Nem hisznek egy Brüsszelből irányított birodalomban, a kormány az európai szabad nemzetek és országok szövetségében hisz - olvasta fel tegnap előre megírt szövegét Orbán Viktor. A miniszterelnök a Házban ezúttal saját alaptörvény-módosítási javaslatát igyekezett a képviselőkkel és az országgal elfogadtatni. Közölte, az október 2-i kvótanépszavazáson kiderült, hogy az emberek érzik, ismét veszélyben van a magyar önállóság. A referendumon új egység jött létre, amelyik felülírja a pártpolitikai határokat. Állította, az új egység törekvése, hogy "megtartsa Magyarországot magyar országnak", az új egység azért jött létre, hogy kifejezze azt "a magyar néplélekből származó elemi igényt", miszerint a beleegyezésünk nélkül senki sem dönthessen arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni.
A népszavazás az alkotmányos identitásunkról szólt, ez pedig a jövő talán legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázása is - fogalmazott Orbán.
Jövő januártól húszezer önkéntes katonával bővülhet a magyar hadsereg, mivel Orbán elégedetlen a haderő állapotával. A miniszterelnök szerint nincs elég hazafias elkötelezettségű fiatal Magyarországon ezért az iskolákban is bevezetné a katonai alapismereteket. "Nem jó, hogy a sor végén kullogunk. Egy komoly országnak van saját hadserege, ami nem egy kipipálandó, kötelező feladat, hanem egy komolyan vehető tényleg erő" - nyilatkozta Orbán a Katolikus Rádiónak még a kvótanépszavazás előtt. Az Index úgy tudja, az önkéntes századok felállításáról a kormánydöntés megszületett, már csak az ütemtervet kell jóváhagyni.
Arra figyelmeztetett, újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs szükség nemzetekre, akik szerint a határokat el kell tüntetni. "Amikor a közös Európáról beszélünk, akkor a nemzetek Európáját kívánjuk-e megőrizni, avagy európai birodalmat akarunk építeni? A mi közösségünk, az új egység Európáért, azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek. Valójában ezt erősítettük meg 98 százalékos egyetértésben. Ragaszkodunk hozzá, hogy minden nemzet dönthessen saját sorsa felől. Azt szeretnénk, ha megőrizhetnénk Európa sokszínűségét, ezzel szemben az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket, Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt fölváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával" - hangzott annak indoklása, miért kell az érvénytelen kvótareferendum után immár hetedik alkalommal módosítani a "gránitszilárdságú" alaptörvényt. Orbán szerint a XX. században mindenhol a nemzeti eszme volt az, amely útját állta a birodalmi zsarnokságok kísérleteinek. A magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Ezzel szemben a miniszterelnök Kossuth Lajost idézve azt üzente: "Mi magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában". Az ellenzéket arra szólította, támogassák az alkotmánymódosítást és jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre.
Ki az ördög gondolta volna, hogy annyi évvel a sztálini diktatúra és az MSZMP-diktatúra elmúlása után, szabad országok közösségében ugyanazzal a jelenséggel fognak szembe nézni, csak most már ezt nem kitelepítésnek és lakosságcserének, hanem kvótának, elosztási mechanizmusnak hívják. Erről már Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője beszélt az alkotmánymódosítás tegnapi általános vitájában. A kormánypártiak nevében arra emlékeztetett, október 2-án 3,3 millió ember szavazott a kormány ízlése szerint, így az alaptörvény átírásának legitimitását senki sem kérdőjelezheti meg. Akkor sem, ha a szocialisták nincsenek jelen a vitában. Most újra kiderült, hogy jogi és politikai értelemben is az MSZMP, a pártállami diktatúra megvalósítójának utóda az MSZP - fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint ha a magyar szabadságért kell küzdeni, már annak is örülni kell, ha a szocialisták nem szúrnak hátba. Azt is közölte, az unióban van olyan ország, amelynek alaptörvénye már most fehéren-feketén kizárja az idegen népesség betelepítését.
Mivel nem érkezett jogorvoslati kérelem a hétfő délután lejárt határidőig, jogerőssé vált az október 2-i kvótanépszavazás eredménye. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még a héten elfogadja az erről szóló közleményét, ami ezután a Magyar Közlönyben is megjelenik. A referendum érvénytelen lett, mivel kevesebb mint a szavazásra jogosultak fele voksolt érvényesen - állapította meg a bizottság.
A Fidesz-frakció másik vezérszónoka, Szájer József szerint a tény maga, hogy egy EP-képviselő szólal fel, azt jelenti, van esély arra, hogy a magyar nemzeti és európai közösségi intézmények szót értsenek. A fideszes EP-képviselő arról beszélt, hogy a szuverenitás és a hatalom forrása a nép, a nemzet. Magyarország nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezi, hanem a jogi tisztázását az Unió és a hazánk közti viszonynak. Itt lép be az alkotmányos identitás kérdése, ide tartozik a népesség, a terület és az államforma egyaránt. A képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, az Unió alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel.
Új egység helyett új megosztottságot teremtett a népszavazás, amelyen sokan nem vettek részt, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. Bár a kormány a referendummal Brüsszel kezébe adott egy adu ászt, a Jobbik hazafias kötelességének tartja, hogy részt vegyen az ország alaptörvényi védelmének megalkotásában. Erről a Házban tegnap Vona Gábor biztosította a kabinetet. A pártelnök közölte, a multikulturalizmus mint társadalmi berendezkedés Nyugat-Európában megbukott. Nyugaton demográfiai, gazdasági és társadalombiztosítási okai voltak, hogy ezt megpróbálták, de kiderült, nem működik. Velük ellentétben azonban Magyarország még tud dönteni arról, hogy megőrizze-e monokulturális berendezkedését. Vona szerint Magyarországon a kisebbséggel való együttélés harmonikus, még a cigánysággal is, amelyben vannak ugyan problémák, de kevésbé jelent problémát, mint egy kötelező betelepítés lenne.
Orbán felszólalását az MSZP frakciója, illetve a DK képviselői nem hallgatták meg, ahogy az alaptörvény módosításának vitájában sem vettek részt. A szocialista Varga László megismételte, az alkotmánymódosításra senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek, a miniszterelnök és a kormánypárt a kisebbség véleményére hivatkozik. "Diktátortempó" a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezért az MSZP nem asszisztál Orbán "hatalomtechnikai játékaihoz". A DK a magyar demokrácia gyásznapjának tartja a tegnapi napot, hiszen a módosítással a kormány szerintük is semmibe veszi a népakaratot. Az LMP frakciója a miniszterelnök által jegyzett javaslat vitájában ugyan részt vett, gombot viszont nem nyomott az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazáson. Hadházy Ákos társelnök figyelmeztetett, a tervezet a menekültekkel kapcsolatos problémát nem oldja, ám jogi szempontból is "igénytelen", nem létező jogi fogalmakat használ.
Lattmann Tamás lapunknak szintén slendriánnak nevezte a szöveget, amit így nevetséges volt beterjeszteni. A nemzetközi jogász szerint Orbán híveit sokkolhatja majd ha kiderül, ezzel az alkotmánymódosítással a kormány képtelen lenne legyőzni a kvótát, ha ezt egyáltalán valaki be akarná vezetni. Lattmann megismételte, az uniós jogszabályt sem ezzel sem mással nem lehet felülírni.
