Közös Sophia-műveletek

Publikálás dátuma
2016.10.28. 07:32
Federica Mogherini (balra) is részt vett a NATO védelmi miniszteri ülésén FORRÁS: NATO
A NATO megerősíti jelenlétét Lengyelországban és a Baltikumban. Az észak-atlanti szövetség logisztikai támogatást nyújt az Európai Unió Sophia nevű haditengerészeti műveletéhez, az embercsempész-hálózatok elleni fellépéshez. Egyebek mellett erről döntöttek a szövetség kétnapos tanácskozásán.

Jens Stoltenberg a brüsszeli találkozó záró sajtóértekezleten hangsúlyozta: „A NATO egységesebb, mint valaha”. A NATO-főtitkár elmondta, áttekintették a varsói csúcsértekezlet óta tett előrehaladást, s vázolták a jövőbeni feladatokat. A tanácskozás első napján döntöttek arról, hogy négy többnemzetiségű zászlóaljat állomásoztatnak jövő tavasztól a három balti államban, illetve Lengyelországban, rotációs jelleggel, amerikai, brit, kanadai és német vezetéssel. Fontolóra vették egy romániai vezetésű, többnemzetiségű brigád felállítását is.

Stoltenberg aláhúzta, hogy az intézkedések célja a NATO egységének, eltökéltségének demonstrálása, a szövetségesek melletti kiállás. Kiemelte ugyanakkor, hogy valamennyi intézkedés védelmi jellegű, s valójában válaszlépés az orosz katonai kapacitások bővítésére, a NATO-tagországok határánál mutatott orosz erődemonstrációra. A NATO megerősíti elkötelezettségét a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye mellett, ugyanakkor kész a párbeszédre Oroszországgal nagyköveti szinten a feszültségek enyhítése céljából.

A főtitkár hangsúlyozta: a NATO és az Európai Unió együttműködik az európai biztonság megerősítése érdekében. E kooperáció egyik példája, hogy az észak-atlanti szövetség See Guardian nevű haditengerészeti művelete logisztikai támogatást nyújt az EU Sophia hadműveletéhez, a következő két héten belül megérkeznek a Földközi-tenger középső részére azok a hadihajók és járőröző repülőgépek, amelyek részt vesznek ebben a műveletben. Stoltenberg ezúttal is rámutatott: „Egy erős Európa a NATO-t is erősebbé teszi.”

A tanácskozás második napján részt vett Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mogherini a megbeszélés kezdete előtt elmondta, tájékoztatja a NATO-t az unió védelmi stratégiájának végrehajtásáról. Az EU és a NATO között, mint rámutatott, nagyon konkrét és gyakorlati szakaszba lépett az elméletileg elhatározott stratégiai együttműködés. Az uniós fődiplomata hangsúlyozta, hogy nem akarnak átfedéseket, feladatok megkettőzését, hanem a két szervezet védelmi erőfeszítései kiegészítik egymást.

Kérdésre válaszolva Mogherini ismételten hangsúlyozta hogy az EU nem készül az észak-atlanti szövetség SHAPE-jéhez hasonló főhadiszállás kialakítására, ahogy európai hadsereg felállítására sem. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU már jelenleg is végrehajt védelmi jellegű, polgári és katonai missziókat egyaránt. Tervezési és parancsnoki struktúrákat hoz létre, amelyek kiegészítik a NATO hasonló tevékenységét. A Balkánon, Afganisztánban és másutt is nagyon jó a NATO-EU-együttműködés, Afrikában ugyanakkor az ENSZ kéksisakosok misszióival karöltve tevékenykedik az EU.

Szerző

Karnyújtásra a kongresszusi többség

Publikálás dátuma
2016.10.28. 07:31
Elvis buzdít korai szavazásra Las Vegasban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ETHAN MILLER
A Demokrata Párt bizakodik benne, hogy Hillary Clinton remélt győzelmének hulláma a képviselőházban és a szenátusban is nagy demokrata nyereséget hozhat. A felmérések szerint azonban korántsem biztos, hogy teljesülnek ezek a várakozások. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Donald Trump elnökké választását elutasító republikánus választók kisebb arányban szavaznak át Clintonra, valószínűbb azonban, hogy megosztják a voksukat, azaz – ha elnökként Clintont támogatják is, a képviselőházi és szenátusi versenyekben a helyi republikánus jelölt mellett maradnak.

Nagyon nagy hullámra lenne szükségük a demokratáknak ahhoz, hogy a képviselőházban vissza tudják szerezni a többséget, legalább 30 képviselői helyet kellene elhódítaniuk a republikánusoktól. A szenátusban egyszerűbb a feladat, öt helyen kellene fordítani, de négy is elég lehet. Amikor nyilvánosságra került a botrányos Trump-videó, s a republikánus elnökjelölt támogatottsága vészesen morzsolódni kezdett, a demokrata pártvezetés nagyon bizakodott, hogy ez lesz a várva várt fordulat, s Hillary Clinton „uszályán” a szenátusi, de akár még a képviselőházi többség is elérhetővé válik. Ez a várakozás azonban aligha teljesül – mutatnak rá az elemzők.

Komoly dilemmája az idei elnökválasztásnak, hogy Hillary Clinton messze nem az ideális jelölt, hiába ismeri el mindenki a rendkívüli felkészültségét, a volt First Lady hiába bizonyította politikusi rátermettségét, volt New York-i szenátorként, volt külügyminiszterként hiába teljesített jól, mégis nagy a bizalmatlanság vele szemben. Clinton elutasítottsága magas, ha nem is annyira magas, mint republikánus ellenfeléé, aki viszont általános vélemény szerint tökéletesen alkalmatlan az elnökségre, s védelmi illetékesek haja az égnek áll, ha arra gondolnak, hogy netán Donald Trump kerül a nukleáris indítógomb közelébe.

A fehér férfiak mintegy 70, az összes szavazó több mint 50 százaléka ugyanakkor kétségbe vonja Hillary őszinteségét a londoni Economistban közzétett YouGov-felmérés szerint. Hillary maga is tudja, hogy nem Barack Obama és nem is Bill Clinton, személyisége és ellentmondásos imázsa révén messze nem tudja annyira segíteni a képviselőházi és szenátusi jelölteket. A volt First Lady ugyanakkor nagy súlyt fektetett arra, hogy a hatalmas és kiterjedt Clinton-kampánygépezet a demokrata jelöltek számára is gyűjtsön adományokat, s ilyen szempontból mégiscsak komoly támogatást jelent a helyi kampányok számára. A hátralévő időben még több tucat adománygyűjtő összejövetelt vettek tervbe Hillary részvételével.

Az ABC News friss felmérése szerint miközben Clinton biztosan vezet Trump előtt, 49-40 az állás, a kongresszusi esélyeket illetően koránt sincs ekkora szakadék, a megkérdezettek 47 százaléka készül demokrata jelöltre voksolni, s 46 százaléka republikánusra. A Langer Research Associates elemzése szerint, amelyet az ABC idéz, az eltérésnek két oka van. Az egyik: az előrejelzések szerint a független választók egyenlő arányban szavaznának Clintonra és Trumpra (41-41 százalék), a kongresszusi versenyekben azonban inkább a republikánus jelölteket részesítik előnyben (51-39 százalék). A másik: a republikánus választók 82 százaléka – tetszik-nem tetszik nekik – Trumpra készül szavazni, s csak 8 százalék szavaz át Clintonra, 6 százalék pedig harmadik párti jelöltre voksol. A kongresszusi versenyeknél ez a dilemma gyakorlatilag nem létezik: a republikánus választók 94 százaléka republikánus képviselőre és szenátorra fog szavazni.

A washingtoni képviselőházban ugyanakkor a republikánusok számítottak arra, hogy idén vereségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni – emlékeztetett az NPR közszolgálati rádió portáljának elemzése. A 2014-es félidős választásokon ugyanis alighanem elérték támogatottságuk maximumát, 247 republikánus honatya ül a 435 tagú képviselőházban, s csak 188 demokrata. S ha a demokrata szavazók körében nagyobb a választási hajlandóság, ez a képviselői helyeknél is nyereséget hozhat.

A demokrata esélyek ellen hat ugyanakkor a választókörzetek 2010-es, számukra előnytelen átrajzolása. Időközben néhány helyen ismét változtak a körzethatárok, ez azonban alig 1-2 plusz mandátumot hozhat a Demokrata Pártnak. Ezen kívül 26 olyan választókörzet van, ahol 2012-ben a demokrata elnök győzött, ellenben republikánus képviselőt választottak. Ezek a republikánus helyek idén veszélybe kerülhetnek. A másik oldalon viszont csak 5 olyan körzet van, ahol 2012-ben a republikánus elnökjelöltre, Mitt Romneyra szavaztak, miközben demokrata képviselőt választottak. Ezek közül kettőben most republikánus győzelmet jósolnak, háromban viszont a demokraták ismételhetnek. Az NPR szerint ugyan októberre 15-ről 20-ra emelkedett a demokraták által megfordítható képviselői helyek száma, de a 30-at aligha tudják elérni az előrejelzések szerint.

A szenátusban jobbak a demokrata esélyek, ezúttal 34 szenátusi helyről szavaznak, közülük 24 republikánus, s csak 10 demokrata. Reményeik szerint három államban valószínűleg tudnak fordítani, Wisconsinban, Illinois-ban és Indianában a felmérések nagyon kedvezőek. De Észak-Karolinában, Pennsylvaniában és Missouriban is versenyképesek lehetnek a demokrata szenátorjelöltek. Jóval kevésbé valószínű, hogy a veterán arizonai szenátor, John McCain vagy a floridai volt elnökaspiráns, Marco Rubio újraválasztását meg tudnák akadályozni.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke a Trump-videó közzététele után mindenesetre rögtön kármentésbe fogott, ha nem is vonta meg a Republikánus Párt hivatalosan a támogatást Trumptól, de az erőforrásokat a veszélyeztetett képviselőházi mandátumok védelmére összpontosítják. A Politico épp e héten jelentette, hogy a szenátusi republikánusok szuper PAC szervezete, a Mitch McConnell szenátusi többségi vezetőhöz köthető Senate Leadership Fund a kampányfinisben 25 millió dollárt fordít hat szenátusi republikánus hely védelmére.

Az esélylatolgatások jelenleg azt mutatják, november 9-re 51 szenátusi helyük lehet a demokratáknak, s csak 49 a republikánusoknak. De ha 50-50 lenne az állás, még mindig jól állnak a demokraták, hiszen ebben az esetben a döntő szavazatot az alelnök adja le a szenátusban, azaz, ha Clinton nyer, akkor Tim Kaine-re kulcsszerep vár a következő négy évben a 100 tagú testületben. A republikánusok ugyanakkor azzal vigasztalják magukat, hogy 2018-ban épp fordított lesz a helyzet, több demokrata szenátor áll majd újraválasztás előtt, s két év Clinton-elnökség után jó esélyük lesz, hogy revansot vegyenek, s visszaszerezzék a többséget.

Ha a demokraták végül nem tudnak fordítani sem a képviselőházban, sem a szenátusban, vagy csak az egyikben, akkor marad az a patthelyzet, amely Barack Obama elnökségének szinte egészét jellemezte, gyakorlatilag 2010 vég óta, amikor az egészségügyi reform, az Obamacare egyoldalú megszavazása nyomán a demokraták súlyos veszteségeket szenvedtek el a félidős választásokon, s elveszítették a képviselőházi többséget. A szenátusban a republikánusok 2014-ben tudtak fordítani. Hillary Clintonnak tehát ugyanolyan költségvetési csatározásokra kell majd számítania, mint Obamának, szinte reménytelen lesz a helyzete, hogy elfogadtassa legfelsőbb bírósági jelöltjét-jelöltjeit, még a nagyköveti kinevezésekkel is meggyűlhet a baja. Újra leállhat a kongresszus.

Arról nem is beszélve, hogy a republikánusok máris fogadkoznak: meghallgatásokat fognak tartani Clinton magán e-mail szerveréről, s az arra felkerült titkos anyagokról, annak ellenére is, hogy az FBI nem talált törvénytelenséget, s nem kezdeményezett vádemelést. Szóval sokszorosan is megkeseríthetik a 45. elnök életét, amennyiben Clinton lesz az. A különbség legfeljebb az lehet, hogy Hillary – volt szenátorként, volt First Ladyként – több személyes kapcsolattal rendelkezik a kongresszusban, s Obamánál aktívabban próbálhat párbeszédet folytatni a honatyákkal. E rendszeres kapcsolattartás elmaradását a januárban leköszönő elnök egyik fő gyengeségeként róják fel.

 Mormon meglepetés
Meglepetésekben nem szűkölködött az idei elnökválasztási kampány, s meglehet, egy-kettő még mindig hátravan. Váratlan fordulatot okozhat még egy harmadik párti jelölt is Utah államban. Míg a libertariánus Gary Johnsonnak és a zöldpárti Jill Steinnek esélye sincs arra, hogy győzzön valamelyik államban, a függetlenként harcba szállt Evan McMullin abban bizakodik, hogy győzni tud legalább egy államban, a többségében mormonok lakta Utahban.
A 40 éves férfit szinte rocksztárként ünneplik odahaza, hirtelenjében több mint 80 ezer követője lett Twitteren – írta róla az ABC News. Életrajzából kiderül, hogy már kisgyerekként a CIA-nál akart dolgozni, azóta, hogy megnézte „A keselyű három napja” című filmet Robert Redforddal. Középiskolásként jelentkezett egy toborzóközpontban, s attól kezdve kapcsolatban állt a „Céggel”. Két évet misszionáriusként dolgozott Brazíliában, egyetemi évei alatt a vakáció idején a CIA-nál gyakornokoskodott.
27 évesen lépett be ténylegesen az ügynökséghez, tíz évet húzott le fedett ügynökként, szolgált Irakban és Afganisztánban, al-Kaida-vezetőkre vadászott, de az interjúkban elhárítja a kérdést, hogy ölt-e embert valaha. Később békésebb vizekre evezett, beruházási bankárként működött, majd a washingtoni kongresszus republikánus stábjába került, senki nem figyelt fel rá egészen mostanáig.
McMullin azt nyilatkozta, a nyári republikánus konvenció után döntötte el, hogy indul az elnökségért, mert nem volt elégedett a kínálattal, s úgy vélte, az Egyesült Államok jobb vezetőt érdemel. Mivel pedig a mormon egyház egyáltalán nem tudja támogatni az idei republikánus elnökjelöltet, Donald Trumpot, a hagyományos konzervatív elveket valló Evan McMullin előtt megnyílt a lehetőség.
Utah mellett 10 másik államban is felkerült a neve a szavazócédulára, s 29 másik államban lehetőség van rá, hogy beírják a nevét, négy másik államban még a választás előtt megkaphatja erre az engedélyt. Minnesotában, Coloradóban, Iowában és Idahóban is egyre többet hallani róla a Yahoo News szerint. Ha nyerni tudna Utahban, valószínűleg akkor sem befolyásolná érdemben az elnökválasztás kimenetelét. Hat elektori szavazatot elvenne Trumptól, de Clinton ezeket egyébként sem kapná meg, de nincs is rá szüksége, Utah az elmúlt 12 elnökválasztáson megbízhatóan a republikánusokra szavazott.
McMullin hívei állítják, hogy a jelöltjükből akár még elnök is lehet, például akkor, ha sem Clinton, sem Trump nem szerzi meg a 270 voksot, s ebben a kevéssé valószínű esetben az elnökválasztás kimenetelét a washingtoni képviselőháznak kellene eldöntenie. Mivel pedig ott a republikánusoké a többség, s a frakció különösebben nem barátja Donald Trumpnak, akár a mormon CIA-ügynököt is megválaszthatnák elnöknek Trump helyett.

Szerző

Letartóztatták a férfit, aki megrongálta Trump csillagát

Los Angelesben letartóztatták azt a férfit, aki szerda hajnalban megrongálta Donald Trump csillagát a Hírességek sétányán Hollywoodban. 

James Otis kalapáccsal próbálta szétverni a csillagot. A férfi építőmunkásnak adta ki magát, és Los Angeles egyik lapja, a City News Service szerint rögtönzött sajtóértekezletén azt állította: a republikánus elnökjelölt nőkkel kapcsolatos megjegyzései háborították fel.

Elmondása szerint a csillagot ki akarta szedni a betonból, hogy elárverezze. Az aukció bevételét annak a 11 nőnek akarta felajánlani, akik az elmúlt hetekben a nyilvánosság elé állva feltárták, hogy Donald Trump szexuálisan zaklatta őket.
Otis később a Los Angeles Times napilapnak elmondta, hogy családjában négy embert bántalmaztak szexuálisan, ezért a dolog számára személyessé vált.

Leron Gubler, a Hírességek sétányán lévő több száz csillagot gondozó hollywoodi Kereskedelmi Kamara elnök-vezérigazgatója csütörtökön bejelentette: a megrongált csillagot helyreállítják. Donald Trump 2007-ben kapott csillagot az NBC televízióban sugárzott Th Apprentice című valóságshow-műsoráért. A választási kampányban a csillagot többször megrongálták: lefújták festékkel, horogkeresztet rajzoltak rá, és a nyáron valaki kis kerítéssel is vette körbe, arra célozva, hogy Trump - elnökké választása esetében - további kerítést akar emelni az amerikai-mexikói határon.

Szerző