Előfizetés

Tarsoly: egy koncepciós per főszereplői vagyunk

Publikálás dátuma
2016.10.13. 16:22
MTI Fotó: Marjai János
A Quastor-ügyben egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba csütörtöki fővárosi törvényszéki meghallgatásán továbbra is tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el.

A bizonyítási szakasszal folytatódott a júliusban indult büntetőper, az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére, a Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van. Tarsoly Csaba szerint ő és társai egy koncepciós per főszereplői, az eljárás nem a törvények szerint zajlik, annak nem az igazság kiderítése a célja, hanem bűnösök kreálása. Úgy vélte, azért folyik a "befeketítésük", hogy ne kelljen kárpótolni az ügyfeleket az állam mulasztásai miatt.

Tarsoly Csaba egyórás vallomásában többször hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a védője nem tudott felkészülni egy tárgyalásra sem, annak ellenére, hogy ez törvényben biztosított joga lett volna. Mint mondta, soha nem kapták meg teljes egészében és határidőre az iratokat, az ügyészség által összeállított dokumentumokat tartalmazó merevlemezt a mintegy 4 terabájtnyi adattal csak augusztus 11-én kapta meg, azonban fogvatartottként csak napi 4-5 órája van a tanulmányozásukra, elégtelen körülmények mellett.

Tarsoly Csaba ügyvédje kifogásolta, hogy használhatatlan volt a merevlemez, amit a törvényszéktől kaptak, azon túl, hogy "fizikai képtelenség" az anyagot feldolgozni. Úgy vélte, elvárható a "fegyveregyenlőség elve", hogy a védelemnek is ugyanazok az eszközök álljanak rendelkezésére, mint az ügyészségnek. Ezt a bíróság is megerősítette.  Májer Zsolt, az ügy harmadrendű vádlottja elmondta, a merevlemezre a cégcsoport adatainak csak töredéke került, a valós adatmennyiség ennél sokkal több, akár 5000 terabájt is lehet.

Tarsoly Csaba hangsúlyozta, hogy a vádiratban foglaltak, különösen a bűnszervezetben elkövetett csalás vádja érthetetlen, nem felel meg a valóságnak. Kiemelte az ötödik vádpontot, amely szerint több mint egymilliárd forint elsikkasztásával gyanúsítják. Beszámolója szerint kérte, hogy küldjék meg az ezt bizonyító elszámolási pénztárbizonylatokat, azonban ezeket nem kapta meg, csak 3-4 "hevenyészett" excel táblázatot kapott, hiányos adatokkal.

Elmondta azt is, hogy 2015. márciusában még rendelkezésre állt az összes ügyfélvagyon 100 százaléka, több mint 100 milliárd forint értékben, hiány nélkül. Mint mondta, a Quaestor még "halálában is hasznot termelt" ügyfeleinek, 2015. március 9-én, a Buda-Cash botrány kirobbanása után is több mint 6 milliárd forint volt a likviditás, amely kellő fedezetet nyújtott az összes jogszerű követelés kielégítésére. Közölte, a helyzet a Hungária Értékpapír csődjével vált kezelhetetlenné, mert ekkor az ügyfelek a le nem járt esedékességű Quaestor-értékpapírjaikat is készpénzesíteni akarták. Kijelentette, nem igaz, hogy a Quaestor leányvállalata, a Quaestor Financial Hrurira fiktív kötvényeket bocsátott ki. A kötvényprogram 2007 óta tartott, minden évben a felügyeleti szerv engedélye és a vonatkozó törvény alapján bocsátott ki kötvényeket összesen mintegy 210 milliárd forint értékben, míg a keret 440 milliárd forint volt.

Elmondta azt is, hogy 2015. március 6. és 8. között munkatársaival kidolgoztak egy reorganizációs tervet, amelyet felterjesztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és amelyet a minisztérium "egyik legfelsőbb vezetője" megvalósíthatónak vélt. Azonban ezt a folyamatot megállította a Quaestor vezetőinek letartóztatása, pedig "kár és egyetlen állami forint nélkül" megoldást jelentett volna - mondta.  A következő tárgyalás október 18-án, kedden lesz, ekkor Tarsoly Csaba nyomozás során tett vallomásaira kerül sor. A másod- és harmadrendű vádlottakat, Tarsoly Csaba feleségét és Májer Zsoltot október 20-án hallgatják ki, a többi vádlott kihallgatása október 25-én és 27-én lesz - ismertette a bíró.

A tavaly márciusban kipattant ügyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki.

Lásd még: "Fidesz-maffia!" - Tarsoly ellen tüntettek a Quaestor-károsultak (Fotók!)

Öngyilkos lett a terrorista, de folytatják a nyomozást

Tovább folytatják a nyomozást az iszlamista indíttatású robbantásos merénylet előkészítésének gyanúja miatt Németországban elfogott feltételezett szír terrorista ügyében, aki lipcsei börtöncellájában öngyilkos lett - mondta csütörtökön Drezdában Klaus Fleischmann szászországi tartományi főügyész.

A szerda este történt halálesetről tartott sajtótájékoztatón a lipcsei büntetés-végrehajtási intézet vezetője, Rolf Jacob elmondta, hogy Dzsaber al-Bakr a trikójával megfojtotta magát. Fél órán keresztül próbálták újraéleszteni. A szíriai fiatalembert hétfőn hajnalban szállították az intézménybe. Kezdetben 15 percenként ellenőrizték cellájában. A férfi kedden megrongálta a plafonon lévő lámpát, de ezt a börtön vezetése nem öngyilkossági szándék jeleként értékelte. Egy ellenőrzés során azt is megállapították, hogy manipulálta a cella falán lévő dugaljat. 

Keddtől már csak 30 percenként ellenőrizték, mert a börtönpszichológus vizsgálata nem állapította meg nála öngyilkosság közvetlen veszélyét. Rolf Jacob a többi között hozzátette, hogy történt már hasonló öngyilkosság a börtönben. Azt is elmondta, hogy feltételezett iszlamista terroristával még nem volt dolguk.

A lipcsei börtönben tartják fogva Dzsaber al-Bakr feltételezett társát, egy 32 éves szíriai menekültet. Őt most állandó megfigyelés alá helyezik. Sebastian Gemkow szászországi igazságügyi miniszter a tájékoztatón elmondta, hogy vállalja a politikai felelősséget a történtekért, de "pillanatnyilag" nem lát okot arra, hogy lemondjon. Az öngyilkosságnak "nem lett volna szabad megtörténnie, mégis megtörtént", de nem lehetett előre látni, és a tartományi hatóságok mindent megtettek a gyanúsított biztonságért - mondta a jobboldali CDU politikusa.

Az országos politikában felháborodással fogadták a halálesetet. Az ellenzéki Zöldek szerint Dzsaber al-Bakr öngyilkossága a szászországi hatóságok csődjét mutatja. A CDU legnevesebb belügyi szakpolitikusa, Wolfgang Bosbach is élesen bírálta a drezdai vezetést, szerinte a vizsgálatok arra a megállapításra jutnak majd, hogy senki sem hibázott, holott a terrorgyanús szír férfi halála "tragédia", mert a hatóságok elveszítettek egy fontos információforrást a terrorizmus elleni harchoz.

Dzsaber al-Bakr 2015 februárjában érkezett Németországba menedékkérőként, a menekült jogállást júniusban kapta meg. A német hatóságok elvégezték biztonsági ellenőrzését, de nem voltak róla információk az adatbázisokban. Egyelőre nem tudni, hogy mikor radikalizálódott a szír fiatalember. Sajtóértesülések szerint a menekültstátus megszerzése óta többször járt Törökországban, és valószínűleg Szíriában is, ahol kiképzést kaphatott pokolgépkészítésből az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettől. 

Dzsaber al-Bakrt hétfőn hajnalban fogták el Lipcsében szíriai menekültek közreműködésével. A hatóságok gyanúja szerint kapcsolatban állhatott az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel. Másfél kilogramm robbanószert állított elő, minden bizonnyal robbanómellényt akart készíteni, és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal - a belső elhárítás - szerint a napokban akart volna merényletet elkövetni, valószínűleg valamelyik berlini nemzetközi repülőtéren.

A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati televízió értesülése szerint a gyanúsított kihallgatásán azzal vádolta az őt Lipcsében elfogó három szír menekültet, hogy "benne vannak a történetben", tudtak arról, hogy merényletet akar elkövetni.

Öngyilkos lett a terrorista, de folytatják a nyomozást

Tovább folytatják a nyomozást az iszlamista indíttatású robbantásos merénylet előkészítésének gyanúja miatt Németországban elfogott feltételezett szír terrorista ügyében, aki lipcsei börtöncellájában öngyilkos lett - mondta csütörtökön Drezdában Klaus Fleischmann szászországi tartományi főügyész.

A szerda este történt halálesetről tartott sajtótájékoztatón a lipcsei büntetés-végrehajtási intézet vezetője, Rolf Jacob elmondta, hogy Dzsaber al-Bakr a trikójával megfojtotta magát. Fél órán keresztül próbálták újraéleszteni. A szíriai fiatalembert hétfőn hajnalban szállították az intézménybe. Kezdetben 15 percenként ellenőrizték cellájában. A férfi kedden megrongálta a plafonon lévő lámpát, de ezt a börtön vezetése nem öngyilkossági szándék jeleként értékelte. Egy ellenőrzés során azt is megállapították, hogy manipulálta a cella falán lévő dugaljat. 

Keddtől már csak 30 percenként ellenőrizték, mert a börtönpszichológus vizsgálata nem állapította meg nála öngyilkosság közvetlen veszélyét. Rolf Jacob a többi között hozzátette, hogy történt már hasonló öngyilkosság a börtönben. Azt is elmondta, hogy feltételezett iszlamista terroristával még nem volt dolguk.

A lipcsei börtönben tartják fogva Dzsaber al-Bakr feltételezett társát, egy 32 éves szíriai menekültet. Őt most állandó megfigyelés alá helyezik. Sebastian Gemkow szászországi igazságügyi miniszter a tájékoztatón elmondta, hogy vállalja a politikai felelősséget a történtekért, de "pillanatnyilag" nem lát okot arra, hogy lemondjon. Az öngyilkosságnak "nem lett volna szabad megtörténnie, mégis megtörtént", de nem lehetett előre látni, és a tartományi hatóságok mindent megtettek a gyanúsított biztonságért - mondta a jobboldali CDU politikusa.

Az országos politikában felháborodással fogadták a halálesetet. Az ellenzéki Zöldek szerint Dzsaber al-Bakr öngyilkossága a szászországi hatóságok csődjét mutatja. A CDU legnevesebb belügyi szakpolitikusa, Wolfgang Bosbach is élesen bírálta a drezdai vezetést, szerinte a vizsgálatok arra a megállapításra jutnak majd, hogy senki sem hibázott, holott a terrorgyanús szír férfi halála "tragédia", mert a hatóságok elveszítettek egy fontos információforrást a terrorizmus elleni harchoz.

Dzsaber al-Bakr 2015 februárjában érkezett Németországba menedékkérőként, a menekült jogállást júniusban kapta meg. A német hatóságok elvégezték biztonsági ellenőrzését, de nem voltak róla információk az adatbázisokban. Egyelőre nem tudni, hogy mikor radikalizálódott a szír fiatalember. Sajtóértesülések szerint a menekültstátus megszerzése óta többször járt Törökországban, és valószínűleg Szíriában is, ahol kiképzést kaphatott pokolgépkészítésből az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettől. 

Dzsaber al-Bakrt hétfőn hajnalban fogták el Lipcsében szíriai menekültek közreműködésével. A hatóságok gyanúja szerint kapcsolatban állhatott az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel. Másfél kilogramm robbanószert állított elő, minden bizonnyal robbanómellényt akart készíteni, és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal - a belső elhárítás - szerint a napokban akart volna merényletet elkövetni, valószínűleg valamelyik berlini nemzetközi repülőtéren.

A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati televízió értesülése szerint a gyanúsított kihallgatásán azzal vádolta az őt Lipcsében elfogó három szír menekültet, hogy "benne vannak a történetben", tudtak arról, hogy merényletet akar elkövetni.