Gigabírság az éremkibocsátónak

Tisztességtelen magatartást tanúsított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a Magyar Éremkibocsátó Kft., a jogsértésekért 140 millió forint bírságot szabtak ki a vállalkozásra. A cég megalapozatlannak tartja a GVH elmarasztaló határozatát és fellebbez.

A GVH hétfői tájékoztatása szerint a kft. hamisan keltette a hivatalosság látszatát, és valótlanul állította reklámjaiban, hogy ingyenesen biztosítja az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmet a magyarországi lakosoknak. Elhallgatta emellett azt, hogy több termék rendelése esetén termékenként számítja fel a csomagolási és a postázási költségeket - közölték.

A versenyhivatal megállapította, hogy az éremkibocsátó társaság valótlanul sugallta 2014 áprilisától, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, és a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette.

Az emlékérem ingyenességével kapcsolatban is megtévesztették a fogyasztókat 2015 februárja és áprilisa között. Egy termék ingyenesként történő reklámozása ugyanis kizárólag az áru birtokbavételével összefüggő elengedhetetlen költségek felszámítását teszi lehetővé, de a vállalkozás olyan költségeket is felszámított csomagolási és postaköltségként, amelyek nem tekinthetők az emlékérem birtokbavételénél elengedhetetlennek - közölte a GVH.

A versenyhivatal megállapítása szerint arról sem nyújtott tájékoztatást a vállalkozás 2011 márciusa és 2016 júliusa között, hogy minden terméknél külön-külön számítja fel a csomagolási és a postaköltséget, ha a fogyasztó egyszerre több terméket rendel.

A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat intenzív volt és hosszabb ideig tartott, a kampányüzenetek a fogyasztók széles körét érték el, a jogsértő kereskedelmi gyakorlat erőteljesnek minősül az 1956-os érem esetében, mert az ingyenesség ígérete egyértelműen eljutott a fogyasztókhoz, valamint a vállalkozás a jogsértésekkel jelentős gazdasági előnyhöz jutott.

Enyhítő körülményként vette figyelembe ugyanakkor a versenyhivatal, hogy a vállalkozás az 1956-os emlékérem, illetve a csomagolási és postaköltségek kapcsán visszafizette a fogyasztóknak okozott kárt, módosította gyakorlatát és kikérte az önszabályozó reklámtestület véleményét reklámkampányáról.

A GVH korrekciós tényezőként vette figyelembe a bírságösszeg meghatározásánál, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. ismétlődő jogsértése miatt visszaeső, így a bírság összegét a korábbi jogsértés súlyosságával arányosan növelte - áll a versenyhivatal közleményében.

A Magyar Éremkibocsátó Kft. megalapozatlannak tartja a GVH elmarasztaló határozatát és azzal szemben fellebbez - közölték az MTI megkeresésére.

Az írásos válaszban hangsúlyozták: a versenyhivatal által kifogásolt tévé-reklámfilmmel kapcsolatban az Önszabályozó Reklám Testület etikai bizottsága egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy az a hatályos jogszabályok rendelkezéseit és a magyar reklámetikai kódex előírásait nem sérti.

Közlésük szerint a társaságnak az 1956-os emlékérem kibocsátásából nem származott haszna, az érméket ingyenesen biztosította a megrendelőknek. A reklámfilmben és valamennyi marketinganyagon feltüntették, hogy maga az érem ingyenes, az 1490 forintos csomagolási és postaköltséget kellett megtéríteni. Mivel a versenyhivatal előzetes álláspontjából látható volt, hogy a GVH a csomagolási költség továbbhárítását indokolatlannak tartotta, ezért azt a vállalkozás csaknem 30 ezer ügyfélnek visszafizette - jelezték.

A több termék egyszerre történő megrendelése esetén fennálló, rendszerhibából adódó többszörösen felszámított csomagolási és postaköltséget az érintett fogyasztóknak szintén visszatérítette a cég - áll a társaság válaszában.

Közölték azt is, hogy a versenyhivatal által 2014 áprilisában kiszabott 100 millió forintos bírság felülvizsgálata jelenleg a Kúria előtt van, ezzel együtt a társaság az abban kért változtatásokat maradéktalanul végrehajtotta, amelyet a 2015 decemberében lezárult utóvizsgálat során a GVH is elismert.

Szerző
2016.10.10 14:09
Frissítve: 2016.10.10 16:15

324,42 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:46

Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 324,42 forintra emelkedett este hét órára a reggel fél nyolckor jegyzett 322,79 forintról. Az euró szerdán 322,15 és 325,57 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 286,08 forintról 287,65 forintra, a dolláré pedig 285,00 forintról 285,93 forintra emelkedett.
2018.08.15 19:46

Nincs egyezség a szabolcsi almákról, újabb tüntetés lesz

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Továbbra sincs megállapodás a termelők és a felvásárlók között a léalma felvásárlási árának emeléséről. A szabolcsi gazdák a jövő héten újabb feldolgozóüzemnél tartanak demonstrációt, és továbbra sem szállítanak gyümölcsöt az üzemekbe.
A szerdai egyeztetés is megállapodás nélkül zárult a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerdán az MTI-vel. A gazdák számára megalázóak és elfogadhatatlanok a legnagyobb magyarországi almaüzem feltételei, amelyet a többi feldolgozó ára is követ, ezért a termelők - a határozottabb fellépés mellett döntve - traktorokkal és félpályás útlezárással folytatják demonstrációjukat - közölték. A megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében.
A demonstrációt az Austria Juice anarcsi üzeme mellett a társaság vásárosnaményi telepe elé is kiterjesztik, ahol hivatalosan jövő hét kedden kezdődik a léalma átvétele. A Magosz hangsúlyozta:
A gazdák egyhangú döntése az, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron senki nem szállít be almát a feldolgozónak.
A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Hétfői közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár.
Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják.
Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól.
2018.08.15 19:21