Politizáló alkotmánybírák

Publikálás dátuma
2016.10.28. 07:00
Ítélethirdetés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fleck Zoltán az Alkotmánybíróság (Ab) konkrét határozataitól függetlenül úgy véli, a testület régi törekvése, hogy kontrollt gyakoroljon a rendes bíróságok felett, s konkrét bírói ügyeket vizsgáljon felül. Ám, ma Magyarországon, a két legfőbb bírói szerv - az Ab és a Kúria - közötti vita arról is szól, hogy politikai vagy jogi szempontok érvényesüljenek-e az igazságszolgáltatásban. A jogszociológus lapunknak azt mondta, a mai összetételű és hatáskörű Ab a politikai hatalom meghosszabbított keze, politikai döntéseket hoz és a közelmúlt törvényi módosításai óta nem akadálya a kormányzati törekvéseknek. Ezt az alkotmánybírák kiválasztásának körülményeivel, az Ab-elnök parlamenti választásával is indokolta. Ezzel szemben a Kúria, a rendes bíróságok ma is az igazságszolgáltatás jogi szempontjait képviselik és érvényesítik. Flecket azután kérdeztük, hogy az Ab-többség elképesztő érvekkel indokolta meg két, az október 2-i népszavazáshoz kapcsolódó - a Kúria korábbi végzéseit felülíró - döntését.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint az Ab-döntések a centrális hatalom természetét tükrözik, vagyis az Ab politikai testületnek nevezhető, szemben a Kúriával, és a rendes bíróságokkal, amelyek ma is az igazságszolgáltatás szerveiként működnek. Fleck szerint általánosságban elmondható mindez az Ab szerdán kiadott, de még kedden meghozott két határozatáról is.

Mint ismert az Ab-határozatok alaptörvény-ellenesnek ítélték és megsemmisítették a Kúria két korábbi végzését, amelyekben a legfőbb bírói szerv kimondta: nem társadalmi célú volt az M4-en (Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.), illetve a TV2-n elhangzott kormányhirdetés, hanem politikai reklám, mivel a népszavazáson való részvételre buzdított. Így a Kúria szerint a két médium törvényt sértett, amikor azt társadalmi célú hirdetésként tette közzé. A Kúria két döntése amúgy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, ezzel ellentétes határozatait változtatta meg, amelyek nem tartották politikai hirdetésnek a kormány-reklámot.

Az Ab elé azután került a két hasonló ügy, hogy mindkét médium alkotmányjogi panaszt adott be, amelyeket az Ab többsége befogadott. De már itt gondban voltak, mert a népszavazási törvény szerint az alkotmányjogi panaszt a kúriai döntést követő 5 munkanapon belül kell benyújtani. Ám, az M4 az 5 munkanapos jogvesztő határidőt túllépte, csak október 21-én adta be panaszát a Kúria október 10-i, honlapján aznap közzétett döntése ellen. (A TV2-nél nem volt probléma a határidővel.) Az Ab többsége úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy saját korábbi gyakorlatát felülírva kimondta, mivel az M4-gyel a Kúria nem közölte végzését, így az a sajtóból értesült a döntésről és csak 5 munkanapon túl tudta beadni alkotmányjogi panaszát, ám az Ab-többség szerint az M4 így is betartotta "a panasz benyújtására nyitva álló határidőt”. Hogy az Ab általános gyakorlata a Kúria honlapján való közzétételt tekinti "közlésnek", az alkotmánybírák többségét nem érdekelte.

Erre egyébként Sulyok Tamás, az Ab elnöki jogköröket is ellátó elnökhelyettese mutatott rá különvéleményében, hozzátéve: az M4 alkotmányjogi panaszát be sem lehetett volna fogadnia a testületnek. Az M4-re vonatkozó határozathoz Sulyok mellett Czine Ágnes, Stumpf István és Szalay Péter fűzött különvéleményt, amelyekben - nem a határidő miatt - szintén a panasz elutasítása mellett érveltek. A TV2-re vonatkozó Ab-határozattal négyük mellett Pokol Béla sem értett egyet.

Ítélethirdetés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ítélethirdetés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírók hasonló érvekkel utasították el a többség döntésének érdemi részét. A megtámadott kúriai végzések "észlelték", hogy a konkrét - október 2-i - népszavazási kampánynak nemcsak a népszavazásra feltett kérdés megválaszolása, hanem a referendumon való részvétel vagy távolmaradás is része, ezért a kormány - a referendum szervezője - hirdetését, amely részvételre buzdított, politikai reklámnak minősítették. Az Ab-többség ezzel szemben úgy vélte: a népszuverenitás alkotmányos elvéből, vagyis hogy a hatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján vagy közvetlenül gyakorolja, következik, hogy önmagában sem e jog gyakorlására, sem az attól való tartózkodásra felhívás nem minősül politikai reklámnak.

Ezt cáfolva, Stumpf István például úgy érvelt, hogy bár a politikai reklám fogalmát az Alaptörvény nem határozza meg, az Ab-többség mégis megtette ezt, amikor kimondta a népszuverenitásból levezetett tételt. Ám, Stumpf szerint az Ab-többség "nem bizonyítja, nem is tudja bebizonyítani", hogy az Alaptörvény hatalomgyakorlást rögzítő szabályából kiolvasható lenne, hogy ténylegesen melyik közlés „nem minősül politikai reklámnak”.

A különvélemények azt is rögzítik hangsúlyosan, amire Fleck Zoltán is utalt, hogy az Ab nem válhat "negyedfokú bírósággá", azaz a jogszabályokat a bíróságok önállóan értelmezik, az Ab csak ennek alkotmányos kereteit jelölheti, jelölhetné ki.

Szerző

Előzetesbe került Budaházy - Rendőrök lepték el a házát

Publikálás dátuma
2016.10.27. 22:18
Korábbi felvétel Budaházy peréről. FOTÓ: Népszava
Este fél hat körül előzetes letartóztatásba helyezték Budaházy Györgyöt – tudta meg az MNO.

A lapnak az első fokon 13 éves börtönbüntetésre ítélt férfi hozzátartozója mondta el, hogy a hatóságok igen nagy erővel vonultak ki Budaházyék házához. Az épületből elvitték, a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetbe szállítják.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, augusztus 30-án tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék a terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt, aki többször is hangoztatta, hogy az ellene hozott ítélet nem jogerős, az ártatlanság vélelme most is megilleti őt és társait. 

A Hír TV-nek adott exkluzív interjújában az elsőfokú ítélet megszületése után azt mondta: Szerinte a bíróság még azt sem tudta kideríteni, hogy mi és ki valójában a Magyarok Nyilai, pedig ez lett volna a feladatuk.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak az ügyészség szerint Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, képviselők, vezető politikusok otthonai ellen, ezeknél a cselekményeknél sérült nem volt. Ugyanakkor a vádpontok között szerepel Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezető, korábbi vezető szocialista politikus brutális bántalmazása és egy szórakozóhely, egy jegyiroda és melegbárok elleni támadás is.

A vádlottak többsége tagadta bűnösségét, de volt olyan is, aki magára és másokra terhelő vallomást tett. Az ügyész vádbeszédében húsz évet megközelítő büntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. A védelem ugyanakkor felmentést kért.

Budaházy Györgyöt 2009-ben fogták el, több mint két évet töltött előzetes letartóztatásban, a büntetőper 2011-ben kezdődött. Budaházy Gyögy neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választás eredménye, a szocialista-szabad demokrata koalíció győzelme ellen tiltakozva néhány társával lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, több eljárás folyt ellene.

Szerző

Strasbourgban is felszólaltak a Népszabadságért

A meggyőző bizonyíték nélkül fogva tartott újságírók szabadon bocsátását követelték és a török sajtószabadság mellett szólaltak fel európai parlamenti képviselők az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön. Az EP-képviselők a Népszabadságot is szóba hozták, Molnár Csaba a vita során kifejtette, hogy a médiaszabadság helyzetét illetően Magyarország közelít a török elnök országához.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint az EP-képviselők elfogadott állásfoglalásukban kijelentették, az újságírókat nem szabad az általuk írt cikkek tartalma alapján fogva tartani. Arra szólították fel a török hatóságokat, hogy bocsássák szabadon azokat az újságírókat és a médiában dolgozókat, akiket meggyőző bizonyítékok nélkül tartanak fogva. 

A török újságírók szövetsége és az Európai Újságíró Szövetség adatai szerint a júliusi sikertelen puccskísérlet óta legalább 99 újságírót és írót tartóztattak le, nem kaptak ügyvédet és embertelen körülmények között tartják őket fogva. Emellett 330 újságíró sajtóigazolványát bevonták, 100 sajtóorgánumot zártak be és 2300 újságíró vesztette el a munkáját - tették hozzá.

Nyilatkozatukban a képviselők elítélték a puccskísérletet, támogatásukról biztosították Törökország legitim intézményeit és elismerték, hogy a török kormánynak joga van ahhoz, hogy válaszoljon a puccskísérletre. Ugyanakkor hangsúlyozzák, ez nem jogosítja fel arra, hogy elhallgattassa a jogszerű és békés ellenzéket, valamint hogy akadályozza az újságírókat és a médiát a véleménynyilvánítás szabadságának békés gyakorlásában.

"A szabad és pluralista sajtó a demokrácia elengedhetetlen eleme" - olvasható a szövegben. A képviselők felszólították a török kormányt, hogy vonja szűkebbre a szükségállapothoz köthető intézkedések körét, hogy azokat többé ne lehessen a szabad véleménynyilvánítás visszaszorítására használni.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő a vita során felszólalásában kijelentette, az Európai Unió Törökországgal szembeni bírálata nem lehet hatásos és hiteles, ha a közös európai értékek védelmében nem lép fel hasonló határozottsággal egyik tagállamával, "konkrétan az Orbán-rezsim sajtószabadságot korlátozó lépéseivel, mindenekelőtt a Népszabadság felszámolásával szemben is".

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a vita során kifejtette, a médiaszabadság helyzetét illetően Magyarország közelít Recep Tayyip Erdogan török elnök Törökországához, ahol "bezáratják, ellehetetlenítik, foglyul ejtik a médiát". "A DK nem marad csendben, nem hagyjuk, hogy törökországi viszonyokat teremtsenek Magyarországon" - fogalmazott a képviselő.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökországot a sajtó és a médiaszabadság tekintetében már a sikertelen puccskísérlet előtt is a legrosszabb besorolású országok között tartották számon. Képviselőtársai nevében arra szólította fel Ankarát, hogy ejtse az újságírók elleni jogalapot nélkülöző vádakat, és hagyjon fel az írók és újságírók elleni koncepciós eljárásokkal.

Szerző