E kérdésnek most különösen nagy szerepe van, amikor a szíriai válság miatt feszültté vált az EU, egyúttal Washington és Oroszország viszonya. Az amerikai demokraták egyenesen azzal vádolták Moszkvát, befolyásolni akarja az amerikai elnökválasztást azzal, hogy kibertámadást intéz politikusok és pártok ellen.
Egy a FT-nek nyilatkozó forrás azt közölte, hogy az európai titkosszolgálatok is érdeklődést mutatnak a szélsőséges pártok és Moszkva kapcsolatai iránt. Biztonsági okokból azonban ezeket az információkat nem osztják meg egymás között az egyes országok hírszerzései. Mint a forrás közölte, bizonyos esetekben azonban nagyon komoly gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy Moszkva befolyásolni próbálta az eseményeket.
Oroszország tagadta ugyan, hogy megpróbálna beavatkozni az európai politikába, de több európai diplomata is állította, hogy igenis tett ilyen irányú kísérleteket. Fredrik Wesslau politológus pedig úgy véli, hogy az európai szélsőjobboldal megerősödése összefügg azzal, hogy Moszkva támogatja ezeket a populista mozgalmakat. Franciaországban Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke 2014-ben 9 millió eurós kölcsönt kapott egy orosz banktól.
