Gulyás Erika;

munkalehetőség;önkormányzat;bérlakás;munkásszálló;társadalmi mobilitás;

2016-10-25 07:03:00

Súlyosbodó munkaerőhiány - Mobilizálni kell az országot

A főváros az esetleges olimpia miatt felépülő lakásokat hasznosítaná később bérlakásként, több megyeszékhelyen felújításokba kezdtek, főként Budapesten aktívan segítenek civil szervezetek is, hogy használható állapotba hozzanak rászoruló családoknak önkormányzati lakásokat. A legnagyobb társadalmi mozgást mégis a munkásszállások bővítésétől vagy a dolgozóknak kínált más szálláslehetőségektől várják a szakértők.

Amíg csak a szociális szakma, szegénységkutatók és lakhatási kérdésekkel foglalkozó civilek beszéltek róla, szinte visszhang nélkül maradtak a bérlakásépítéseket sürgető javaslatok, az utóbbi időszakban azonban a Magyarországra települt termelő cégek, elsősorban az autóipar munkaerőhiánya miatt a lakhatási gondok megoldása gazdasági kérdéssé vált, s ennek megfelelően előbbre lépett az ellenzéki pártok kommunikációjában, sőt már a kormányzati gondolkodásban is.

Budapesten nemrég az kavarta fel az állóvizet, hogy a tervezett olimpiai beruházásokhoz kapcsolódó bérlakás-koncepciót dolgozott ki Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. A tervben az szerepel, hogy az olimpiai falu és a média elszállásolása miatt kötelezően megépítendő több mint 22 ezer lakást később önkormányzati bérlakásként kellene hasznosítani, ennek a célnak megfelelően kellene már a tervezést is elkezdeni. A javaslatot a szeptember 28-án tartott közgyűlésen ugyan visszavonták az előterjesztők és az nem szerepel a holnap tartandó októberi közgyűlés meghívójában sem, de biztosak lehetünk benne, hogy a terv nem került le véglegesen a listáról. Kérdés természetesen, hogy milyen bérlakás megoldásokban gondolkodik a főváros, ha Budapest nem nyeri el a sportesemény rendezési jogát – amire azért van esély.

Ugyancsak az utóbbi néhány hónap sajtóhírei között olvashattuk, hogy Szeged és Szombathely is több tucat önkormányzati bérlakás felújítását kezdte meg, bár a lakók egy része túl magasnak találja a bérleti díjakat.

Az is figyelemre méltó, hogy tavasz óta mind többször került elő a bérlakások kérdése az ellenzéki pártok akcióiban. Az LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott, a kormány társadalompolitikája megbukott, az ország kettészakadása felgyorsult és a megállíthatatlannak látszó elvándorlás okaként az alacsony bérek mellett a lakhatási problémák felerősödését határozta meg. Schmuck Erzsébet bejelentette, hogy pártja egy állami bérlakás-építési alap létrehozását javasolja, az önkormányzatok ennél az alapnál pályázhatnának bérlakásépítésre, a következő öt-tíz évben 50-100 ezer lakás épülhetne, vagy újulhatna meg.

Amikor a felsőoktatási tanév kezdetén a Budapesten és vidéki egyetemi városokban elszabadult albérleti árakkal foglalkozott a sajtó, az LMP ezt a tervet kiegészítette egy bérlakás törvény megalkotásának javaslatával. A Demokratikus Koalíció pedig azt indítványozta, hogy állami bérlakásrendszerrel segítsék azokat a felsőoktatásban tanuló fiatalokat, akik nem tudják megfizetni a drága albérleteket.

Terjed a magánbérlet

Az állami vagy önkormányzati bérlakások számának folyamatos csökkenése, a lakásállomány lepusztulása miatt épp ezekben a városokban nőtt az ezredforduló óta a leggyorsabban a magánbérlet. A nyáron hozta nyilvánosságra a KSH a magyarországi lakásviszonyokról harmadszor elkészített részletes felmérést és értékelést. Ebből az derült ki, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban sokkal többen bérelnek magántulajdonostól lakást, mint 10-15 évvel ezelőtt, ezzel párhuzamosan viszont elsősorban a kistelepüléseken folyamatosan nő az üres lakások száma.

A községekben és különösen a falvakban a házaknak lassan a negyedében nem él senki, közben a magánbérleti lakások aránya már elérte a lakásállomány 6 százalékát és folyamatosan bővül, míg az önkormányzatok tulajdonában lévő, szociális célra hasznosítható ingatlanok aránya 3 százalék maradt. Ez azt is jelzi, hogy sem az önkormányzatok, sem az állam nem gondolkodnak a bérlakás szektor fejlesztésében, rábízzák a magánpiacra, hogy működjön közre a lakosság mobilitásának javításában.

Magyarországnak még mindig nincs egységes lakhatási stratégiája, pedig az országban milliókat érintenek a súlyos lakhatási problémák – emlékeztetett idén is a Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése. A nemzetközi civil szervezet a legnagyobb gondnak a szociális bérlakások hiányát nevezi, felméréseik szerint jelenleg legalább 300 ezer családnak lenne szüksége megfizethető bérlakásra.

Átmeneti megoldás: munkásszállás

Számtalan szociális gond megoldásában is segítene, ha a keleti országrész kistelepülésein élő közfoglalkoztatottak, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élők a biztos fedél reményében ki mernének mozdulni falujukból és a térség megyeszékhelyein, a fővárosban vagy a nyugat-magyarországi nagyvárosok ipari központjaiban vállalnának munkát. Ezt a lépést sürgetné a hazai munkaerőpiac is, hiszen a nagy munkaadók egyre hangosabban panaszkodnak a munkaerőhiányra.

Nagy tömegben kellenének nekik már fizikai betanított munkások is, nemcsak szakképzettek – hangsúlyozta a Népszava kérdésére Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy elsőként az autóipari cégek és beszállítóik ismerték fel a dolgozók lakhatásának megoldásában rejlő lehetőségeket, de ma már más ágazatokban is egyre gyakrabban gondolkodnak ebben. Nagyon az elején vagyunk a folyamatnak – tette hozzá a szakértő, de a termelő, gyártó vállalatok már mindenhol kihasználták az ingázásban rejlő lehetőségeket, elérhető távolságban nincs utánpótlása a dolgozóknak. Az ország nyugati felében már egymástól szipkázzák el a munkaerőt, a feltételekben egymásra kontráznak a munkaerőhiányban szenvedő vállalatok. A hét közbeni szállás igénye még a fővárosi agglomerációban is felvetődik, hisz nem minden településről oldható meg a bejárás a közlekedési nehézségek miatt a budapesti munkahelyre.

A munkáskezet kereső vállalkozások tehát egyre gyakrabban csábítják a lakáskérdés megoldásával a potenciális munkavállalókat. A 2008-as gazdasági válság azonban óvatosságra tanította a cégeket – magyarázta a szekértő, hogy miért halad lassan a folyamat. Egy munkásszálló vagy apartmanház megépítése rengetegbe kerül és hosszú idő alatt térül meg, az is kérdés, hol és milyen áron talál megfelelő telket a vállalkozás az építkezéshez. Nagyon változatos, hogy milyen megoldásokban gondolkodnak a cégek – emlékeztetett Csaposs Noémi. Lakásokat bérelnek, szolgálati lakásokat építenek, vagy nagyobb tömegben kiadó szállásokkal rendelkező szolgáltatókat keresnek, de ma még kevés a klasszikus munkásszállás.

A tanácsadó szerint üzleti modell kérdése, hogy ki miben keres megoldást, de minden vállalkozásnak abból kell kiindulnia: ha nincs elég emberem, nem tudok teljesíteni, elvesztem a piacomat, nincs árbevételem és elvesztem a versenyképességemet. Ha egy nagyobb vállalkozás biztos lehet abban, hogy nem ingadoznak a megrendelései, megéri állandó szállásban gondolkodnia és nem utaztatni a dolgozókat, mert az elvándorlás bizonyíthatóan magasabb az átlagosnál a bejárók körében. Ha egy nagyobb cég stabil munkatársi gárdával akar hosszú távon együtt dolgozni, ott már nemcsak az alkalmazott, hanem az egész család mozgatásában is érdemes gondolkodni.

Kecskeméti modell

Kecskemét példáját említette a szakember, ahol a Mercedes-Benz 40 lakásos bérlakásprogramot indított a tavasszal dolgozóinak a város önkormányzatával együttműködve. Öt évre megvették a felújított lakások bérlőkijelölési jogát, így a piaci árnál jóval kedvezőbb feltételekkel biztosítanak lakásokat dolgozóik számára. A lakásokra benyújtott pályázatok elbírálásakor a társaság az üzemi tanáccsal egyeztetve a vállalatnál eltöltött idő, a gyárban dolgozó hozzátartozók száma, a pályázó gyermekeinek száma, valamint az állandó lakóhely Kecskeméttől való távolsága alapján döntött, így költözött be a családtagokkal együtt 63 személy a lakásokba. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, bérlakásprogramjukkal is úttörő szerepet szeretnénk betölteni a munkaerőpiacon, a kecskeméti önkormányzati vagyonkezelő pedig az országban elsőként próbálja ki azt a modellt, amelyben az öt éves szerződés idejére a gyár a lakások száz százalékos kihasználtságát ígéri. A 40 lakásból 32-be „melósok” költöztek, ami eddig nem volt jellemző, bár a speciális tudással rendelkező vezetőiknek eddig is béreltek lakásokat a vállalatok Győrtől Hatvanon át Tatabányáig, vagy Székesfehérvárig szerte az országban – emlékeztetett a korábbi gyakorlatra a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Változóban van a munkásszállások fogalma is, követve az igények átalakulását. Bár a klasszikus megoldás szerint a munkásszállókon egy szobában többen is laknak, ma már nem ritka, hogy ezeken a helyeken is komplett apartmanokat alakítanak ki, ahol párok is élhetnek. A nyár végén a Napi.hu-nak hasonlóan nyilatkozott a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke. Herich György szerint is a nagyobb cégek gondolkodnak elsősorban munkásszállások kialakításában, a kisebb vállalkozásoknak a járulékcsökkentés hozna megoldást a munkaerőhiány kezelésére.

Ha a szociális bérlakások kérdésében nem is hajlandó mozdulni a kormány, az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt apró lépésekre már elszánta magát a vállalati támogatások terén. A jövő évi adótörvényben pontosították a munkásszállás fogalmát, és adómentességet adtak a cégnek akkor is, ha a többszobás ingatlan minden szobájában csak egy főt szállásol el, míg korábban legalább két lakót kellett igazolni. Ha a munkáltató nem munkásszállásnak minősülő lakásban nyújt lakhatási lehetőséget a dolgozóknak, akkor adómentes lakhatási támogatással segítheti majd a munkavállalót, hogy a munkahelynek otthont adó településen béreljen lakást.

Végre kezd rájönni tehát a magyar állam, hogy nem elég semmire nem használható képzésekbe erőltetni például a közmunkásokat, hanem földrajzi megoldásokban is gondolkodni kell, hogy megmozduljanak az emberek a piaci munka reményében. Az erre a célra szánt központi forrás még minimális, de legalább elindult a gondolkodás átállása, hiszen a foglalkoztatás javítása az egész ország problémája. Csaposs Noémi szerint ez akkor is fontos lépés, ha ma még kiszámíthatatlan, mi lesz azoknak az apró falvaknak a sorsa, ahonnan a munkaerő elindulhat az ipari központok felé. A KSH már idézett lakásfelmérése alapján a jó állapotú házak is legfeljebb 3 millió forintért kelnek el ezekben a helységekben, már feltéve, ha egyáltalán el lehet adni őket és bérlőt sem találni, aki legalább lakná az ingatlanokat. Először a munkavállaló mozdul majd, ha stabilnak látják a helyzetet, elindul a család is és egyre több „szellemfalu” jön létre, ahová alkalmilag térnek majd haza a családok.