Népszabadság - Azértis cikket írtak az újságírók, azértis Orbánról, olvasson!

A történet előzményei már nyilván mindenki számára ismertek, hogy miért is nem a Népszabadság című lapban, vagy annak online felületén jelent meg a cikk. De megjelent. Mert a szó, a kimondani kényszerülő igazság nagyon nagy erő. Még ha ez most nem is annyira látszik, és ha a jelenlegi helyzetben kevés vigasznak tűnik is.

A Népszabi szerkesztőségteljes cikke, ami a csoport Facebook-oldalán jelent meg:

Saját ‘56-os ünnepséget szervezett magának a washingtoni elit, mert nem akarták Orbánt legitimálni

NÉPSZABI SZERKESZTŐSÉG·2016. OKTÓBER 28.

Washingtonnak Magyarországgal semmi baja, a gond az Orbán-kormánnyal van – derült ki csütörtök este ismét az amerikai fővárosban, amikor a Magyarországgal foglalkozó legfontosabb amerikai döntéshozók és véleményformálók egy informális ünnepségen emlékeztek meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról. Az eseményt Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Thomas Melia, a külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára és Simonyi András, hazánk egykori washingtoni nagykövete szervezte.

Az esemény erős diplomáciai jelzés Budapestnek. Az amerikai külügyminisztérium Magyarországgal foglalkozó munkatársai, akiknek hatása van az amerikai-magyar kapcsolatok alakítására, mind távol maradtak a washingtoni magyar nagykövetség által múlt héten megrendezett évfordulós fogadásról. Az amerikai külügyminisztérium még ez utóbbi esemény előtt kiszivárogtatta a Politico egyik külsős szerzőjének: Victoria Nuland külügyi államtitkár és ma már a külügy segélyezési hivatalában, a USAID-ben dolgozó Melia azért nem mennek el a követségi fogadásra, mert nem akarják, hogy ezt a magyar kormány úgy “adja el” később, hogy támogatják politikáját.

Szemerkényi Réka nagykövet meghívását tehát nem fogadta el Victoria Nuland, ám férjével, a neves kozervatív újságíró Robert Kagannal együtt elment a tegnapi eseményre, amelynek az volt a célja: ellensúlyozza a magyar kormány egyoldalú, a történelmet elferdítő 56-os megemlékezéseit. A szervezők szerint a magyar kormány úgy állítja be a forradalmat, mintha az Orbán Viktor populista, büszkén vállaltan illiberális, nyugat-ellenes kormányának előzménye lett volna. Charles Gati az eseményen elmondott beszédében hangsúlyozta: ez nem igaz, hiszen az 56-os forradalmárok a szovjet uralom ellen harcoltak, de egyben a politikai és gazdasági pluralizmusért is, és azért, hogy Magyarország (ismét) Európához tartozzon.

Az eseményen számtalan neves személyiség jelent meg: a legendás külpolitikai elemző Zbigniew Brzezinski, Pal Maleter Jr. (az ’56-os vértanú, Maléter Pál fia), Sushma Palmer (Mark Palmer egykori budapesti amerikai nagykövet özvegye), Hoyt Yee és Rob Berschinski helyettes külügyi államtitkár, Andre Goodfriend, a budapesti követség egykori ügyvivője, Jackson Diehl, a Washigton Post véleményrovatának helyettes szerkesztője és Carl Gershman, a demokráciák fejlődését támogató National Endowment for Democracy elnöke.

Az eseményre eljött Povl Bang-Jensen fia és lánya is – ő volt az a dán diplomata, aki az ötvenes évek végén az ENSZ-ben az 56-os forradalom ügyét tárgyaló bizottság másodtitkára volt, és nem volt hajlandó elárulni a bizottság előtt tanúskodó több száz magyar kilétét, hogy otthon maradt családjukat védje. Az ENSZ a „magyar ügy” tárgyalását 1959. november 25-re tűzte ki, ezen a napon Bang-Jensent egy parkban holtan találták; halálát öngyilkosságnak minősítették. A 301-es parcellában fejfát állítottak emlékére.