Lízingelt marhák járják a Hortobágyot az égig érő gazban

Sok új földtulajdonos csak az uniós támogatást veszi fel, de nem tart állatot, ezért az MSZP a Hortobágy legelőinek súlyos és szándékos károsításáért büntető feljelentést tesz. Az Alkotmánybíróságon több döntés is várható, amelyek új megvilágításba helyezhetik a földbérletek, földeladások jogi megítélését.

Jószágok helyett "elefántfű" méretű gaz nő sok helyen a Hortobágyon, ahol új bérlők nyertek legelőre bérleti jogot. Az MSZP szerint ezzel a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP), mint a terület kezelője természetkárosítást követ el, és a Nemzeti Földalapkezelő-szervezet (NFA) is hibás, mert nem lép fel ezekben az ügyekben. Ezért az érintett hatóságok nyilvánvaló mulasztása miatt Gőgös Zoltán, az párt elnökhelyettese és Harangozó Tamás, országgyűlési képviselő múlt hét pénteken feljelentést tett a Polt Péter-vezette Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás és hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A területek használatára alkalmatlan strómanok kizárása érdekében nem tesz semmit sem az ellenőrzésre hivatott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), és a legelők bérbeadásával megbízott HNP sem intézkedett. A KEHI annak ellenére tétlen, hogy 6 oldalas vizsgálati összegzése is megállapította,: környezetvédelmi megkötés nélküli, az alapvető szakmai követelményeket figyelmen kívül hagyva, és utólag ellenőrizhetetlen módon osztogatták ki a Fidesz-közeli csókosoknak a természetvédelmi területek többségét - állították az MSZP politikusai.

A kisemmizett gazdák közül sokan a selejtezés után nem állítanak be új anyajuhot, tehenet. Az állomány emiatt is egyre fogyatkozik - mondta a Népszavának Rezes Gábor mezőpeterdi gazda.

A helybéliek furcsa dolgokat tapasztalnak. Előfordult, hogy az egyik legelőn, ahol addig nem lehetett látni állatot, reggel 8 órakor megjelent néhány szarvasmarha, majd 10 óra tájt érkezett két terepjáró és "ellenőrizték", hogy az új bérlő betartja-e az állattartásra vonatkozó feltételt. Miután az ellenőrök elmentek, a jószágok is eltűntek - jegyezte meg Rezes Gábor. Annak is szemtanúi voltak a kisemmizett gazdák, hogy az ilyen ellenőrzési alkalmakkor a jószágokat egyik legelőről hajtották át a másikra. Az NHP-nak az uniós támogatásokat is vissza kellett volna követelni azoktól, akik nem teljesítették a vállalt kötelezettségeket, de nem tette - hangsúlyozta a Népszavának Gőgös Zoltán.

Megéri ez a kis furfang, hiszen jelentős bevételre tehetnek szert a legelő bérlők. Az uniós földalapú támogatás 70, a Natura 2000-es támogatás 20, az agrár-környezetgazdálkodási (akg) program pedig 50 ezer, összesen 140 ezer forintot hoz a konyhára hektáronként, akár nulla befektetéssel - közölte Rezes Gábor. A hortobágyi gazdák közül többen is bírósághoz fordultak, de a Kúria sem találta jogellenesnek a kialakult helyzetet, így a kárvallott gazdák Strasbourgba készülnek. A kishantosi perben a bíró az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert szerinte a pályázati rendszer az ENSZ korrupció ellenes nemzetközi egyezményébe és a magyar "alaptörvénybe" is ütközik. A hortobágyiak most kivárják az AB döntését és utána határoznak a további lépésekről - tájékoztatta lapunkat a mezőpeterdi gazda.

A földkérdésekben - igaz más ügyben - hamarabb is születhet alkotmánybírósági döntés. Ugyanis korábban a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája fordult a taláros testülethez, kérve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását. Egy elővásárlásra jogosult perelte be a megyei kormányhivatalt, a bíró pedig felfüggesztette az eljárást , mert álláspontja szerint az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenessége miatt fordulhatott elő, hogy egyes döntésekről az érintettek nem értesülhettek időben. A kifogásolt jogszabály szerint ugyanis nem is kellett nekik kézbesíteni e döntéseket, így nem élhettek jogorvoslati jogukkal. Az indítvány nyomán az Ab kedden ismerteti döntését.

A vitás kérdések ellenére Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan sikeres földértékesítési program, mint a "Földet a gazdáknak". Közel 30 ezren jutottak termőföldhöz, az ellenértékként befolyt mintegy 270 milliárd forintot egy törvénymódosítás révén - jelenleg ugyanis csak az állami földtulajdon gyarapítására használhatnák - az államadósság csökkentésére fordítaná a kormány.