Kevesebb pénzt vihetnek haza a nők a Randstad Workmonitor legfrissebb eredményei szerint: négyből egy munkavállaló – elsősorban a hölgyek – úgy látják, hogy még az azonos pozícióban lévő női és férfi kollégák bére sincs egyensúlyban. A gyakorlat is ezt igazolja: a Világgazdasági Fórum 2015 év végi adatai szerint az Európai Unióban a nők jövedelme 16 százalékkal marad el a férfiakétól, míg Magyarországon ennél is nagyobb, 18,4 százalék a bérkülönbség. - A bérolló a vezető pozíciókban, felsőfokú végzettségűek esetében még ennél is magasabb – mutatott rá Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketingmenedzsere.
Az Európai Unió ugyan kiemelt feladatának tekinti a nemek közti esélyegyenlőség biztosítását, a társadalmi berögződések azonban meggátolják azt. - A családban a háztartás vezetése és a gyereknevelés hagyományosan még mindig a nő dolga, ami nem támogatja a karrierépítést – jegyezte meg a Randstad szakértője. – A szülés idejére ráadásul az anyák kiesnek a munkaerőpiacról, a visszatérést pedig megnehezíti, hogy kevés rugalmas lehetőség érhető el.
A különbségek nemcsak a fizetés terén mutatkoznak meg. Minden második magyar munkavállaló gondolja úgy, hogy jelentkezéskor vagy előléptetéskor is a férfiaknak kedveznek a munkaadók. - Sajnos ezzel nagyon elmaradunk a globális átlagtól, a csehek mellett nálunk vannak legnehezebb helyzetben a női munkavállalók – tette hozzá Szokody Ágnes. – A hölgyek ráadásul még egyenlőtlenebbnek látják a saját lehetőségeiket: tízből hatan vélik úgy, hogy hátrányból indulnak egy pozíció megpályázásakor, illetve kinevezés esetén.
Ez annak ellenére is így van, hogy tízből kilenc munkavállaló jobban szeret vegyes összetételű csapatban dolgozni, sőt, úgy gondolják, hogy sokkal jobb eredményeket is tudnak elérni így. Mindössze négyből egy válaszadó szeretne csak férfiakkal, illetve nőkkel dolgozni, ráadásul a nők azok, akik még inkább ódzkodnak egy tisztán hölgyekből álló csapattól. Azt ugyanakkor kifejezetten nem szeretjük, ha csupán a sokszínűség fenntartása miatt kedveznek az egyik nem képviselőinek.
Vezetőként még több falba ütköznek a női munkavállalók: háromból két válaszadó – még a hölgyek közül is – inkább férfit választana közvetlen főnökének, és mindössze egy dolgozna szívesebben női irányítás mellett. - Ez sajnos nem sokat változott az elmúlt években: 3 évvel ezelőtt is minden második válaszadó egyértelműen férfi felettesre voksolt, és csupán minden ötödik beosztott örült volna jobban egy hölgynek – ismertette a szakértő.
A gyakorlat is ennek megfelelően alakul: a munkavállalók kétharmada mondta, hogy a közvetlen főnöke férfi. Ez a tendencia világszinten igaz: a legkevesebb női felettest Japánban, Görögországban és Hollandiában találjuk, és mindössze a svédeknél, norvégoknál és kanadaiaknál csaknem fele-fele az arány.
