Erdogan ördögi terve

Publikálás dátuma
2016.10.21. 07:32
Erdogan mögött máig hatalmas támogatói tömeg áll FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA STEINBACH
Törvényerőre emelt kisajátítás, államosítás zajlik Törökországban a „terroristák elleni fellépés” címszó alatt. Ezzel azonban komoly gondokat okozhatnak a gazdaságnak.

A török kormány már hetekkel a július közepén végrehajtott puccskísérletet követően támadást intézett a balul elsült katonai hatalomátvétel agytrösztjének tekintett Fethullah Gülen ellen az ország határain túl is. Bár Washington nem adta ki Ankarának a konzervatív hitszónokot, mondván nem bizonyított, hogy tényleg ő biztatta puccsra a katonákat, a Daily Sabah azt közölte, hogy Los Angelesben nem hosszabbították meg három olyan iskola működési engedélyét, amelyeket gülenistákhoz kötnek.

Ez azt jelenti, hogy 2017 nyarától beszüntethetik működésüket. A török kormány nemzetközi „sikereit” is mutatja, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezete (IOC) terrorlistára helyezte Gülen mozgalmát.

A Hürriyet című lap arról számolt be, hogy a hadsereg már 2004-ben figyelmeztette a kormányt arra, a gülenisták túlságosan is beépülnek az államhatalomba, ám ekkor még nem történt semmi – közölte Hilmi Özkök tábornok, aki akkor egyszerű katonaként szolgált. Recep Tayyip Erdogan elnök valójában a gülenisták segédletével építette ki hatalmi bázisát, a kettejük közötti nyílt szakításra 2013-an került sor, amikor a gülenisták által kiszivárogtatott telefonbeszélgetések bizonyították a fennálló hatalom korrupcióját.

A tisztogatás nem állt le, s egyre inkább az üzleti életre terjed ki. Egy adanai bíróság például 54 vállalat államosítását rendelte el arra hivatkozva, hogy Fethullah Gülen érdekkörébe tartoztak. Az ügyészség azt vizsgálja, hogy e cégek mekkora támogatást kaptak az ország első számú ellenségének kikiáltott hitszónok mozgalmától. Hogy a helyi igazságszolgáltatás nem sokat teketóriázik, az is mutatja: az említett cégek vezetőinek jelentős részét már vizsgálati fogságba helyezték. Az eljárás egyebek mellett a Yagmur nevű bútorgyárat is érinti, amely a világ nyolc országának 150 városában rendelkezik lerakatokkal.

A Gülen elleni fellépés már jó ideje nem ismer határt, de mértéket sem. Mindezt az is jelzi, 13 milliárd dollárra tehető azon cégek értéke, amelyeket arra hivatkozva sajátított ki az állam, hogy a „terrorista” Gülen mozgalmához tartoztak. Összesen hozzávetőleg 2000 vállalatról van szó, ezért aligha állnak távol a valóságtól azok, akik úgy vélik, egyfajta önkényes kisajátítás történik. Ráadásul egyre erősödik az a gyanú, amely szerint ezeket a cégeket a kormánypárthoz, az AKP-hoz közel álló személyeknek továbbítják, nyilvánvalóan potom pénzért.

Az ilyesfajta eljárásokban már van gyakorlata Törökországnak. 1997-ben, a katonai puccsot követően a hadsereg, saját állítása szerint, az iszlamisták ellen lépett fel. Csakhogy akkor is egy sor vállalatot sajátítottak ki, meglehetősen vitatható módon. Négy esztendővel később, 2001-ben ment csődbe a TMSS nevű vagyonkezelő társaság, amely több cégre bomlott fel, ezek pedig hogy, hogy nem, a kormányzathoz hű befektetőkhöz kerültek. A kormány már 2014 óta fellép a gülenisták gazdasági érdekeltségei ellen, ez a folyamat csak felgyorsult a puccs óta. De az Asya Bankot például még 2015 februárjában sajátították ki.

A kisajátítás most is teljesen törvényes keretek között zajlik. A terrorellenes törvény alapján, amely egyébként a legfőbb oka annak, hogy az Európai Unió nem akarja eltörölni a vízumkényszert Ankarával szemben. Számos újságírót börtönöztek be terrorizmus vádjával. A kisajátított cégek élére azonban gyakran túl gyorsan neveznek ki vagyonkezelőt, akinek időnként nem sok fogalma van annak működéséről. A mostani eljárással ezért óriási károkat okozhatnak a török gazdaságnak, bár az biztos, hogy az Erdoganhoz közel állók nagyon is jól járnak vele.

Szerző

Veszélyes megalománia

Publikálás dátuma
2016.10.21. 07:31
Dél-Koreában köztereken is közvetítik az északi rakétakísérletekről szóló híradásokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/WOOHAE CHO
Tovább feszíti a húrt Észak-Korea vezetője Kim Dzsong Un, aki hatalomra kerülése óta egyik legfontosabb céljának azt tartja, hogy katonai nagyhatalommá tegye országát. Az egyelőre sorra csődöt mondó rakétakísérletei azonban egyre veszélyesebbek, nemcsak a szomszédos Dél-Korea, hanem az egész térség és a világ számára is.

Észak-Korea rövid időn belül már másodízben sikertelen rakétakísérletet hajtott végre. A lövedék közvetlenül a kilövést követően zuhant le – jelentette be a dél-koreai hadsereg. Az amerikai hadsereg pedig azt közölte, hogy az Egyesült Államok biztonsága nem forgott veszélyben. Híradások szerint közepes hatótávolságú Muszudan rakétáról volt szó, amelyet az ország nyugati részén található kuszongi bázisról akartak fellőni.

Szombat óta másodízben fullad kudarcba a sztálinista állam rakétakísérlete. Hét hónap alatt nyolc alkalommal kísérletezett az ország 3000 kilométer megtételére képes rakétával, amelyet mozgó kilövőállomásról is a levegőbe lehet juttatni. Ezek közül a legsikeresebbnek a júniusi bizonyult a legsikeresebbnek, amikor a lövedék 400 kilométeres utat tett meg. Ez a teszt elsősorban Japánban keltett rémületet. Bár Észak-Korea rakétakísérleteivel megsérti az ENSZ határozatait, Phenjan nem hagy fel próbálkozásaival. A fegyverkezésre van anyagi fedezet, annak ellenére, hogy az ország lakossága gyakorlatilag éhezik.

Még a tegnapi kilövés előtt John Kerry amerikai külügyminiszter azt közölte, az Egyesült Államok mindent elkövet azért, hogy megvédje országa biztonságát. Mint mondta, a lehető leghamarabb rakétavédelmi rendszerrel látja el szövetségesét, Dél-Koreát. Bár Észak-Korea egyetlen térségbeli szövetségese, Kína türelme is fogytán van a kis vezér, Kim Dzsong Un túlkapásai láttán, Peking fenyegetést lát a rakétavédelmi rendszerben, ami miatt feszültebbé vált Peking és Szöul az utóbbi években gyorsan javuló kapcsolata.

Bár a tegnapi kilövés sikertelen volt, szakértők rámutatnak, csak idő kérdése, hogy Phenjan ütőképes, a világ megannyi országára súlyos veszélyt jelentő rakétát fejlesszen ki, amellyel nukleáris töltet célba juttatására is képes. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna. Az már eddig is bebizonyosodott, hogy az országgal szembeni büntetőintézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy Phenjan felhagyjon nukleáris, illetve ballisztikus rakétaprogramjával. Kína egyelőre kitart a sztálinista rezsim mellett, de nem amiatt, mert annyira rokonszenvezne vele.

Peking attól tart, hogy Észak-Korea összeomlása esetén milliók indulnának útnak a szomszédos országból Kínába. Másrészt attól is fél, hogy növekedne az Egyesült Államok ázsiai befolyása. Pedig a diplomáciai frontján egyre jobban áll Kína. A hagyományosan ezer szállal Washingtonhoz kötődő Fülöp-szigetek is Kínára kacsint, elnöke, Rodrigo Duterte tegnap, pekingi látogatása idején ki is jelentette, elérkezett az Egyesült Államokkal való szakítás ideje.

Washington a színfalak mögött igyekszik meggyőzni Kínát arról, nem kell katasztrófára felkészülnie egy esetleges egységes Korea létrejötte esetén. Az amerikai adminisztráció azzal érvel, garantálná, hogy atomfegyvermentes legyen a Koreai-félsziget, ami Peking számára is rendkívül fontos lenne.

Az Egyesült Államokban annak a lehetősége is felmerült, hogy kibertámadást intéznek Észak-Korea ellen, hogy ezzel lassítsák le fegyverkezési programját. Ez a stratégia részben bejött Iránban, ahol a Stuxnet nevű számítógépes vírussal fertőzték meg helyi atomreaktorok számítógépes rendszerét. Washington nem gondol az Észak-Korea elleni konkrét katonai csapás lehetőségére, ez ugyanis hatalmas veszélyeket rejtene magában.

Szerző

Veszélyes megalománia

Publikálás dátuma
2016.10.21. 07:31
Dél-Koreában köztereken is közvetítik az északi rakétakísérletekről szóló híradásokat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/WOOHAE CHO
Tovább feszíti a húrt Észak-Korea vezetője Kim Dzsong Un, aki hatalomra kerülése óta egyik legfontosabb céljának azt tartja, hogy katonai nagyhatalommá tegye országát. Az egyelőre sorra csődöt mondó rakétakísérletei azonban egyre veszélyesebbek, nemcsak a szomszédos Dél-Korea, hanem az egész térség és a világ számára is.

Észak-Korea rövid időn belül már másodízben sikertelen rakétakísérletet hajtott végre. A lövedék közvetlenül a kilövést követően zuhant le – jelentette be a dél-koreai hadsereg. Az amerikai hadsereg pedig azt közölte, hogy az Egyesült Államok biztonsága nem forgott veszélyben. Híradások szerint közepes hatótávolságú Muszudan rakétáról volt szó, amelyet az ország nyugati részén található kuszongi bázisról akartak fellőni.

Szombat óta másodízben fullad kudarcba a sztálinista állam rakétakísérlete. Hét hónap alatt nyolc alkalommal kísérletezett az ország 3000 kilométer megtételére képes rakétával, amelyet mozgó kilövőállomásról is a levegőbe lehet juttatni. Ezek közül a legsikeresebbnek a júniusi bizonyult a legsikeresebbnek, amikor a lövedék 400 kilométeres utat tett meg. Ez a teszt elsősorban Japánban keltett rémületet. Bár Észak-Korea rakétakísérleteivel megsérti az ENSZ határozatait, Phenjan nem hagy fel próbálkozásaival. A fegyverkezésre van anyagi fedezet, annak ellenére, hogy az ország lakossága gyakorlatilag éhezik.

Még a tegnapi kilövés előtt John Kerry amerikai külügyminiszter azt közölte, az Egyesült Államok mindent elkövet azért, hogy megvédje országa biztonságát. Mint mondta, a lehető leghamarabb rakétavédelmi rendszerrel látja el szövetségesét, Dél-Koreát. Bár Észak-Korea egyetlen térségbeli szövetségese, Kína türelme is fogytán van a kis vezér, Kim Dzsong Un túlkapásai láttán, Peking fenyegetést lát a rakétavédelmi rendszerben, ami miatt feszültebbé vált Peking és Szöul az utóbbi években gyorsan javuló kapcsolata.

Bár a tegnapi kilövés sikertelen volt, szakértők rámutatnak, csak idő kérdése, hogy Phenjan ütőképes, a világ megannyi országára súlyos veszélyt jelentő rakétát fejlesszen ki, amellyel nukleáris töltet célba juttatására is képes. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna. Az már eddig is bebizonyosodott, hogy az országgal szembeni büntetőintézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy Phenjan felhagyjon nukleáris, illetve ballisztikus rakétaprogramjával. Kína egyelőre kitart a sztálinista rezsim mellett, de nem amiatt, mert annyira rokonszenvezne vele.

Peking attól tart, hogy Észak-Korea összeomlása esetén milliók indulnának útnak a szomszédos országból Kínába. Másrészt attól is fél, hogy növekedne az Egyesült Államok ázsiai befolyása. Pedig a diplomáciai frontján egyre jobban áll Kína. A hagyományosan ezer szállal Washingtonhoz kötődő Fülöp-szigetek is Kínára kacsint, elnöke, Rodrigo Duterte tegnap, pekingi látogatása idején ki is jelentette, elérkezett az Egyesült Államokkal való szakítás ideje.

Washington a színfalak mögött igyekszik meggyőzni Kínát arról, nem kell katasztrófára felkészülnie egy esetleges egységes Korea létrejötte esetén. Az amerikai adminisztráció azzal érvel, garantálná, hogy atomfegyvermentes legyen a Koreai-félsziget, ami Peking számára is rendkívül fontos lenne.

Az Egyesült Államokban annak a lehetősége is felmerült, hogy kibertámadást intéznek Észak-Korea ellen, hogy ezzel lassítsák le fegyverkezési programját. Ez a stratégia részben bejött Iránban, ahol a Stuxnet nevű számítógépes vírussal fertőzték meg helyi atomreaktorok számítógépes rendszerét. Washington nem gondol az Észak-Korea elleni konkrét katonai csapás lehetőségére, ez ugyanis hatalmas veszélyeket rejtene magában.

Szerző