Az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával - közölte Orbán Viktor tegnap Brüsszelben, az EU-csúcs után. A miniszterelnök sajtóértekezletén azt állította, sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, majd bevallotta, szerette volna levetetni a kérdést a napirendről, mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ám ezt nem sikerült elérnie. (A napirenden tartott javaslat szerint, ha egy tagállamba túl sok menekült érkezne, akkor azok egy részét a többiek között igazságosan elosztanák.) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanis világossá tette, hogy a testület nem vonja vissza a javaslatot. Patthelyzet alakult ki, aminek feloldására az Unió soros elnökségét ellátó Szlovákia készít javaslatot.
Miután Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még csütörtökön, az uniós-csúcs első napján bejelentette, a migrációval kapcsolatban a vezetők megvitatták a tagállamok közötti szolidaritás kérdését és megegyeztek abban, hogy nem lesz "a la carte" szolidaritás, Orbán erre is reagált. Tudatta, Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amit a határok védelmére fordít. Ezen a csütörtöki vitán saját bevallása szerint kiállt amellett, hogy az EU a határvédelmet is a szolidaritás részének tekintse. megismételte, mi "nemcsak Magyarország érdekeit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van". Azoknak, akik számon kérték a menekülteket befogadni nem akaró Magyarországon a szolidaritást azt üzente, "vannak olyan tagállamok, amelyeknek kötelességük lenne megvédeniük az EU államhatárait, és ezt nem teszik meg. Ők nem szolidárisak az Európai Unió többi államával, mi azok vagyunk". A miniszterelnök szerint "vannak bevándorlóbarát és nem bevándorlóbarát országok, a kérdés, hogy mindenkinek baráttá kell-e válnia, vagy megvan a joga az országoknak nem annak lenni. Eljött az idő, hogy harcosabb álláspontot foglaljunk el".
Bár a csúcsot követő tájékoztatón Orbán ismét saját "glóriáját szidolozta" kiderült, a menekülttáborok ügyében sem sikerült maga mellé állítania a tagállamok állam- és kormányfőit. A vita során nem született döntés annak a magyar javaslatnak az ügyében, hogy a táborokat az Unió területén kívül hozzák létre. Pedig ő továbbra is úgy gondolja, hogy a migránsokat, a gazdasági bevándorlókat és a tényleges menekülteket külön kell egymástól választani, aminek a feltételei az Unió területén nem adottak. Véleménye szerint higgadt, jogi eljárásokra van szükség, "sokkal humánusabb nem beengedni a menekültstátuszra nem jogosultakat, mintsem néhány hónap, vagy évnyi itt tartózkodás után erőszakkal eltávolítani őket az Unió területéről".
Ezúttal azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy a kötelező kvótára tett javaslatával becsapta a nemzetállamokat. Figyelmeztetett, az Európai Unióban szabad, független államok társulnak, ennek pedig az "alfája és ómegája" az, hogy a miniszterelnökök útmutatása alapján kell megindulnia a jogalkotásnak, az állam- illetve kormányfők pedig kétszer is csak önkéntes kvótáról állapodtak meg. "Kültelki trükknek" nevezte a nemzetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna.
Azt is kijelentette, hogy Ukrajna megfelel az uniós vízummentesség minden feltételének, így az országnak mielőbb meg kell kapnia a vízummentességet. Az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, "ne fektesse" tovább az ügyet. Arról szintén beszámolt, hogy Kínának belátható időn belül meg fogják adni a piacgazdasági státuszt.
Fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám, és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezése, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldése érdekében - olvasható a brüsszeli csúcs ebben a témában még csütörtök éjjel elfogadott zárónyilatkozatában. A tagállamok állam- és kormányfői ebben egyebek mellett kimondták, azokkal az országokkal kell partnerségi megállapodást kötni, ahonnan a menekültek származnak, illetve a nyugat-balkáni útvonal országaival. A nyilatkozat szerint a találkozó résztvevői kívánatosnak tartják a Törökországból a görög szigetekre érkező menedékkérők visszatoloncolásának felgyorsítását is. Ami Orbán számára kényes pont, a dokumentumban felszólították a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a 160 ezer migráns áthelyezését, amiről korábban az uniós belügyminiszterek döntöttek. Ehhez Magyarország és Szlovákia különvéleményt fogalmazott meg. Az aláírók fontosnak nevezték, hogy október elején megkezdhette működését a közös uniós határ- és parti őrség.
Az Oroszország ellen elrendelt szankciók enyhítése szóba sem kerülhetett a Szíriában kialakult helyzet miatt - számolt be Orbán. Sőt, újabb lépések lehetőségét is felvetették, mert úgy gondolják, ilyen helyzetben az EU nem maradhat csöndben és ki kell állnia a civilek, az ártatlan áldozatok mellett, és mindent meg kell tennie az olyan katonai akciók megállítása, vagy lelassítása érdekében, amelyek civilek életét követelnék. A kérdésre az Európai Tanács decemberben visszatér.
Angela Merkel a találkozó tegnapi zárónapja után arról beszélt, az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni "barbár" támadások a szíriai Aleppónál. A német kancellár "embertelenségnek", "szavakkal nehezen leírhatónak" nevezte a történéseket, amelyek véleménye szerint egyértelműen sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni, majd tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez.
Más kérdésekben sem jutottak sokra a csúcs résztvevői: például továbbra sem tudták meggyőzni a vallonokat arról, hogy ne blokkolják az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA). Az egyezményt elvileg jövő csütörtökön írnák alá, addig dűlőre kell jutniuk a belga tartománnyal. Kanada legalább annyit lépett közben, hogy 2017 januárjától feloldotta a vízumkényszert a románokkal és a bolgárokkal szemben - ez a két ország követelése volt a CETA elfogadásáért cserébe. Jean-Claude Juncker ironizálva fejtegette a CETA körül hirtelen kialakult ellenségeskedést: "Megdöbbentő, hogy az Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat" - mondta az Európai Bizottság elnöke. A CETA kérdése Tusk szerint is aggodalomra ad okot, pedig azt egy kivételével mindegyik tagállam elfogadta.