Las Vegasban, a Nevadai Egyetemen rendezték az elnökjelöltek harmadik tévévitáját, a Fox New műsorvezetője, Chris Wallace moderálta a beszélgetést. Adósság, bevándorlás, gazdasági helyzet, a legfelsőbb bíróság, külföldi válsággócok szerepeltek a témák között, s az örökzöld kérdés, melyik jelölt alkalmasabb inkább az elnökségre. Minden témára 15 percet szántak.
Az idei elnökválasztás egyik kulcskérdése kétségkívül a legfelsőbb bíróság irányválasztása. Akit november 8-án megválasztanak az Egyesült Államok elnökének, annak legalább egy, de inkább több lehetősége lesz arra, hogy új bírát nevezzen ki a kilenc tagú taláros testületbe. Clinton elmondta, azt reméli, hogy a legfelsőbb bíróság az emberek, nem pedig a nagyvállalkozások, a leggazdagabbak oldalán áll. Az amerikai nőket kiemelten érdeklő kérdésben is állást foglalt: olyan bírákat nevezne ki, akik nem hagynák, hogy a bíróság visszafordítsa korábbi ítéleteit az abortusz legalizálása kérdésében. Reméli viszont, hogy a kampánypénz-reform terén sikerül felülvizsgálni a Citizens United ügyben hozott döntést, amely, mint mondta, „aláásta az amerikai választási rendszert” (eltörölte ugyanis az adományozás felső határát). Donald Trump, aki korábban jóval liberálisabb volt a nők szabad választásának kérdésében, úgy vélte, hogy ha visszaforgatják az erről rendelkező Roe vs. Vade ítéletet, a döntés joga visszaszáll az egyes szövetségi államokra. Ő maga azonban, a művi terhességmegszakítást ellenző bírákat nevezne ki a legfelsőbb bíróságba. Trump külön bírálta a kései abortuszt, Clinton ugyanakkor úgy vélte, a milliárdosnak fogalma sincs ezekről a nehéz döntésekről, s jobb, ha az állam nem akar beavatkozni a családok számára amúgy is fájdalmas kérdésekbe.
A bevándorlás kérdését illetően Trump szokása szerint Clintont vádolta azzal, hogy amnesztiát akar adni az illegális bevándorlóknak, s ez szerinte „tragédia” lenne, s nem tisztességes azokkal szemben, akik legálisan folyamodnak amerikai állampolgárságért. Ismét csak hangsúlyozta, hogy erős határokra van szükség. A milliárdos időközben visszalépett korábbi fenyegetésétől, hogy azonnal deportálni kellene a 12 millió embert, aki papírok nélkül él az Egyesült Államokban. Ám ezúttal sem mulasztotta el, hogy megígérje, elnökként falat építtetne az amerikai-mexikói határon. Clinton emlékeztetett, hogy vetélytársa korábban azt javasolta, állítsanak fel megerősített rendőr-határőr egységeket, amelyek azonnal visszatoloncolják az embereket a mexikói határnál. Megemlítette azt is, hogy az Egyesült Államokban dolgozó illegális bevándorlók „több adót fizetnek, mint némely milliárdos” (célzás arra, hogy Trump egy kiskaput kihasználva majd két évtizedig nem fizetett személyi jövedelemadót). A volt First Lady elnöksége első 100 napjában átfogó bevándorlási reformot ígért.
Ezúttal is vita folyt arról, vajon Clintonnak vagy Trumpnak van jobb terve az amerikai gazdaság fellendítésére, az állásteremtésre. Clinton hangsúlyozta, hogy a középosztálybeli családoknak akar több lehetőséget adni, s nagy infrastrukturális fejlesztésekkel teremtene új munkahelyeket. Korábbi demokrata vetélytársa, Bernie Sanders felé tett gesztusként a diákhitelek problémájának rendezését, az adósságok nélküli felsőoktatás kérdését is felvetette, a fiatal generációk épp emiatt hajlottak inkább Sanders irányába az előválasztások idején. Trump a másik oldalon arra figyelmeztetett, hogy a demokraták tervei nagy adóemelésekkel járnának, ő viszont ismét adócsökkentéseket ígért. Hillary tisztázta, nem emelkedne azok adója, akik évi 250 ezer dollárnál kevesebbet keresnek. Míg Trump kétségbe vonta az Obama-kormányzat gazdasági teljesítményét, Clinton emlékeztetett, a jelenlegi elnök a legsúlyosabb pénzügyi válság idején költözött a Fehér Házba, s azóta sikerült az amerikai gazdaságot kirángatni a recesszióból, s mint megjegyezte, ezt nem ismerik el eléggé.
A vitában ezúttal is felmerült a Trump nőket becsmérlő szavairól kiszivárgott videófelvétel. A milliárdos azt állította, hogy a tucatnyi nő, aki szexuális zaklatással vádolta, nem mondott igazat, s a vádjaikat „nagyjából” visszaverték. Clinton megjegyezte: „Trump azt hiszi, nagyobbnak látszik akkor, ha lekicsinyli a nőket.” A milliárdos szokása szerint megjegyezne, nincs aki nála jobban tisztelné az asszonyokat. A volt First Ladyt azért annyira nem tiszteli, hiszen a vita egy pontján „undok nőnek” nevezte.
Clinton számára a legérzékenyebb kérdés kiszivárogtatott e-mai-üzeneteire vonatkozott, de a volt First Lady kikerülte a csapdákat. Cáfolta, hogy támogatná Obama szabadkereskedelmi egyezményeit, felhozta ugyanakkor, hogy Oroszország – korábban példátlan módon – megpróbál beavatkozni az amerikai elnökválasztásba, Donald Trumpot segítve. Hiába akarta azonban rávenni vetélytársát, hogy ítéltje el az orosz hackertámadásokat.
Trump jóvoltából lassacskán csúfolódó gyerekek színvonalára süllyedt a vita. A milliárdos kétségbe vonta az amerikai hírszerző ügynökségek egybehangzó véleményét, miszerint orosz hackerek próbálják befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét, szerinte nem lehet tudni, az oroszok, a kínaiak, vagy valaki más lehetett, noha erről elnökjelöltként megkapta a megfelelő titkosszolgálati tájékoztatást. Trump cáfolta, hogy ismerné Vlagyimir Putyint, de kijelentette, az orosz elnök sem Barack Obamát, sem Hillary Clintont nem tiszteli. Amikor Clinton megjegyezte, talán azért, mert azt szeretné, ha egy báb költözne a Fehér Házba, Trump visszaszólt: „Nem vagyok báb, nem vagyok báb! Te vagy a báb!” A jelenet a harmadik tévévita slágerrésze lett, erről küldték a legtöbb Twitter-üzenetet.
Donald Trump a korábbiakkal ellentétben ezúttal készült a vitára, még próbavitákat is tartottak Rudy Giuliani volt New York-i polgármester részvételével. A vita elején mérsékelte magát, a későbbiekben azonban mégiscsak kijött a sodrából, s a választás hitelességének megkérdőjelezésével a legkevésbé sem segítette saját célját. E vita volt az utolsó nagy országos fórum, amely lehetőséget adott volna Trumpnak arra, hogy meggyőzze az amerikaiakat, mégiscsak alkalmas az elnökségre.
Már csupán 19 nap van hátra az amerikai elnökválasztásig. A hátralévő idő nagyon kevésnek tűnik arra, hogy a Clinton mögött legtöbb felmérés szerint jócskán lemaradt Trump fordítani tudjon a versenyben, már feltéve, ha nem tévednek óriásit a közvélemény-kutatók.
A RealClearPolitics portál több felmérés alapján átlagolt adatai szerint Clinton országosan 48,6 százalékon áll, Trump 42,1 százalékon. Az Economist/YouGov-felmérés 47-43-ra teszi az állást, a Quinnipiac Egyetem adatai szerint Clinton 50, Trump 44 százalékot szerezne, ha most választanának, a Fox Newsnál 49-42 a becsült eredmény, szintén a volt First Lady javára. A Los Angeles Times/USC-felmérésében Trump hosszú ideig vezetett, a harmadik vita előtt döntetlent, 44-44 százalékot mértek.
A 270 elektori szavazatért folyó államonkénti versenyben a RealClearPolitics összesítése szerint már csak 9 állam ingadozik. Hillary Clinton 260, Donald Trump 170 elektorra számíthat, 108 elektori szavazat még bizonytalan. A FiveThirtyEight portál jelenleg 87,3 százalékosra teszi Clinton győzelmi esélyét, s csupán 12,6 százalékot ad Trumpnak. Clinton náluk 49,7, Trump 42,8 százalékon áll szintén átlagolt adatok szerint, sem Gary Johnson libertariánus jelölt 6, sem a további indulók 1,5 százalékkal nem rúgnak labdába.
Egy további esélylatolgató portál, Larry Sabato „kristálygömbje” szerint sincs kétség, biztosan Clinton mellett áll 183 elektor, valószínűleg 75, Clinton felé hajlik 94. A republikánus elnökjelöltet biztosan 82, valószínűleg 75 támogatja, Trump felé hajlik 16 elektor, azaz 352-173 az állás.
A nagy kérdés már legfeljebb csak az, hogy Clinton győzelmének hullámán tudnak-e fordítani a demokraták a képviselőházban és a szenátusban, jelenleg mindkét házban republikánus a többség.
A tévévitát követően Trump kampányfőnöke, Kellyanne Conway nem igazán tudott magyarázatot adni főnöke viselkedésére. A vita előtt Conway és Trump lánya, Ivanka is megerősítette, hogy a milliárdos nem fogja megkérdőjelezni az elnökválasztás eredményét. Conway a CNN-nek azt nyilatkozta: „Trump el fogja fogadni a választási eredményt, mivel megnyeri az elnökválasztást”, az ismételt kérdések elől azonban végül megfutamodott. „Senki, sem republikánus, sem demokrata nem támogathatja, hogy egy jelölt megkérdőjelezi a választási rendszer integritását” – mondta Brian Fallon, Clinton szóvivője. A volt First Lady maga is megdöbbenését fejezte ki. „Az amerikai demokrácia nem így működik, 240 éve szabad és tiszta választásokat tartunk, s elfogadtuk az eredményt, akkor is ha nem tetszett, s ennek kijelentése elvárható egy nagy párt képviseletében fellépő elnökjelölttől a tévévitában” – mondta utóbb Clinton.
A CNN/ORC gyorsfelmérése szerint a nézők 52 százaléka úgy vélte, hogy Clinton nyerte a vitát, s csak 39 százalék mondta ezt Trumpról.
