Viccként megyünk Brüsszelbe

"18 hónapig küzdöttünk azokkal, akik megpróbálták elmondani, hogyan kellene megcsinálnuk az új alkotmányt. Igazán sértő volt hallani, hogy ezzel az alkotmánnyal Európa ellen vagyunk" - mondja Kovács Zoltán kormányszóvivő egy karikatúrán az alkotmánymódosításról. Ugyanis a francia Charlie Hebdo vicclap egy teljes oldalt szentelt Magyarországnak október 5-i számában, amelyben "a bőgőmasina identitás országának" nevezik Magyarországot.

Az egyik hazánkkal foglalkozó karikatúra a határon táborozó menekülteket mutatja a drótkerítéssel, a felcímben pedig az olvasható, hogy "ha fasiszta, minden karrier nyitva áll ön előtt". A rajzokon felidézik a "Tudta?" plakátkampányt, és megjelenik Kovács is, akiről azt írják, "mindenre van válasza". A képregényben például arról beszél, hogy Orbán egy Nicolas Sarkozy volt francia elnökhöz hasonlítható jobbközép politikus, aki nem akar konfrontálódni, csak meg akarja védeni a nemzete érdekeit, akár konfrontáció árán is.

A vicclap karikatúrái az Európai Tanács (ET) eheti ülésének az alaphangulatát is megadhatják. Halász János a tanácskozásról és az alaptörvény-módosítás parlamenti vitájáról azt mondta, össze kell tartani, mert most jönnek a nagy ütközetek. A Fidesz-frakció szóvivője szerint liberális és szocialista képviselők lobbiznak a kvótaarányokért, migránsok elosztását akarják kierőszakolni. Azzal kapcsolatban, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) közölte: a népszavazás 98 százalékos eredményéről szóló kormányzati plakátokat "érvénytelen" felirattal fogják leragasztani Halász azt mondta, hogy a plakátrongálás bűncselekmény és nem tanácsolja senkinek.

Tuzson Bence a módosítással kapcsolatban azt mondta, számítanak arra, hogy az Országgyűlésben a pártok támogatni fogják az Alaptörvény módosítását. A kommunikációs államtitkár jelezte: az MSZP nem vett részt a témában tartott egyeztetésen, holott képviselői korábban úgy nyilatkoztak, a népszavazást nem, de az azzal kapcsolatos törvényjavaslatokat támogatni fogják.

Ujhelyi István szerint Orbánnak az Európai Unióval az a legnagyobb baja, hogy ebben a közösségben vannak eltérő vélemények, vannak kompromisszumkényszerek, hogy figyelembe kell venni mások érdekeit is, hogy helyenként erős és karcos kritika hangzik el a másikkal szemben, de végül mindig van közös megoldás. A szocialista európai parlamenti (ep-) képviselő emlékeztet, Orbán egyik legutóbbi beszédében úgy vélte, hogy hiba volt megnövelni az Európai Parlament szerepét, az Európai Bizottság (EB) pedig túlzott politikai szerepet vállal, helyette a miniszterelnököket tömörítő ET-nek kellene nagyobb jogkört adni. Mindebből szerinte látszik, a kormányfő olyan Uniót szeretne, ahol átláthatatlanul, sötét alkuk mentén dőlnek el ügyek; leginkább úgy, ahogy azt a "magyar szotyidemokráciában csinálja". Frans Timmermans, az EB alelnöke ugyanakkor egyértelművé tette: nem értenek egyet a magyar kormányfővel abban, hogy az EP jogköreit vissza kellene nyesni. A Bizottság pedig azon hatáskörök keretén belül jár el, melyeket a tagállamok ruháztak rá a szerződések útján, és amelyeket minden tagállam megerősített saját demokratikus eljárásának megfelelően.