Nem kívánt nyilatkozni az 1956-os megemlékezésen, vasárnap a Kossuth téren őt ért atrocitásról Ungváry Krisztián. A történész ezt azzal indokolta lapunknak, hogy nem tartja fontosnak a saját személyét és sérelmét. Ami szerinte fontos, az a magyar demokrácia mai állapota. Azért ment ki tüntetni, hogy így tiltakozzon a kormány emlékezetpolitikája ellen. Ungváry Facebook-oldalán azt írta, "közterületen egy demokráciában az alkotmányos keretek között maradó szabad vélemény nyilvánítása nem korlátozható. Így volt ez akkor is, amikor Göncz Árpádot kifütyülték. A mostani hatalom birtokosainak is el kell viselniük a kritikát és a mostani hatalom kedvelőinek azt, ha mások ezzel nem értenek egyet". A történész ugyanakkor megnyugtatásul közölte, jól van, csak "egy gyáva ember" oldalról ököllel megütötte, de veréssel soha nem fogják elrettenteni.
"Nyitott vagyok a vitára, hibáim belátására, de ezt úgyis tudják, akik ismernek. Ez azonban ami itt történt, példa arra, hogy hová vezet a fekete-fehér látásmód. Másokat a téren nálam sokkal jobban bántalmaztak. Meglepne, ha akár csak egy kormánypárti tüntető lenne köztük, de ha van, akkor együttérzésem nekik is szól. Érvekkel kell vitázni és nem gyáva erőszakkal" - írta. A fütyülésre felhívó Juhász Péter kijelentette: pert indít a Miniszterelnökség ellen, mert nem engedték be a Kossuth téri állami rendezvényre. Az Együtt alelnöke felháborítónak tartja, hogy nem engedték véleményt nyilvánítani: "azért mentünk ki, hogy kritikát fogalmazzunk meg Orbánnal szemben, amit neki tűrnie kell. Tűrnie kell, mert ő csak közjogi méltóság, nem király".
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a rendőrségnek a Kossuth téren készült felvételek alapján hivatalból eljárást kell indítania a vasárnapi atrocitások ügyében. Barabás Richárd szomorúnak nevezte, hogy a nemzeti ünnep egységét, magasztosságát "megsértette a fizikai erőszak". Az elnökségi tag úgy értékelt: a "miniszterelnök által felheccelt" tömeg néhány tagja erőszakot követett el a véleményüket fütyüléssel kifejezőkkel szemben. Hozzátette: amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország szabad, akkor fel kell tenni a kérdést, mennyire vagyunk szabadok, ha a véleményünk hangoztatása miatt esetleg betörik a fejünket.
A Magyar Liberális Párt (MLP) is a kormányt tartja felelősnek azért, hogy "botrányba fulladt" az ünnepi megemlékezés. Fodor Gábor pártelnök elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek nevezte, hogy Orbán beszédében "lényegében lekommunistázta" az ellene tüntetőket. A DK szerint komoly figyelmeztetés a kormányfőnek, hogy "kordonok mögött, rendőrökkel és biztonsági szolgálattal körülvéve" mondta el beszédét, miközben a területre belépőket ellenőrizték, az ellene tüntetőket pedig "atrocitások érték". Gréczy Zsolt szerint, ha Orbán eddig úgy érezte, hogy a 2006-os erőszakos cselekmények kapcsán van morális alapja a felháborodásának, akkor ez a morális alap odaveszett. A DK-szóvivő hozzátette, miközben a miniszterelnök az EU-t félti a szovjetizálódástól, kormányzása alatt Magyarország szovjetizálódott.
Eközben az Egyesült Államokban tartott állami megemlékezésekre az amerikai kormány egyetlen magas rangú képviselője sem látogatott el - ez pedig a Die Presse szerint megmutatja, hogy mit gondolnak az Orbán-kormányról. Joe Biden amerikai alelnök csupán levélben méltatta az 1956-os magyar forradalmat és a magyarországi demokráciát, ezt az ünnepségen felolvasták. Ebben Biden kiemelte, hogy az elmúlt néhány évtizedben Magyarország és az Egyesült Államok együtt munkálkodott a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok biztosításának érdekében, s Magyarország tapasztalatai demokráciára áhítozó más országokat is megihlettek az elnyomás és az autokrácia elleni küzdelmükben.
Ma ünnepi ülést tart az Országgyűlés, ahol Kövér László házelnökön kívül beszédet mond Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke és Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke is.
