A politika legyőzte a kórházakat is

Publikálás dátuma
2016.10.26. 07:00
A Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói hamarosan máshol is gyakorolhatnak FOTÓ: NÉPSZAVA
Hivatalosan is elindulhat a Debreceni Egyetem és a város Kenézy Kórházának majdnem két éve tervezett egybeolvadása, miután tegnap elfogadta a parlament az egyetemi kórházi kategória létrehozását. A Kórházszövetség elnöke arra figyelmeztet, átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre, ami veszélyeket hordoz magában.

Egyetemi kórházként kapcsolódhatnak a jövőben az orvos- és egészségtudományi oktatást nyújtó felsőoktatási intézményekhez a hallgatók gyakorlati képzését magas színvonalon segítő kórházak. Hasonló feladatuk volt eddig az oktatókórházaknak, de a parlamentben tegnap elfogadott törvénymódosító csomag nem korlátozza erre a körre a képzésbe bevonható intézményeket. A szervezeti és szakmai integrációhoz megfelelő jogi hátteret teremtő törvény alapján a kiválasztott kórházak a négy egészségügyi képzést nyújtó egyetem szervezeti egységeként működnek majd.

A javaslatot jegyző debreceni fideszes lobbi: Kósa Lajos, Pósán László és Halász János mindössze három hete benyújtott és már el is fogadott törvénymódosítása alapjaiban változtatja meg a magyar kórházi rendszert és kiüresíti az egészségügyi államtitkárság hónapok óta viták kereszttüzében álló tervét a kórházi kancelláriarendszer létrehozásáról. Ha visszapörgetjük az elmúlt két év történéseit, kénytelenek vagyunk rájönni, a politika megint az orránál fogva vezetett mindenkit, beleértve Ónodi-Szűcs Zoltánt is, akinek teljesen értelmetlenné vált az álmodozása az ellátórendszer kancelláriákon alapuló átszervezéséről. Ennél csak az rosszabb variáció, ha az egészségügyi államtitkár tudatosan vezette félre a szakmát, hogy az egyetemi kórházak létrehozásának terve úgy mehessen át a parlamenten, mint kés a vajon.

Egy lakossági fórumon 2015. január 22-én beszélt arról Lázár János, hogy önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség, amit az akkori egészségügyi államtitkár azzal toldott meg, hogy egyetlen nagy magyar orvosegyetem is elég lenne. Ezen a ponton indultak be a debreceni fideszesek, akik „átgondolatlan ötletelésnek” minősítve a javaslatot, arról beszéltek, az leminősítené a vidéki egyetemeket a Semmelweis Egyetemmel szemben. Egy hónappal később Balog Zoltán humánminiszter levélben adott engedélyt a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, valamint a Debreceni Egyetem teljes integrációjára és a helyi sajtóban megjelent hírek szerint Ónodi-Szűcs Zoltánt, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját, a Kenézy korábbi vezetőjét bízta meg az összeolvadás felügyeletével. Az összevonásnak 2016 év végén kellett volna befejeződni, de közben valaki vélhetően rájött, hogy az állami nem adhatja át olyan simán az intézményt az egyetemnek, valamilyen jogi hátteret kell hozzá teremteni. Így indult a törvénymódosítás tervezése és ezzel magyarázható a Debreceni Egyetem tegnapi válasza a Népszava kérdésére, hogy még sehová nem jutottak a több lépcsőben tervezett integrációban. „Az előző időszakban előkészített integrációnak a mai parlamenti döntés teremtette meg a törvényi alapját” – kaptuk a helyzetképet.

A Debreceni Egyetem idei tanévnyitóján Kósa Lajos kimondta, hogy ősszel bevezetik az egyetemi kórházi státust, már kész is törvény, miközben az egészségügyi államtitkár terveit már százszor visszadobta a kormány. A politika megint legyőzte a szakmát, talán ez a magyarázat arra, miért kaptunk kifejezetten nevetségesnek mondható válaszokat a humántárca sajtóirodájától a kérdéseinkre, köztük arra, vajon az egyetemi kórházak létrehozását szabályozó törvény elfogadásával lemondott-e az egészségügyi államtitkárság a regionális vagy megyei alapon szervezendő kancelláriarendszer bevezetéséről, vagy, hogy miért nem jelent meg ez az új ellátási kategória sem Ónodi államtitkár, sem pedig a fővárosi átszervezésekért felelős miniszteri biztos nyilvános terveiben. A tárca ezekre reagálva századszor is megismételte, hogy a kormány „minél magasabb szintű egészségügyi ellátásra törekszik”, továbbá, hogy elindítja a Semmelweis Egyetem nagy ívű fejlesztéseit, amihez szükséges a klinikai és egyetemi kórházi háttér megteremtése. A feltett kérdésekre semmi reagálás nem jött szerkesztőségünkbe.

Az államtitkári lapítás mellett az is feltűnő volt az utóbbi hetekben, hogy a szakmai szervezetek felkérést sem kaptak a javaslat elemzésére. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Népszava kérésére tegnap rövid értékelést adott az elfogadott törvényről. Svébis Mihály úgy fogalmazott: első olvasásra úgy értelmezik, hogy az érintett kórházak beolvadnak az egyetemekbe, a szakmai ellátás irányítása az egészségügyi végzettséggel nem rendelkező rektorokhoz kerül, ami bizonytalanságot okozhat, annak ellenére, hogy egy irányító testület segíti majd a munkájukat. A gazdasági-műszaki ellátás irányítása ugyanakkor az egyetemi kancellárok feladata lesz, vagyis átláthatatlan mamutintézmények jöhetnek létre, ami a Kórházszövetség szerint veszélyeket hordoz magában. Az intézmények mostani vezetői nagyon fontosnak tartják az ellátás szakmai színvonalának megőrzését, sőt az egyetemi igényekhez mérten akár az emelését is. Azt külön is hangsúlyozta Svébis Mihály, hogy a fővárosban az egyetemi kórházak kijelölését és Semmelweis Egyetemhez történő csatlakoztatásukat nagyon átgondoltan és megfontoltan kell megtervezni.

Az államtitkárság majdnem egy éves munkát dobhat a kukába és kezdheti elölről az ellátás újratervezését.

Paul Lendvai új könyve megjelent magyarul is

Publikálás dátuma
2016.10.25. 22:30
Paul Lendvai a könyvbemutatón FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Néhány héttel az osztrák premier után tegnap bemutatták Paul Lendvai új, 17. könyvének magyar kiadását. Az Új honfoglalás címmel, Nádori Lídia fordításában megjelent kötet az Örkény könyvesboltban debütált, telt ház előtt, a szerző beszélgetőpartnere Király Júlia közgazdász és Kőrössi P. József, a Noran Libro kiadó vezetője volt. 

A könyv első részében széles ecsetvonásokkal megfestett Orbán-portré olvasható, a második etap pedig a jelenkori Magyarország, vagy ahogy Király Júlia nevezte, Orbanisztán leírása. "Ma Magyarországon bátorság ezt a könyvet kiadni" - mondta a közgazdász, aki szerint az Új honfoglalás mementónak sem utolsó, "hogy ne feledjük a botrányokat", amelyek a magyar miniszterelnök országlását övezik. A bemutatón a szerző elmondta, az érdekelte leginkább a könyv írása közben, hogyan lett az Orbán-fenoménből, és így az országból az, ami. A politikai életrajzként is értelmezhető kötet német kiadása egyébként Orbán Magyarországa címmel látott napvilágot - a legfrissebb hírek szerint az Ausztriában hatezer példányban megjelent könyvet a nagy érdeklődésre való tekintettel nemsokára utánnyomják.

Szerző

Paul Lendvai új könyve megjelent magyarul is

Publikálás dátuma
2016.10.25. 22:30
Paul Lendvai a könyvbemutatón FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Néhány héttel az osztrák premier után tegnap bemutatták Paul Lendvai új, 17. könyvének magyar kiadását. Az Új honfoglalás címmel, Nádori Lídia fordításában megjelent kötet az Örkény könyvesboltban debütált, telt ház előtt, a szerző beszélgetőpartnere Király Júlia közgazdász és Kőrössi P. József, a Noran Libro kiadó vezetője volt. 

A könyv első részében széles ecsetvonásokkal megfestett Orbán-portré olvasható, a második etap pedig a jelenkori Magyarország, vagy ahogy Király Júlia nevezte, Orbanisztán leírása. "Ma Magyarországon bátorság ezt a könyvet kiadni" - mondta a közgazdász, aki szerint az Új honfoglalás mementónak sem utolsó, "hogy ne feledjük a botrányokat", amelyek a magyar miniszterelnök országlását övezik. A bemutatón a szerző elmondta, az érdekelte leginkább a könyv írása közben, hogyan lett az Orbán-fenoménből, és így az országból az, ami. A politikai életrajzként is értelmezhető kötet német kiadása egyébként Orbán Magyarországa címmel látott napvilágot - a legfrissebb hírek szerint az Ausztriában hatezer példányban megjelent könyvet a nagy érdeklődésre való tekintettel nemsokára utánnyomják.

Szerző