Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója szerdán, a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: hat életpályát állítottak fel, amelyek abban különböznek, hogy az egyes életesemények - munkába állás, tanulmányok befejezése, a szülőktől való elköltözés, tartós párkapcsolat, lakásvásárlás, házasságkötés, gyermekvállalás, pénzügyi tartalék képzése, nyugdíjcélú megtakarítás - milyen sorrendben követik egymást. Négy életkori csoportra bontva vizsgálták, hogy a megkérdezettek hány éves korukban jutottak el az egyes életeseményekhez.
A 18-59 éves lakosság körében, ezer személy megkérdezésével készült országos, reprezentatív felmérés szerint a legfiatalabb felnőttek csak a 30. életévük körül tervezik a házasságkötést és első gyermekük megszületését, míg az előző generációnál ez jóval korábban, 20-as éveik elején történt. Fordított a helyzet a pénzügyi takarékoskodással: a 18-29 évesek 8-10 évvel korábban kezdenek el pénzügyi tartalékot képezni, illetve nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint szüleik tették.
Halasi Melinda, a Groupama Biztosító főosztályvezetője kifejtette: az idősebb korosztálynak még nem volt feltétlenül szüksége előrelátó takarékoskodásra, más időben, más rendszerben voltak fiatalok. Mára minden megváltozott, és ezt sokan fel is ismerik, hiszen minden 8. ember már relatíve fiatalon, tudatosan készül az időskorra - mondta.
A kutatásban résztvevők a munkába állást, a szülőktől való elköltözést, a tanulmányok befejezését és a tartós párkapcsolatot 21 és 24 éves kor között, a házasságkötést, majd gyermekvállalást nagyjából 27 évesen, a karriercsúcsot 35 éves kor körül, a nyugdíjba vonulást 58 évesen látják ideálisnak. Kevesen élik azonban eszerint az életüket.
A megkérdezettek szerint 23 évesen már el kellene kezdeni pénzügyi tartalékokat képezni, a nyugdíjcélú megtakarítás megkezdésére pedig a 29 éves kor lenne ideális, azonban jóval később vágnak bele, 26 év körül kezdenek el félrerakni, a nyugdíjcélú takarékosság pedig átlagosan 35 év körül kezdődik. Bár valamilyen céllal a lakosság háromnegyede takarékoskodik, a nyugdíjas évekre csupán negyede tesz félre. A kutatás szerint a fiatalabb generációk tudatossága itt is tetten érhető, esetükben nincs ekkora távolság az ideálisnak tartott és a valóban megkezdett takarékoskodás időpontja között.
A kutatók azt is megállapították, hogy a magyar életutak nem annyira rugalmasak, mint amilyenre a változó világban szükség lenne. Egyre kevésbé determinál ugyan a nemzedék, amelybe születtünk, de a 40 év alatti korosztálynál érzékelhető igazán az útválasztás szabadsága. Bár az életutak saját döntéseink függvényében átjárhatóak, tízből egy ember járja az ideálisnak tartott életutat - közölték.
