Stephan Löwenstein Az elrejtett tüske című cikkében kiemelte: , ezt mutatja, hogy szerzői gránitba vésett jogszabályként jellemezték az alaptörvényt, azonban Orbán Viktor már a hetedik módosítását indítja el. Az úgynevezett új egységről szóló kijelentések a kvótareferendum érvénytelenségére tekintettel "szarkasztikus megjegyzésekre" ösztönöznek, és kívülről nehéz eldönteni, hogy "önszuggesztióról" van-e szó, vagy pedig arra irányuló kísérletről, hogy a kijelentés az "átható erő" révén általános elfogadást nyerjen. Az alkotmánymódosítást baloldali kommentátorok "patetikus, üres dumának" tartják, de ez az értékelés tévesnek bizonyulhat; "Orbán tulajdonképpeni hadüzenete" a nemzetállam és az EU viszonyát taglaló rész, ez értelmezhető úgy, mintha a kormány "menlevelet írna magának, amely véd minden lehetséges európai beavatkozástól, például jogállamisági eljárásoktól", ennyiben a módosítás "több, mint líra".
Magyarország legolvasottabb politikai napilapjának, a Népszabadságnak a "leállítása" első, második és harmadik ránézésre is olyannak tűnik, mintha Orbán Viktor következő csapása lenne az országban működő média a miniszterelnök által még nem ellenőrzött részére - írta Választói demokráciában című cikkében a liberális szlovák lap kommentátora, Peter Schutz.
Hozzátette: mindennek ellenére, negyedik ránézésre látható, hogy a Népszabadság körüli hangoskodás eltúlzott, és a történet, úgy, ahogy azt feltüntetik, nem tűnik teljesen "rendezettnek". Még ha nyilvánvaló is, hogy a Fidesz médiaflottáját kezelők benne is vannak a játékban, a szerkesztőség és az osztrák kiadó lépései olyan hátteret sejtetnek, amelyben több érdek kereszteződik - vélekedett Peter Schutz.
A Sme kommentátora szerint nem kell a sajtószabadság húrjait pengetve hőst csinálni a Népszabadságból, már csak azért sem, mert Magyarországon a tulajdonosok akarata előtti meghajlás - a Fidesz nélkül is - már régen jóval erőteljesebb, mint bárhol a V4-es országokban. Schutz úgy véli: (a helyzetért okolható) fő bűnösök a lap volt tulajdonosai, a szocialista párt, amely az újságot megörökölte az állampárt MSZMP-től és azt pártlapnak akarta, így nem adták el külföldi befektetőknek a kilencvenes években, akkor, amikor még keresni is lehetett volna rajta.
A Corriere della Sera olasz napilapban megjelent véleménycikk szerzője, Alberto Martinelli nemzetközi politikával foglalkozó olasz egyetemi professzor szerint Magyarországot nem lehet kitenni az EU-ból, de szankcionálni lehet, mégpedig "hatékonyan", miután nem tartja tiszteletben az európai intézmények döntéseit és az unió alapvető értékeit. Esetleges szankcióként a szerző a kohéziós források felfüggesztését említi. Hozzáteszi: nem lehet tolerálni egy "a la carte" Európát, ahol minden egyes ország kiválasztja, mi éri meg neki, nem osztva meg a néha kellemetlenséggel is járó felelősséget. Miért csak a közös szabadpiaci vagy pénzügyi szabályok megsértéséért jár szankció, miért nem vonhatna hasonló szankciót maga után az alkotmányos garanciák és a polgári jogok megsértése? - kérdezi a cikk írója.
