Lebontják a calais-i dzsungelt

Ma kezdik el lebontani az észak-franciaországi Calais-ban található sátorvárost, népszerűbb és kifejezőbb nevén „dzsungelt”. Több napon keresztül zajlik a sátrak lebontása, a 6500 itt maradt személyt négy csoportba osztják majd. A menekültek attól tartanak, hogy az akció embervadászatba torkollik.

Mától bekövetkezik az, amiről a francia sajtó már oly régen cikkezett. Felszámolják a calais-i „dzsungelt”, s az itt letelepedett menekültek egy részét Franciaország más felvevő központjaiban helyezik el. Az erről szóló döntést Francois Hollande elnök hozta meg, még szeptember végén. Bernard Cazeneuve belügyminiszter szerint humanitárius okok miatt van szükség az intézkedésre, mert attól tartanak, hogy a közelgő tél miatt áldatlan állapotok dúlnak majd itt.

A döntés komoly visszhangot keltett az országban, amelyről a francia alkotmánybíróságnak, az államtanácsnak is döntést kellett hoznia. Az alaptörvény felett őrködő testület zöld utat adott erre, miután megsemmisítette Lille közigazgatási bíróságának azt az augusztusi határozatát, amely nem engedte a calais-i boltok bezárását, arra hivatkozva, nem rendelkeznek állandó területfoglalási engedéllyel és a működésük higiéniai körülményei egészségügyi veszélyeket hordoznak magukban.. Fabienne Buccio, Pas-de-Calais megye prefektusa július 28-án kérte a lille-i bíróságtól az üzletek felszámolásának engedélyezését. Miután azt a bíróság ellenezte, a belügyminisztérium az államtanácshoz fordult jogorvoslatért.

Ezzel tehát az utolsó akadály is elhárult a szocialista kormány számára a Nagy-Britanniába átjutásra vágyó migránsok sátorvárosának megszüntetéséhez. Azoknak a migránsoknak, akik feladják az átjutási tervüket, és menedékkérelmet nyújtanak be Franciaországban, a kormányzat átmeneti szállást biztosít 160 befogadó központban, a kérelem elbírálásának idejére, mintegy 3-4 hónapra, a többieket kiutasítja.

Segélyszervezetek úgy vélik, hogy a dzsungel felszámolása nem a közelgő télre, még kevésbé a kormány kivételes humanizmusára vezethető vissza. Sokkal inkább arról van szó, hogy Francois Hollande köztársasági elnök a jövő év áprilisában és májusában megrendezendő államfőválasztásra készül, s abban reménykedik, alighanem hiába, hogy újabb öt évre az Elysée-palota lakója marad.

„Nyilvánvalóan politikai döntésről van szó” – közölte Amin Trouvé Baghdouche, a Médecins du Monde segélyszervezet munkatársa. Felháborodásának adott hangot a franciaországi ombudsman is. Jacques Toubon október elején "a legnagyobb nyugtalanság" hangján szólt. A jogvédő felhívta a figyelmet arra, hogy a több ezer táborlakó között csaknem ezer, kísérő nélküli kiskorú lehet.

Az Európa Tanács szerint az elnöki rendelet végrehajtását nem előzte meg megfelelő előkészítő munka. „A hatóságok nem mondták el világosan, hogy mit terveznek, s egyáltalán hogyan akarják felszámolni a sátorvárost” – panaszkodott Tomas Bocek, migrációért felelős megbízott.

Hogy az előkészítés nem zajlott a legtökéletesebben, az is bizonyítja, hiába ígérte a kormányzat azt, hogy más menekülttáborokban felveszik az emberek egy részét, a helyi önkormányzatok tiltakoztak ez ellen. Sokan pedig nem akarják elhagyni a várost, mert továbbra is feltett szándékuk, hogy Nagy-Britanniába menjenek.

Hírek szerint ezer rendőr lesz majd bevetésen a dzsungel kiürítése során. A segélyszervezetek munkatársai ragaszkodnak ahhoz, hogy felügyeljék a folyamatot, mert a sátorvárosból gyakorta jelentettek rendőri túlkapásokat. Tavaly titokban készített felvételek kerültek fel az internetre, amelyek bizonyították ezt. Baghdouche attól fél, hogy a kiürítés valóságos embervadászatba torkollik majd.

Félelme nem látszik alaptalannak, amit az év elején történt részleges kiürítés is bizonyít. Ekkor erőszak is kísérte a manővert, amiért a kormányzat politikai aktivistákat tett felelőssé. „Nem akarjuk azt, hogy erőszakra kényszerítsenek bennünket” – közölte a belügyminisztérium egy illetékese. A rendőrség szerint Calais-ban a No Border nevű mozgalom 150-200 aktivistája próbálhatja megakadályozni a hatóságok fellépését.

Calais-ban évek óta gyűltek össze mindazok, akik Nagy-Britanniában akartak letelepedni. A sátorvárosban drámai viszonyok alakultak ki, amolyan nyomornegyedre kezdett hasonlítani. A sátrak mellett faviskókat is építettek, a kormány pedig konténereket bocsátott a menekültek rendelkezésére.

A kiürítéssel kapcsolatos „előmunkálatokat” már vasárnap megkezdték, de a műveletet a tervek szerint hétfő reggel nyolc órakor indítják meg. Buszokon szállítják az embereket a különféle felvevő központokba. Itt aztán benyújthatják menedékkérelmüket.

Hajnali összetűzések

Vasárnapra virradóan összetűzések történtek a calais-i menekülttáborban. Több tucatnyian köveket dobtak a rendőrökre, akik aztán könnygázt vetettek be a tiltakozók ellen – közölte a BFM TV. Mindez akkor történt, amikor felszólították az embereket, hogy hétfőtől el kell hagyniuk a tábort. Ez azt jelzi, hogy a tábor mai kiürítése során is súlyos összecsapások várhatóak.

Azokra a gyermekekre, akik szüleik nélkül maradtak Calais-ban, speciális eljárás vár. Ők egyelőre maradhatnak a konténerekben. Akadnak közöttük olyanok is, akik édesapja, vagy édesanyja már Nagy-Britanniában tartózkodik. Az ő esetükben a francia kabinet családegyesítést szorgalmaz. Ez ügyben zajlanak is a tárgyalások Londonnal. Segélyszervezetek becslései szerint 1300 ilyen 18 év alatti fiatalról lehet szó.

A calais-i dzsungel gyakran került a figyelem középpontjába. Például tavaly, amikor néhány száz migráns a La Manche csatorna alatti vasúti alagút felé haladt, hogy így közelítsék meg az ígéret brit földjét. Sikerült azonban visszaszorítani őket. Azóta jelentős rendőri erők felügyelnek minden objektumot. A menekültek azonban nem adják fel, gyakran kamionok konténereiben próbálnak észrevétlenül átjutni.

Honnan érkeztek a menekültek?

Valójában már 2002 óta léteztek illegális táborok azóta, hogy abban az évben felszámolták a Vöröskereszt Sangatte-i táborát. A mostani dzsungelt valójában egy egykori szemétlerakat területén hozták létre. A katasztrofális állapotok miatt 2015 novemberében egy bíróság úgy határozott, hogy jelentősen javítani kell a higiéniai körülményeket.

Manuel Valls kormánya ezért döntött úgy 2016 januárjában, hogy 125 konténert küld a területre, amelyben 1500 személy szállásolható el. 2016 februárjában azonban egy bíróság ugyanezen okokra hivatkozva rendelte el a tábor részleges kiürítését. Ez február 29-én kezdődött meg. Ekkor súlyos összetűzésekre került sor a menekültek, az őket védő aktivisták, valamint a rendőrök között. Fabienne Buccio prefektus szerint a No border szervezet és mintegy 150 migráns vett részt az összetűzésekben. Az érintettek nagy része azonban békésen viselkedett.

A menekültek száma júniustól augusztus végéig jelentősen, mintegy másfélszeresére emelkedett. Nyár végére körülbelül 9-10 ezren lehettek a dzsungelben. Miután augusztus közepén a menekültek megtámadták a rendőri egységeket, Natacha Bouchart polgármester a hadsereg beavatkozását követelte a rend helyreállítása érdekében. Mint mondta, a rendőrség alulreprezentált, s már képtelen erre. Szigorították az intézkedéseket a Csalagútnál is.

A jövő tavaszi elnökválasztás közeledtével a kampányban is egyre több szó esett a calais-i dzsungelről. Szeptember 26-án Francois Hollande elnök azt közölte, nem tűri meg tovább a tábort. „Véglegesen fel kell számolnunk” – adta ki az ukázt az államfő. Október 17-én aztán tizennégy 14-17 év közötti fiatalt szállítottak Nagy-Britanniába, ahol családtagjaikat láthatták viszont.

Egy februárban nyilvánosságra hozott becslés szerint a táborlakók egynegyede Afganisztánból és Pakisztánból érkezett, 20 százalékuk Eritreából és Etiópiából, további 20 százalék Szudánból és csak 10 százalék a polgárháború által sújtott Szíriából.