Büszke romák vonultak Budapest utcáin

A Roma Büszkeség Napján a kirekesztés és a diszkrimináció ellen vonulnak utcára cigány származású magyar honfitársaink, akik közül sokan már gyerekkorban szembesülnek a többségi társadalom gyakran lenéző, kirekesztő ellenszenvével, vagy épp segítésnek álcázott leereszkedő atyáskodásával. A magyarországi cigányoknak nagyon sok mindenre lenne szükségük, sokszor a mindennapok túléléséhez is, de legalább ekkora szükség van közösségük támogatására, a többségi társadalomtól érkező negatív üzenetek tépázta öntudat erősítésére és persze a büszkeségre is.

Európa-szerte 2011 óta tartják meg a Roma Büszkeség Napját, Magyarországon idén negyedik alkalommal zajlott a felvonulás, A cigányok élete is számít! jelmondattal.

Egy országban lakó emberek akkor lehetnek büszkék magukra, ha mindenkire büszkék, válogatás nélkül. Egy ország akkor mondhatja magáról, hogy a méltósággal teli életet garantálja az emberek számára, hogyha mindenkinek lehetősége van arra, hogy olyan életet éljen, amely az értékeinek megfelel, és emberi méltósággal élhető. Ez közös felelősség, s ha ennek meg tudunk felelni, csak akkor lehet okunk arra, hogy nemzeti büszkeségről vagy egy ország büszkeségéről beszéljünk - ezt a tavalyi vonulás előtt mondta Lakner Zoltán.

Az idei rendezvényt a szervezők összekötik az 1956-os forradalom 60. - közölte a Roma Sajtóközpont. 1956-ban az életüket a magyar szabadságért kockára tevők legalább hat-nyolc százaléka cigány ember volt, ugyanakkor a köztudatból fájdalmasan hiányoznak azok az ismeretanyagok, amelyek felhívnák erre a figyelmet. Ezért ma az ötvenhatos forradalom négy roma hősét ábrázoló pólókkal állítanak emléket a cigány szabadságharcosoknak. A cél az, hogy ezzel a módszerrel vigyék tovább a történelemkönyvekből hiányzó hősök emlékezetét.

A gyülekező szombat délután a Corvin közben volt, a résztvevők onnan vonultak a Blaha Lujza térre, ahol beszédet mondott a főszervező Setét Jenő, Farkas Franciska színésznő és Jónás Tímea ápolónő, az idei Aranypánt-díj győztese is.