Közelgő kamatemelést jelez a Fed-jegyzőkönyv

Erősítette a piac kamatemelési várakozásait az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szeptemberi kamatdöntő ülésének szerdán este közzétett jegyzőkönyve.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint csak kevésen múlott, hogy a szeptemberi ülésen kamatot emeljenek. A Fed monetáris politikai döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) számos tagja az elmúlt hónapok kedvező gazdasági fejleményeire hivatkozva a kamatemelés folytatása mellett érvelt "viszonylag hamar". A kamattartó döntés javára végül a céltól még mindig messze elmaradó infláció és a viszonylag alacsony béremelkedési nyomás billentette a mérleget.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a szeptemberi kamattartó döntésről kiadott közlemény megfogalmazása külön gondot fordított arra, hogy egyértelműen érzékeltesse a kamatemelés közelgő szükségességét.

Az ülésen 17 monetáris politikai döntéshozó vett részt, közülük 10 rendelkezett szavazati joggal. A szavazó és nem szavazó tagok között egyaránt voltak a kamatemelést és a kamat tartását támogató vélemények. A szavazó tagok közül hárman tették le a voksukat az emelés mellett. A többségi állásponttól legutóbb 2011-ben volt ilyen nagy számban szavazati eltérés.

Elemzői várakozások szerint a Fed következő, novemberi ülésén az elnökválasztásra való tekintettel tartózkodik majd monetáris politikai eszközök alkalmazásától, a decemberi ülésen azonban már nagy valószínűséggel kamatot emel.

Szerző

London célja: hozzáférni az EU belső piacához

Theresa May brit miniszterelnök szerint London célja az, hogy a brit vállalatok "a lehetséges legnagyobb mértékben hozzáférhessenek" az Európai Unió egységes belső piacához a brit EU-tagság megszűnése után is.

A konzervatív párti kormányfőt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és az azonnali miniszterelnök válaszok szokásos szerdai félórájában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdezte arról, hogy a brit kormány tabunak tekinti-e a jövőbeni hozzáférést az uniós belső piachoz. Theresa May kijelentette: London "ambiciózus célokat" tűzött ki az EU-val fenntartott jövőbeni kapcsolatrendszer kialakítására, és ennek része a lehetséges maximális hozzáférés a belső EU-piachoz. Hozzátette ugyanakkor: a brit EU-tagságról tartott népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek a bevándorlás ellenőrzését is akarják.

Theresa May szerint az Egyesült Királyság távozni fog az Európai Unióból, és nem azt kérdezgeti magától, hogy az EU-tagság mely elemeit akarja megtartani, hanem azt, hogy milyen viszonyrendszer lenne a megfelelő az unióval. A brit kormány az EU-val folytatandó tárgyalásokon el fogja érni a megfelelő viszonyrendszert az egységes uniós piacon belül működő, illetve az e piaccal kereskedő brit vállalatok számára - mondta a brit kormányfő. A miniszterelnök most sem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen megállapodás tenné lehetővé a brit vállalatoknak a további jelenlétet az EU belső piacán.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz - ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

A brit gazdaság legnagyobb szektorainak képviselői folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.

Legutóbb, a hétvégén a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor az EU-piacra irányuló brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok. Ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

A héten a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly vámterhekkel drágíthatja az importot is, ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül. A BRC számításai szerint ebben az esetben például az EU-ból importált hústermékekre akár 27 százalékos, az unióból érkező ruhákra és cipőkre 11-16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró vámteher helyett.

A BRC hangsúlyozza, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek deflációja után a brit kiskereskedelmi szektor már nemigen tudná elviselni e vámköltségeket.

Szerző

Csökkent a BUX, kivárnak a befektetők

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 82,37 pontos, 0,29 százalékos csökkenéssel, 28 396,87 ponton zárt szerdán.

A részvénypiac forgalma 4,0 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a részvénypiac szerdai forgalma, amely az októberi átlagos forgalomnak csupán mintegy a fele, azt mutatja, hogy a befektetők kivárnak, új impulzus nélküli kereskedés jellemzi a tőzsdét.

Az elemző úgy vélte, hogy a befektetők a kockázati tényezők miatt óvatosabbak, ilyen tényezőként említette az amerikai elnökválasztást, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése, de akár a BÉT-en jegyzett cégek október végén várható gyorsjelentése is. Ez a fajta visszafogott kereskedés azonban a magyar mellett, a cseh és a lengyel piacokat is érinti - tette hozzá Kiss Mónika.

Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből, amelyet a jegybank szerdán tett közzé, a befektetők azt a részt emelték ki, hogy az MNB kész újabb intézkedéseket bevetni, ha az infláció nem emelkedik megfelelően.

Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője az M1 aktuális csatornán kifejtette: este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét, az elemző szerint a befektetők most erre várnak.

A Mol 30 forinttal, 0,17 százalékkal 17 580 forintra erősödött, 1,7 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 49 forinttal, 0,66 százalékkal 7380 forintra csökkent, forgalmuk 1,6 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 0,44 százalékkal 453 forintra esett, forgalma 246,4 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 3 forinttal, 0,05 százalékkal 5732 forintra gyengült, a részvények forgalma 420,7 millió forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1832,67 ponton zárt szerdán, ez 17,63 pontos, 0,95 százalékos csökkenés a keddi záráshoz viszonyítva.

Szerző