Előfizetés

A NATO hajókat vezényel a Földközi-tengerre

A NATO felajánlotta logisztikai támogatását és információkkal segíti az Európai Uniónak a Földközi-tenger középső medencéjében az embercsempész-hálózatok felderítésére és felszámolására indított, Sophia fedőnevű haditengerészeti műveletét - jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség védelmi minisztereinek kétnapos tárgyalását követően csütörtökön Brüsszelben.

Stoltenberg elmondta, a NATO hajói és repülőgépei két héten belül megérkeznek a Földközi-tenger érintett medencéjébe. A katonai szövetség és az Európai Unió együttműködése sosem volt ennyire szoros. Az együttműködés nagyban hozzájárul az Európai Unió külső és belső biztonságához, amely erősebb Európát, ezáltal erősebb NATO-t jelent - mondta. A tanácskozás nagyban hozzájárult az esetleges párhuzamos intézkedések és tevékenységek elkerüléséhez a hatékonyabb fellépés érdekében - tette hozzá a főtitkár.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a NATO számára nagyon hangsúlyos az iraki szerepvállalás. Az észak-atlanti szövetség felderítéseket végez, valamint légifelvételek és egyéb információk átadásával segíti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen vezetett koalíciós erők munkáját. A tagországok némelyike már az ülésen bejelentette, hogy légi, szárazföldi és tengeri csapatokkal is kész hozzájárulni a NATO erőfeszítéseihez - tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy döntés született arról is, hogy a katonai szövetség kiképző és képességfejlesztő tevékenységet kezd Irakban.

Jens Stoltenberg elmondta azt is, hogy a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásával kapcsolatban a katonai szövetség tagállamai megegyeztek a kanadai, amerikai, német és a brit haderő vezetésével abban, hogy 2017 tavaszán megerősítik a NATO baltikumi és lengyelországi jelenlétét.

A főtitkár aggodalmát fejezte ki Moszkva gyakran kiszámíthatatlan katonai tevékenysége miatt. Elmondta, Oroszország nyugati határainak közelében be nem jelentett hadgyakorlatokat tart és haditechnikát mozgat nemzetközi megfigyelők jelenléte nélkül.
Moszkva tevékenységére a NATO "megfontolt és felelős módon válaszol" - hangsúlyozta a főtitkár.

A katonai szövetség tájékoztatása szerint Lettországba kanadai vezetés mellett Albánia, Olaszország, Lengyelország küld katonákat. Litvániába pedig német vezetés mellett Belgium, Horvátország, Franciaország, Hollandia, Norvégia és Luxemburg. Észtországban brit vezetés mellett dán és francia katonák vesznek részt a műveletben. Lengyelországban amerikai vezetés mellett Románia és a Nagy-Britannia egységei lesznek jelen.

A NATO főtitkára hangsúlyozta, a nemzetközi jelenlét félreérthetetlen üzenetet hordoz: egy NATO-tagország megtámadása minden tagállam megtámadását jelenti. Hozzátette, a szövetség azt teszi, amit mond, betartja ígéreteit.

A NATO minden összeütközést kerülni szeretne, ezért - és a feszültség fokozódása miatt - a katonai szövetség még fontosabbnak tartja, hogy a lehető leghamarabb nagyköveti szinten folytathassa a párbeszédet Oroszországgal.

Megállapodás született Vallóniával a CETA ügyében

Megállapodásra jutottak Belgiumban az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) támogatásáról - jelentette be csütörtök délben a belga miniszterelnök.

Charles Michel leszögezte: a CETA nagyon fontos a vállalatok, a gazdaság számára. Didier Reynders külügyminiszter pedig jogosnak nevezte a szerződéssel kapcsolatos korábbi vallon aggodalmakat. Valamivel később a belga kormányfő azt írta a Twitteren, hogy az ország tartományi parlamentjei péntek éjfélig jóváhagyhatják a megállapodást, amely "fontos lépés az EU és Kanada számára".

Paul Magnette vallon kormányfő is megerősítette, hogy egyezségre jutottak. "Tető alá hoztuk a megállapodást, amelyet megküldünk az uniós intézményeknek és az európai partnereinknek" - mondta. Hozzátette, "Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseinket".

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, csak azután fog kapcsolatba lépni Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, ha minden akadály elhárult az aláírás elől. A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány vonakodása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták.

A belga politikusok közötti egyezség részletei egyelőre nem ismertek, de sajtóhírek szerint a dokumentumot már el is küldték az uniós állandó képviseletnek. A vallon kormányzat korábban az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.

Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát. A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.

Jazidi emberi jogi aktivista kapta az idei Szaharov-díjat

Nadia Murád és Lamija Aji Basár jazidi emberi jogi aktivistáknak ítélte oda idén az Európai Parlament (EP) a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelem elismerésére létrehozott Szaharov-díjat - jelentette be Martin Schulz, az EP elnöke a testület strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön.

Az iraki jazidi kisebbség, illetve a szexrabszolgaság áldozatául esett nők jogaiért küzdő Nadia Murád és Lamija Aji Basár azok közé a nők közé tartoznak, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei 2014-ben elraboltak és rabszolgasorba kényszerítettek. A két nőt a szociáldemokrata frakció terjesztette fel a díjra, Murád Basít a liberális képviselőcsoport külön is jelölte.