettel, azt látjuk, hogy a NER országgyűlésébe nem is szeretnénk bekerülni, nincs semmilyen különösebb értelme ott lenni, a fontos társadalmi célokért nem lehet a parlamentben hatékonyan küzdeni. Így viszont nincs értelme indulni a választáson" - írták, majd úgy folytatták: "csak papíron létező pártból van bőven elég az országban. Mi nem szeretnénk csatlakozni hozzájuk, ezért megszüntetjük a Negyedik Köztársaság Pártot. Nem egy vidám döntés ez, de ebben a helyzetben ezt látjuk korrekt lépésnek.

Mindabban, amit a 4K! képviselt, továbbra is hiszünk. Nem azért oszlatjuk fel a pártot, mert már nem tartjuk igaznak a köztársasági eszméket, hanem éppen mert igaznak tartjuk őket. Tovább statisztálni ehhez a rendszerhez éppen az eszméink megtagadását jelentené. Ezért azt javasoljuk a többi ellenzéki pártnak is, hogy hagyják abba Orbán rendszerének legitimálását, és ne játsszák tovább a parlamentben a díszellenzék szerepét - fogalmaztak a közleményben.

Fideszes oligarchák érdekeit sejti a háttérben az LMP

A kormány csak saját oligarchái érdekeit tartja szem előtt, "és néha kér tőlük egy-egy szívességet" - jelentette ki Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján a 3-as metró buszos pótlásról és az olimpiai pályázatról szólva.

Szerinte    ezek, valamint áttételesen a Népszabadság "bezárása" is azt mutatja, hogy a demokrácia és a nyilvánosság felszámolása zajlik ma Magyarországon. Csárdi Antal úgy értékelte, pontosan látható, hogy az ország nem készült fel az olimpiarendezésre, ugyanakkor az előkészületekkel megbízott cég "nem szívesen számol el az elköltött forintokkal", a mestertervbe pedig nem kerültek kiadási számadatok, így minden arra mutat, hogy a történet már most arról szól, ki fog vele sok pénzt keresni. Szerinte a nyertesek a Fidesz mögötti gazdasági érdekcsoportok lesznek.

Hozzátette: azzal, hogy nem buszokat, hanem szolgáltatást vásárolna a főváros a 3-as metró pótlására a vonal felújításának idejére, mintegy húszmilliárd forinttal emelkede a "fideszes gazdasági háttérérdekcsoportoknak" kifizetett összeg. Ráadásul ha buszokat vásárol a főváros, a szerződés lejárta után 150, a BKV-átlagot tekintve nem is túl öreg buszhoz jutna Budapest - érvelt.