Előfizetés

Kitették a romák szűrét

Z. Á.
Publikálás dátuma
2016.10.25. 07:09
Kilakoltatás FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Váratlanul a rendőrséggel jelent meg a VIII. kerületi önkormányzat hétfő kora délután a Tavaszmező utca 6-ban, hogy erőszakkal lakoltassa ki a Phralipe és a Roma Parlament cigány szervezeteket. Babos Béla, a Phralipe (a rendszerváltás előtt alakult első ellenzéki cigány szervezet) elnöke a Népszavának azt mondta: életveszélyre hivatkoznak, ami teljesen "alibi", ráadásul szerződésben áll az önkormányzattal a Phralipe és nincs semmiféle tartozásuk sem.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma roma oktatási és kulturális központ létrehozását tervezi Budapesten, amelynek a tárca javaslatára a Tavaszmező utca 6. fog otthont adni – tájékoztatta az azóta már megszűnt Népszabadságot a józsefvárosi önkormányzat sajtóirodája még júliusban. Kocsis Máté kerülete szerint a Roma Parlament jogcím nélkül használja az épületet, és több százezer forint tartozást halmozott fel az önkormányzattal szemben. Az önkormányzatnak nincs jogszabályi kötelezettsége rá, hogy az ingatlan elhagyása után új helyiséget biztosítson a Roma Parlamentnek. Ennek ellenére a VIII. kerület a józsefvárosi roma önkormányzat közvetítésével tárgyalásokat kezdett a Roma Parlamenttel, és több lehetőséget is felajánlott, ahová elköltözhetne a szervezet. A Roma Parlament ezeket nem fogadta el.

Az épületben hat lakásban éltek, a lakókkal az önkormányzat megegyezett pénzbeli megváltással vagy cserelakás biztosításával. A Phralipével szintén sikerült megállapodni. „A megállapodás valóban megtörtént, azonban, azóta sem bólintottak rá a költözésre, így itt maradtunk, természetesen minden hónapba befizetve a számlákat – kommentált lapunknak a szervezet elnöke, hozzátéve: nem tudja most mi lesz velük. Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke azt mondta a Népszabadságnak, hogy bíróságon bizonyították: nincs tartozásuk. Az önkormányzat előzőleg erre hivatkozva mondta fel a havi 30 ezer forintos bérleti szerződést, és a bírósági döntés után sem kötött újat, hanem jogcím nélkülivé minősítette őket.

A Roma Parlament kezdetben hajlott rá, hogy elhagyja a Tavaszmező utcát, de a helyzet megváltozott. A szervezet vezetőségének egyetértésével Horváth ragaszkodott ahhoz, hogy maradjanak. Némelyik felajánlott, eleve kicsi ingatlan ugyanis olyan állapotban van, hogy az megszégyenítő a Roma Parlamentre nézve.

Kossuth tér - Ünnep a kordonok mögött

Publikálás dátuma
2016.10.25. 07:07
A tér szélein folyt a "harc" Fotó: Tóth Gergő
Pert indít a Miniszterelnökség ellen Juhász Péter, mert a biztonsági őrök nem engedték be az 1956-os Kossuth téri állami rendezvényre. Az Együtt-alelnök szerint a kormányfőnek tűrnie kell a kritikákat, mivel "csak közjogi méltóság, nem király". A megemlékezésen megütötték a sípoló Ungváry Krisztiánt is. A történész szerint érvekkel kell vitázni, nem erőszakkal.

Nem kívánt nyilatkozni az 1956-os megemlékezésen, vasárnap a Kossuth téren őt ért atrocitásról Ungváry Krisztián. A történész ezt azzal indokolta lapunknak, hogy nem tartja fontosnak a saját személyét és sérelmét. Ami szerinte fontos, az a magyar demokrácia mai állapota. Azért ment ki tüntetni, hogy így tiltakozzon a kormány emlékezetpolitikája ellen. Ungváry Facebook-oldalán azt írta, "közterületen egy demokráciában az alkotmányos keretek között maradó szabad vélemény nyilvánítása nem korlátozható. Így volt ez akkor is, amikor Göncz Árpádot kifütyülték. A mostani hatalom birtokosainak is el kell viselniük a kritikát és a mostani hatalom kedvelőinek azt, ha mások ezzel nem értenek egyet". A történész ugyanakkor megnyugtatásul közölte, jól van, csak "egy gyáva ember" oldalról ököllel megütötte, de veréssel soha nem fogják elrettenteni.

"Nyitott vagyok a vitára, hibáim belátására, de ezt úgyis tudják, akik ismernek. Ez azonban ami itt történt, példa arra, hogy hová vezet a fekete-fehér látásmód. Másokat a téren nálam sokkal jobban bántalmaztak. Meglepne, ha akár csak egy kormánypárti tüntető lenne köztük, de ha van, akkor együttérzésem nekik is szól. Érvekkel kell vitázni és nem gyáva erőszakkal" - írta. A fütyülésre felhívó Juhász Péter kijelentette: pert indít a Miniszterelnökség ellen, mert nem engedték be a Kossuth téri állami rendezvényre. Az Együtt alelnöke felháborítónak tartja, hogy nem engedték véleményt nyilvánítani: "azért mentünk ki, hogy kritikát fogalmazzunk meg Orbánnal szemben, amit neki tűrnie kell. Tűrnie kell, mert ő csak közjogi méltóság, nem király".

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a rendőrségnek a Kossuth téren készült felvételek alapján hivatalból eljárást kell indítania a vasárnapi atrocitások ügyében. Barabás Richárd szomorúnak nevezte, hogy a nemzeti ünnep egységét, magasztosságát "megsértette a fizikai erőszak". Az elnökségi tag úgy értékelt: a "miniszterelnök által felheccelt" tömeg néhány tagja erőszakot követett el a véleményüket fütyüléssel kifejezőkkel szemben. Hozzátette: amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország szabad, akkor fel kell tenni a kérdést, mennyire vagyunk szabadok, ha a véleményünk hangoztatása miatt esetleg betörik a fejünket.

A Magyar Liberális Párt (MLP) is a kormányt tartja felelősnek azért, hogy "botrányba fulladt" az ünnepi megemlékezés. Fodor Gábor pártelnök elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek nevezte, hogy Orbán beszédében "lényegében lekommunistázta" az ellene tüntetőket. A DK szerint komoly figyelmeztetés a kormányfőnek, hogy "kordonok mögött, rendőrökkel és biztonsági szolgálattal körülvéve" mondta el beszédét, miközben a területre belépőket ellenőrizték, az ellene tüntetőket pedig "atrocitások érték". Gréczy Zsolt szerint, ha Orbán eddig úgy érezte, hogy a 2006-os erőszakos cselekmények kapcsán van morális alapja a felháborodásának, akkor ez a morális alap odaveszett. A DK-szóvivő hozzátette, miközben a miniszterelnök az EU-t félti a szovjetizálódástól, kormányzása alatt Magyarország szovjetizálódott.

Eközben az Egyesült Államokban tartott állami megemlékezésekre az amerikai kormány egyetlen magas rangú képviselője sem látogatott el - ez pedig a Die Presse szerint megmutatja, hogy mit gondolnak az Orbán-kormányról. Joe Biden amerikai alelnök csupán levélben méltatta az 1956-os magyar forradalmat és a magyarországi demokráciát, ezt az ünnepségen felolvasták. Ebben Biden kiemelte, hogy az elmúlt néhány évtizedben Magyarország és az Egyesült Államok együtt munkálkodott a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok biztosításának érdekében, s Magyarország tapasztalatai demokráciára áhítozó más országokat is megihlettek az elnyomás és az autokrácia elleni küzdelmükben.

Ma ünnepi ülést tart az Országgyűlés, ahol Kövér László házelnökön kívül beszédet mond Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke és Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke is.

Csúszik az ellenzéki egyeztetés az előválasztásról

Várhatóan holnap, vagy csütörtökön ülnek közös asztalhoz a demokratikus ellenzéki pártok, hogy az előválasztásról egyeztessenek. Bár Szabó Tímea, a PM társelnöke az érvénytelen kvótanépszavazás napján, a Kossuth téren október 24-re kezdeményezett tárgyalásokat annak érdekében, hogy a 2018-as parlament választáson minden körzetben csak egyetlen közös ellenzéki kihívója legyen a Fidesznek. 

Forrásaink szerint a tegnapi és a mai nap nem minden pártnak felelt meg. Ezért halasztották el a megbeszélést. Az egyeztetést mindenképpen megtartják, hiszen vasárnap, a nemzeti ünnepen az MSZP, a DK, a MoMa és a PM vezetője is megerősítette, az Orbán-kormány leváltása érdekében együtt akarnak működni.

Szabó a Kossuth téren azt kérte, konkrét tervekkel érkezzenek a demokratikus ellenzéki vezetők az egyeztetésre és azt üzente, senki nem lehet olyan önző, hogy csak saját túlélésére játsszon. Ezt később Karácsony Gergely, a PM másik társelnöke azzal egészítette ki, a 2014 előtti együttműködés hibáiból tanulva le kell ülni és őszintén meg kell beszélni, hogy ne a zárt ajtók mögött, a választókat megkerülve hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek nyomán nekivágnak a következő választásnak. Az Együtt és a Balpárt szintén bejelentette, ott lesz a tárgyalásokon, az LMP viszont világossá tette, miután 2018-ban önállóan állnak rajthoz, így a választás előtt egyetlen baloldali párttal sem egyezkednek.

Ezt a kormányt csak úgy lehet legyőzni, ha az összefogásban jobboldali demokraták is részt vesznek, és akkor lehet egy olyan miniszterelnök-jelölt, aki nem valamelyik párt politikusa, hanem egy mindenki által elfogadott, elismert szakember. Kovács László, volt külügyminiszter, az MSZP korábbi elnöke fogalmazott így tegnap a Kossuth Rádióban. A politikus arról is beszélt, hogy 2014-ben nagyon nem sikerült a választási összefogás, aminek az oka az volt, hogy "Mesterházy Attila körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz, hogy ő legyen a miniszterelnök-jelölt, szemben a nála sokszorta alkalmasabb Bajnai Gordonnal".