A külföldi sajtó így írt a Népszabadság felfüggesztéséről

A Népszabadság című politikai napilap kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnaponként megjelenő konzervatív német lap, és a Financial Times is.

Az Elhallgattatva című írásban a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a Népszabadság "nagyon hirtelen" történt bezárásával "az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el", és sok minden utal egy "puccsra".

A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja. "A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új (információ) a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot" a svájci Ringier-től, arra pedig végképp nincs "elfogadható magyarázat", hogy miért kellett ennyire "puccsszerűen" eljárni - írta Stephan Löwenstein. Hozzátette: a történtek alapján felmerül a kérdés, vajon az-e a cél, hogy "eltűnjék a nyilvánosságból egy újabb kellemetlen hang", vagy esetleg csatlakozzék "az Orbán Viktort dicsőítők kórusához".

Egyebek mellett a TV2 tulajdonosi szerkezetében végbement átalakulásokat és a reklámadó körüli fejleményeket ismertetve kiemelte: "persze a képhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában", és "Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában", így a kormányfő a 2010-es "földcsuszamlásszerű" győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.

A Financial Times című londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a Népszabadságról közölt írásában megállapítja, hogy a legkeresettebb minőségi magyar lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik "a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével". A szerző szerint a fejlemény aggályokat vet fel a magyarországi sajtó sokszínűségének további eróziójával kapcsolatban.

A Népszabadság felfüggesztéséről szóló bejelentés előtt is voltak már félelmek a médiára, a bíróságokra és a civil társadalmi szervezetekre nehezedő kormányzati nyomás miatt Közép- és Kelet-Európa országaiban, köztük a közeli Lengyelországban is - áll a Financial Times írásában.